A tudatosság problémája II. - a Francis Gall effektus

FrenológiaHonnan ered az idegtudományra épülő tudat fogalma? Miért olyan népszerű az a gondolat, hogy a viselkedés hátterében csak és kizárólag agyi működések állnak? Ki a kognitív idegtudomány szemléletének legmeghatározóbb alakja?

Fr. Gall két évszázaddal ezelőtt azt állította, hogy végérvényesen megoldotta a test-elme kettősségének problémáját. A XIX. század elején tevékenykedő frenológus meglehetősen egyszerű modellben kapcsolta össze az emberi viselkedésért felelős pszichés funkciókat az agyi zónákkal. Az általa alkotott modell minden részletkérdésben ma már hamisnak tekinthető, az elmélet mögött meghúzódó szemlélet azonban a mai napig meghatározó jelentőséggel bír a neurológia és a kognitív idegtudomány területén.

Gall axiómái

Gall a következő feltételezésekből indult ki:

  1. az agy felelős az emberi viselkedés szabályozásáért
  2. minden pszichés funkcióért az agy jól meghatározható területe felel (vö. lokalizáció)
  3. ezek a területek az agy felszínén találhatók és hatást gyakorolnak a koponyára (vö. kérgi dominancia a magasabbrendű mentális funkciók esetén )
  4. az adott agyi zóna aktivációja maradandó módosulást okoz a koponya formáján (véleményem szerint Gallnak nem volt más választása: mivel nem állt módjában vizsgálni az agyi működést, ez volt az egyedüli esélye, hogy mérhetővé tegye az agyi aktivitást. Nem lepődnék meg azon, hogyha kiderülne, hogy kételkedett ezen tétel igazságában).

Zeitgeist

Már a XIX. század elején sem volt új keletű gondolat az agyra, mint koordinációs központra tekinteni. Descartes az egyetlen páratlan agyi szervre, a tobozmirigyre vetítette a tudat központját, úgy gondolta, hogy a viselkedés végső szabályozó egysége ott található. Descartes felfogásában azonban az elme a testtől különálló egységet képviselt, tőle származik a mai napig meghatározó test-elme dualista szemlélete.

Ma már nehéz elképzelnünk azt a korszellemet, mely a XIX. század elejét jellemezte; azt a légkört, melyben Gall meghirdette a test mindenhatóságát. Gall 1828-ban hunyt el, mielőtt a tudomány, mint szakma egyáltalán létezett volna. A század meghatározó tudósai többnyire Gall-t követően tették közzé meghatározó felfedezéseiket: Darwin 1959-ben publikálta a fajok eredetét, Luis Pasteur 1882-ben született, W. Wundt 1879-ben hozta létre az első pszichológiai laboratóriumot. A XIX. század első felének hangulatát a francia forradalom szelleme, Napóleon hódító hadjáratainak árnyéka határozta meg.

Gall szelleme az idegtudományban

Gall felvetését, miszerint a pszichés funkciók leképezhetőek az agy szintjén, a mai kognitív idegtudomány lokalizációs elméletei hirdetik. A modern EEG, PET és MR agyvizsgálatok alapján meglehetősen precízen megállapítható egy-egy funkció mögött álló agyi mintázat. Ma már nem gondoljuk azt, hogy az olyan komplex pszichés összetevők, mint a tudat, vagy akár a kreativitás, egyértelműen megfeleltethető lenne bizonyos agyi zónáknak. Patricia Churchland szerint Gallnak igaza volt abban, hogy az agy teljes mértékben meghatározza az elmét, azaz nincs az agytól független szubsztancia, mely kapcsolatba hozható a tudattal.

Agy-zene-komputer analógia

Mások szerint az agyi kapcsolatok és az elme közötti kapcsolat a kotta és a felcsendülő zene közötti összefüggéshez hasonlítható. A papírra felvetett hangok mintázata egyértelműen meghatározza, leírja a zenét, ennek ellenére az, amit hallunk, több a hangok halmazánál. Van tehát egy új minőség, mely több a részek összegénél.
A számítógép-agy analógia is meglehetősen precízen illusztrálja, hogy miről van szó: ha az áramköröket vizsgáljuk, megérthetjük, hogy miként áll össze egy nagy egésszé a komputer, de nincs rálátásunk a szoftver által generált virtuális valóságra. Egyszerűen más minőségről, mintha más dimenzióról beszélnénk.

Ajánlott oktatóanyagok

  • Colorado State University: The Mind: Teaching Modules

    Mindenkinek ajánlom figyelmébe az itt fellelhető több tucat oktatófilmet, mely rendkívül szemléletesen mutatja be a legkülönbözőbb területeken elért eredményeket!

"agy teljes mértékben

"agy teljes mértékben meghatározza az elmét, azaz nincs az agytól független szubsztancia, mely kapcsolatba hozható a tudattal." Ez mit jelent? És elme=tudat vagy hogy? Vagy ez azt mondja, hogy a tudatban nem jelenhet meg semmi anélkül, hogy az agyban is? Mert ahhoz meg kéne vizsgálni néhány halott szellemét is :)

Utóbbi. A

Utóbbi. A "halott-szellemvizsgálat", bármit is jelentsen az, tudtommal nem jelent bizonyítékot a tudat szubsztancialitására vonatkozóan...

Oké, most már tényleg nem

Oké, most már tényleg nem értem :) Az mindenesetre bizonyíthatatlan, hogy "valami nincs", csak azt lehet bizonyítani, ami van... És mi az, hogy szubsztancia (a fenti értelemben)?

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd><blockquote><p><br>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.

További információ a formázási lehetőségekről