A négy ok

YinYangYinYang

A lelki jelenségekkel kapcsolatos legszembetűnőbb nyelvi hiba az agy és a psziché összemosásából fakad. Gyakran hallani olyan szófordulatokat, hogy az agyam szerint így, az elmém szerint úgy. Az agy és elme szinonimaként való használata meglátásom szerint alapvető tévedések melegágyát képezi.

Az előbbi a psziché hardvere, az utóbbi pedig a szoftvereként funkcionál. Nyilvánvalóan van közöttük kapcsolat, mely sok esetben akár izomorfnak is tekinthető, de fontos szem előtt tartanunk, hogy két különböző architektúráról van szó! Nem mondhatom azt, hogy az agyam ezt gondolja, vagy hogy az elmém hátterében lévő neuronális kapcsolatok így meg úgy működnek. Az agyam ugyanis nem gondolkodik, az agy egy fizikai keretet ad ahhoz, hogy egy virtuális valóság, nevezetesen a psziché megnyilvánulhasson.
Ugyanúgy, ahogyan a számítógép esetében a hardver nem fog szoftver nélkül értelmezhető módon megnyilvánulni, a központi idegrendszerünk tanulmányozása sem vezet el a lelki élményekhez.

A két rendszer egymásra épülve működik, egymást kiegészítve és nem egymás pólusaként.

Példa: a testen kívüli élmény értelmezési szintjei

Ha meg akarom érteni a testen kívüli élményt, akkor legkevesebb három szinten vizsgálhatom a jelenséget.

1. Az első kontextust az agyműködés adja. Ennek értelmében a TKÉ lehet valamilyen speciális agyi aktivációs mintázat, ami a neuronok, vagy akár a mikrotubullusok hálózatában más és más sajátosságokat mutathat. Ha megértem a jelenség fizikai hátterét, ezzel még nem állítottam semmit a fenomenológiájáról, az élményszerűségéről.

2. A második kontextus az egyéni élmény. Ebben a keretben nincs keresnivalója az agyi működésnek, itt az introspekció révén megismert jelenséget vizsgálom. Az élmény a következő: "azt éreztem, hogy kiszállok a testemből, majd a szoba felett lebegve látom az alattam heverő testemet".

3. A harmadik szint a kollektív, mely lehet kulturális, vagy társadalmi, attól függően, hogy a fenomenológiai, vagy a fizikai szint áll a középpontjában. A kulturális szemszög a testen kívüli élményt esetleg asztrálutazásként, egy külső, kollektív valóságban való utazásként láttatja, a társadalmi nézőpont pedig azt firtatja, hogy az melyik társadalmi szerveződés teszi lehetővé az effajta jelenségek megjelenését.

A testen kívüli élmény négy negyede

Láthatjuk tehát, hogy a testen kívüli élményt az egyéb jelenségekhez hasonlatosan legalább négy értelmezési kontextusban közelíthetünk meg.

Integrálfilozófia

Ken Wilber fotóKen Wilber fotó

Előrebocsátom, hogy a következő bejegyzéseimben gyakran lesz szó Ken Wilberrről és az általa létrehozott integrálfilozófiáról. Jung óta nem találkoztam még egy ilyen zseniális integratív elmével. A látszólag legtávolabbi területeket kapcsolja össze egy egységes modellben, mely valódi tájékozódást jelenthet egy koherens világkép kialakításában.

Wilber legtöbb gondolata nem újszerű: zsenialitása a meglévő elméletek egységesítésében, szintézisében rejlik. Az integrálfilozófia újdonsága az egységes gondolattérkép megalkotásában keresendő, mely a társadalomtudományoktól a keleti miszticizmusig az ökológián és pszichológián át a legváltozatosabb területek között állít fel összefüggéseket.

A négy okból lett négy negyed

Wilber öt alapprincípiumának egyike a négy negyed fogalma, melyet a fentiekben a testen kívüli élmény jelenségének lehetséges interpretálásaival szemléltettem. Minden társadalmi vagy egyéni, misztikus vagy tudományos jelenségnek négy alapvető olvasata van tehát, mely egymást kiegészítve határozza meg annak lényegét. Meglátásom szerint a wilberi négy alapnegyed az arisztotelészi oksági tanból származik, s jóllehet tudtom szerint a szerző nem hivatkozik a gondolati elődjére, legalábbis áthallásnak kell lennie az oksági tan és a wilberi négy negyed között.

Wilber négy negyede

Arisztotelész szerint minden jelenség hátterében négy ok húzódik meg, mint ahogyan már egy előző bejegyzésemben ezt felvázoltam. Az alábbiakban megpróbáltam elhelyezni az arisztotelészi okokat a wilberi negyedekre. Meglátásom szerint

  • az anyagi ok egyértelműen a külső egyéni negyednek feleltethető meg,
  • a hatóok a jelenség belső egyéni dimenziója,
  • a célok és formai ok pedig a kollektív szintet képviseli.

A Működő Szellem rövid történetében Wilber a következőket válaszolja arra a kérdésre, hogy miként jutott a négy negyed fogalmához:

[...] lassan derengeni kezdett, hogy valójában négy eltérő típusú holarchiáról, holisztikus szekvenciáról van szó. Ahogy te is megállapítottad, tudomásom szerint ez még senkinek sem tűnt fel eddig; lehet, hogy éppen azért, mert annyira egyszerű az egész, rám mindenesetre az újdonság erejével hatott (A Működő Szellem rövid története).

Meglátásom szerint Wilber méltatlanul hagyta figyelmen kívül az oksági tanokat a negyedek tanának felállításakor. Arisztotelész több mint kétezer évvel ezelőtt hasonló modellt állított fel, mely ugyanúgy négy aspektusát hangsúlyozza a jelenségeknek. A wilberi négy negyed lényegesen kifinomultabb az oksági tannál, ugyanakkor egyértelmű a szellemi folytonosság a két tan között.

Az anyagi ok - külső egyéni negyed

Az egyéni szinten az anyagi ok egyértelműen a külső egyéni negyednek feleltethető meg. Mindkét modellben ez képezi a fizikai alapot. Mindkét rendszer szerint a jelenségek hátterében van egy a külső világban megnyilvánuló anyagi szubsztancia.

Fogalmi zavarFogalmi zavar

Érdemes kitérni itt arra az alapvető tévedésre, mely a helytelen nyelvhasználat miatt alakult ki a köznyelvben és a szakmai berkekben. Az orvosi megközelítés a lelki jelenségeket biokémiai szinten magyarázza, erre redukálja a pszichét. Azért gondolkodunk, mert a frontális lebenyünk lehetővé teszi ezt, azért vannak érzéseink, mert van amygdalánk. Ez így is van, de fontos szem előtt tartanunk, hogy ez a megközelítés csak az egyik okot, az egyik negyedet meríti ki. Orvos barátunk azon érvelése, miszerint minden kognitív jelenség agyi folyamatokra redukálható, téves, mert figyelmen kívül hagyja az egyéni élményt és a társadalmi kontextust, amiben ez megnyilvánul. Ha jó orvosunk ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy az adott érzés/gondolat fizikai hátterében ilyen és olyan hormonális tényezők húzódnak meg, de nem redukálja erre az okra és teret enged a más kontextusban való interpretációnak is, emberünk igazat beszél.

Azon is érdemes elgondolkodnunk, hogy pusztán azért, mert a mai tudomány még nem képes a központi idegrendszer szintjén megragadni az olyan fogalmakat, mint a tudat, a tudattalan, tudatosság, nem jelenti azt, hogy nincs agyi leképzése a jelenségnek! Frecska Ede tartott egy bravúros előadást a IV. Transzperszonális Konferencián, melyben felhívta a figyelmet Roger Penrose azon elképzelésére, miszerint az idegrendszer alatt a mikrotubullusok és más szubneuronális szintű elemek szintjén olyan hálózatok húzódnak meg, melyeknek méretükből adódóan túlmutatnak a duális logikai szerveződésen, azaz kvantum komputációra épülnek. A tudományban elfogadott perceptuális-kognitív-szimbólikus elméleti kereten kívül létezhet még egy másik, lényegesen kisebb elemekre épülő, ám sokkal nagyobb hálózatot képező architektúra is, mely intuitív és nonlokális jellemzőkkel bír.

Escher nappalijaEscher nappalija

Látnunk kell azt, hogy az idegrendszer csak egy a lehetséges fizikai architektúrák közül, mellyel a pszichés jelenségeket értelmezni kívánjuk. Azok a jelenségek, melyek túlmutatnak ezen a kereten, nem feltétlenül jelentik azt, hogy az anyagi ok, mint olyan nem létezik, vélhetőleg sokkal inkább arra utalnak, hogy újra kell kereteznünk a meglévő bio-kémiai paradigmát.

A szolipszista világképem felszámolása

Újra kell értelmeznem szolipszista világképemet. Úgy gondolom, hogy mind a redukcionista, materialista felfogás, mind a szolipszizmus a négy negyed valamelyik aspektusának disszonáns túlhangsúlyozásából származik. Van anyagi világ és van kognitív is, nem az egyik teremti a másikat, és nem is redukálható az egyik a másikra. Nem az elménk teremti a fizikai valóságot, de az elménk alakításával a fizikai architektúra is formálódik. Hasonlóképpen nem a neuro-kémiai folyamatok hozzák létre a gondolataimat, de ha bedrogozom magam, a fizikai architektúra megváltozásával a kognitív folyamataim is átalakulnak.

Ennek számos következménye van, egy későbbi bejegyzésben kifejtem az egészségügyi vonatkozásokat. A további negyedek és okok közötti párhuzamokra szintén egy későbbi bejegyzésben fogok reflektálni.

Összegzés

  1. Ha egységes világképet akarsz, ne hagyd figyelmen kívül Ken Wilber műveit. Ha nem szereted az elméleti fejtegetéseket, érdemes előbb az Áldás és állhatatossággal kezdeni, de utána feltétlenül fel kell dolgozni a Működő Szellem rövid történetét is.
  2. Minden jelenségnek legalább négy értelmezési kontextusa van, mely 2x2-es mátrixban ábrázolható. Az egyik tengelyen az egyéni-kollektív, a másikon pedig a külső-belső található, ennek megfelelően a négy negyed rendre:
    1. Külső egyéni
    2. Belső egyéni
    3. Külső kollektív
    4. Belső kollektív
  3. Wilber nem figyelt fel a négy negyed tanának elődjére. Állítása szerint meglátta a négy mintát, s bár rendkívül egyszerűnek hat, tudomása szerint más nem fogalmazta meg előtte. Meglátásom szerint Wilber figyelmen kívül hagyta az Arisztotelész-i oksági tant, mely szellemi rokonságban áll a negyedek modelljével

Felhasznált irodalom

  • Ken Wilber: A Működő Szellem rövid története, Európa Kiadó

Ajánlott hivatkozások

Re: A négy ok

Szia Kulcsi,
emailezgetésünk kapcsán kérted, ezt ide is tegyem fel, úgyhogy idemásolom ezt a levélrészletet, amit "A négy ok" c. írásodra írtam. Tán másnak is hasznos lesz...

Egy helyen javaslok fejlesztést, ha megengeed a visszajelzést:
Egy megfogalmazáésbeli dologra szertnék rámutatni, lévén NLP-s is, figyelem, mint sugall a másik a megfogalmazásával (metakommunikáció):
Azt írod:
"Meglátásom szerint a wilberi négy alapnegyed az arisztotelészi oksági tanból származik"
Ez a mondat azt sugallja, hogy a 4q modell ebből származik.
A 4q nem ebből származik.
Irod:
"Meglátásom szerint Wilber figyelmen kívül hagyta az Arisztotelész-i oksági tant,"
A "figyelmen kívűl hagyta" azt sugallja, hogy Wilber tud róla, csak figyelmen kívűl hagyja. Van benne egy ilyen rákenés, hiányolás.
Ez olyan, mintha azt mondanám "Meglátásom szerint Zsolt figyelmen kívül hagyta Fred-et a konferencián".
Fred egy amerikai pasi, egy haverom aki beugrott péntek délelőtt a konferenciára, majd délben el is ment. Te valószínű nem ismered, ezért nem tudtál róla. Te szerintem nem figyelmen kívűl hagytad Fredet, csak egyszerűen nem ismerted, azt sem tudtad hogy létezik, hogy ott van.
Nem tudom, érted-e…
Wilber más úton jutott a 4 negyedhez, mint az Ar. okságtan: a 3 nézőpont (I , we and it) –ből kiindulva. Mindig erről beszél, amikor a 4 kvadránsról van szó, hogy hogyan jutott el oda. Gyanítom nem ismeri az Arisztotelészi oktant.
De az is lehet, hogy ismeri, csak nem esett le a tantusz neki... :)

Re: A négy ok

Köszi Bence, bizonyára túlságosan keményen fogalmaztam, vélhetőleg nem szándékosan hagyta figyelmen kívül az Arisztotelész-féle oksági tant, hiszen nem innen jutott a modellhez...
Köszi a pontosítást, örülök, hogy reagáltál a cikkre!

Re: A négy ok

Érdekes. Második olvasatra sem érzem méltatlannak azt, hogy nem integrálta (sic!) a oksági kvaternitást. Bár ehhez jobban kellene ismernem Wilber elgondolásait. Ha jól értem, Wilber négy szemléletről, értelmezési szempontról beszél. Az okságok esetében a kereszteződés középpontja a legérdekesebb, az ötödik összetevő. Bár ez is erősen értelmezés kérdése, akkor inkább így: számomra a kereszteződés középpontja stb. Itt nem látok ilyent (így elsőre, felszínesen). Szóval több részlet kellene, hogy megértsem az általad egyértelműsített "szellemi folytonosságot".

Szia Kulcsi! Lehetséges,

Szia Kulcsi!
Lehetséges, hogy Wilber a Szex, ökológia, szellemiség c. könyvében hivatkozik Arisztotelészre a négy negyed koncepcióval kapcsolatban, hiszen ez annak rövidített, népszerű változata. Te olvastad?

Re: A négy ok

Még nem. Most hozza a hajó, remélem ott lesz a karácsonyfa alatt... :)
Mióta megírtam ezt a bejegyzést, meghallgattam Wilber néhány előadását a negyedekkel kapcsolatosan. Magam is meggyőződtem arról, amit Bence állított: tényleg a személyes névmásokból (én, te/ő, mi, ti/ők) indult ki. Mivel az oksági tan is szorosan kapcsolódik ehhez a logikához, nyilván ezáltal összefüggésbe hozható a négy negyeddel is.

Re-re a négy ok Köszönöm

Re-re a négy ok
Köszönöm a választ, és várom a további olvasnivalókat.

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd><blockquote><p><br>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.

További információ a formázási lehetőségekről