3. Szükséges kompetenciák

Kiből lesz szoftver-ergonómus? Inkább pszichológiához, vagy informatikához köthető mindez, vagy esetleg valami másról van szó? Az alábbiakban górcső alá veszem, hogy milyen adottságok és ismeretek szükségesek ahhoz, hogy erre a pályára léphessünk.

Az ezredforduló tájékán még nem láttam olyan álláshirdetést, melyben kifejezetten szoftver-ergonómust kerestek volna. Ez nem jelenti azt, hogy nyolc évvel ezelőtt nem voltak felhasználóbarát fejlesztések: mindössze arról van szó, hogy ez a kompetencia akkor még nem differenciálódott az üzleti elemzői – szoftverfejlesztői konglomerátumból. Ma már több jel mutat arra, hogy a nagyobb magyar fejlesztői cégek szakmai vezetői külön területként kezelik a felhasználói felülettervezést. A jó felülettervező egy kicsit programozó, egy kicsit üzleti elemző és jó designer egy személyben.

Érzelem és ergonómia

Chan-il Kim jól reprezentálja ezt a tudást. A legizgalmasabb előadást eddig ő tartotta Incorporating Experimental Emotion in User Interface Design Process címmel. Érdemes egy pillantást vetni Kim Curriculum Vitae-jére. A következőket írja a képességek címszó alatt:

  • Tapasztalt szakértője az ember-számítógép interakciónak, információs architektúráknak és az információk vizuális reprezentálásának
  • Kiváló képesség a felhasználóközpontú tervezési folyamatok terén: problémamegoldás, fogalomalkotás, forgatókönyv tervezés, prototípuskészítés és kiértékelés
  • A modern tervezési módszertanok és technikákban való jártasság
  • Projektvezetés és kommunikációs készségek

Ez a négy pont elég jól összefoglalja azt, hogy mi mindennel kell bírnia egy tapasztalt szoftver-ergonómusnak.

Használható, hasznos, kívánatos

Kim szerint a felhasználói élménynek három szintje van, mely összhangban áll a Maslow-féle szükségletpiramissal:

  1. Az első szint a használhatóság. Használható a cucc, de különösebben nem hat meg, elvégzi azt, amit kell, ennél több nem mondható el róla.
  2. A második szint a hasznosság. A termék nemcsak használható, de intuitív és könnyen kezelhető. Ezen a szinten nem az a kérdés, hogy megvalósítja-e a kérdéses üzleti igényt, hanem az, hogy miként teszi azt. Kulcsszavak: intuitív és könnyen kezelhető.
  3. A harmadik szint a kívánatos. Jó példa erre a MacBook: nemcsak el tudom végezni a kívánt feladataimat általa, de örömmel teszem azt, mert jó érzés tapasztalni azt az összhangot, mely a hardver-szoftver között megvalósul.

Kim előadása itt tekinthető meg.
Kapcsolódó anyagok: Chan-il Kim portfólió.

 

Új hozzászólás

Hozzászólások

Kicsit offtopik, de a szoftverergonómiáról jut eszembe. Édesanyám nyugdíjas, számítógépén Linux fut, 10 hónapja használja teljesen alap dolgokra (többnyire levelezés, IM, böngészés). Két hete jár egy ingyenes tanfolyamra, amit egy középiskola szervez az egyik nyugdíjasklubnak. Néha meglep, hogy úgy szidja a windows-t, mint én ifjú koromban, pedig ő még nem látott Win95-öt :) Szerinte a Gnome, mint felület sokkal átláthatóbb, Vista betűrenderelésén levő túl sok élsimítás zavarja (persze nem így fogalmazta meg; „Te képzeld kisfiam, ezen az újabb windowson nehezebben olvasom a betűket, létezik az?”, mint gyengénlátó.

Párom kétkezi munkás szülei pedig kifejezetten nagy mágusok lettek nem egészen egy év alatt: webről receptet kijelöl-openoffice.org-ba beszúr-nyomtat kombót csak egyszer kellett megmutatnom, apósom a firefox füleivel ügyesen bánik.

Mindkét családnak a Linux+Gnome az első tartósan használt felülete, és mindkét „tesztalany” idegenkedik a windows felületétől, rosszabbnak tartják, mint a Gnome-ot. Valószínű, hogy ha a Vista-val ismerkednek meg először, akkor a Gnome lenne kevésbé kézreeső.

Hasonlóan vagyok én a Mac OS-sel. Amennyire tetszik az iMac designja, az ikonok formaterve, a színvilág, hogy nem kell szívni (annyit) a driverekkel, a felhasználói interakciók (felső, kontextusérzékeny menük, alul a kicker) számomra nem komfortosak. Megkockáztatom, hogy a legtöbb ember konfrontációja driverproblémákból ered, amiben az Apple elég jó. A többi már marketingmedzsik :)

Mindezek után felmerül bennem a kérdés – a tudásodat és érzékedet maximális tiszteletben tartása és megbecsülése mellett – van-e értelme a felhasználói felület komfortjáról beszélni? Szerintem az UI tervezésénél a legfontosabb a konzisztencia (amelyben az alkalmazott keretrendszer nagyban segít), onnantól már csak pénz kérdése, hogy az egygombos egér, vagy a mindig látható kicker eufória tárgya legyen. Azaz túl nagy butaságot nem tudsz csinálni.