HTK01 - visszacsatolás

Másfél hónapot, azaz hat hetet tartott a htk01. Összesen 200 regisztrált felhasználó kapcsolódott a kezdeményezéshez, melyből nagyságrendileg 40 aktívan blogoló résztvevő volt. Összehasonlításképpen a Siemens és Downes által kezdeményezett cck08 kurzus levelezőlistájára 311 személy regisztrált, a htk01 levelezőlistára pedig 209-en.

Ezek alapján bátran kijelenthetjük, hogy Magyarországon meglepően nagy az érdeklődés a konnektivizmus iránt.

Az alábbiakban röviden összefoglalom a kurzus módszertani felépítését, és azokat a tapasztalatokat, mellyel gazdagabb lettem az elmúlt hat hétben.

Résztvevők

Nagy hangsúlyt fektettünk a kurzuson résztvevő személyek bevonzására. Világosan megfogalmaztuk az oktatási célkitűzéseinket, a kurzus tematikáját és formáját. Vírusfilmekkel és nyomtatható plakáttal, blogbejegyzésekkel és az ELTE PPK szervezésében megtartott II. Oktatás-informatika konferencián tartott előadással próbáltuk bevonzani az érdeklődőket.

Abból indultunk ki, hogy kb. 20-30 aktív résztvevőre szükség lesz ahhoz, hogy létrejöhessen a kívánt légkör. A 80/20-as szabály értelmében ez azt jelenti, hogy minimum 100 regisztrált felhasználóra számítunk a kurzus elindulásához.

Létrehoztunk egy weboldalt (www.osztalyterem.hu), ahol közzétettük a legfontosabb információkat, és két héttel az indulás előtt elérhetővé tettük a regisztráció funkciót.

Végül 164 regisztrált felhasználóval kezdtük el a képzést.

Felépítés

A kurzus során a következő oktatási módszerekkel éltünk:

  1. Tematika a következő címszavakkal: időtartam, fókusz, témafelvezető webinárium, fókuszkérdések, kiemelt irodalom, kapcsolódó irodalom, feladatok, szerdai szemináriumi meghívott. A kurzust 6 hétre terveztük, minden hétre külön témával:
    1. Mi a konnektivizmus?
    2. Hálózati tudásépítés
    3. Hálózatok tulajdonságai
    4. Netokrácia
    5. Inspirátor
    6. A konnektivizmus jövője
  2. A résztvevők kitöltöttek egy regisztrációs űrlapot, melyen megadták azokat a web 2-es szolgáltatások profiladatait is, amelyet használtak. Ezeket az adatokat csak a regisztrált személyeknek tettük publikussá. A kurzuson való aktív részvételhez mindenkinek rendelkeznie kellett egy blogcímmel, melyet a regisztrációkor adhatott meg.
  3. Szakmai blog. A résztvevőktől elvártuk, hogy blogbejegyzésekben reagáljanak a felvetett témákra. Ez a decentralizált közlési mód állt a kurzus fókuszában. Rövid idő alatt létrejött egy blog-közösség, melyben egymás felvetéseire reagáltak a résztvevők.
  4. Tartalomaggregáció. Különböző technikákkal begyűjtöttük a résztvevők blogjainak az RSS címét, és RSS olvasó segítségével napi jelleggel követtük az eseményeket.
  5. Reflexiók. Ketten irányítottuk a kurzust (pp). A főoldalon megjelenő rövid cikkek formájában reagáltunk a résztvevők blogbejegyzéseire. Minden este végigolvastuk az RSS olvasónkba aggregált tartalmakat, és a delicious szolgáltatás segítségével írtunk egy-egy rövid reflexiót/ajánlót azokról. Másnap reggel automatikusan ment egy értesítő e-mail, melyben visszaosztottuk a közösséggel a résztvevők írásait. Ez a funkció volt a leghasznosabb a résztvevők visszajelzései alapján.
  6. Események. A kurzussal kapcsolatos időzített eseményekről egy beépített naptár tájékoztatta a résztvevőket.
  7. Elvárások. Egy részletes kérdőívben felmértük a résztvevők érdeklődési területeiet, web 2.0 technológiák terén való tájékozottságukat és elvárásaikat.
  8. Témázó. Fórumhoz hasonló csevegést biztosító funkcionalitást építettünk a  weboldalba; ez volt az elsődleges csevegőfelület.

A résztvevők blogjai

Számos izgalmas blog kapcsolódott a kurzushoz, és sok esetben a htk01 hatására jött létre egy-egy új felület. Az alábbiakban röviden bemutatom a kurzus során általam követett blogokat egy-egy rövid ízelítővel.

Duchon Jenő - Kisvilág

Jenő régi motoros már a szakmában. Ennek megfelelően alakultak a bejegyzései is... Azzal startolt, hogy közzétette a Valódi tanulás a virtuális világban c. írását, ami rögtön az első hét ajánlott irodalma lett. Blogbejegyzéseit nem a kurzus kapcsán kezdtem el olvasni: előtte is írt szépeket, velőseket e-learning témában. Nagyon megkapó a blog fejlécében található néhány mondat, melynek hangulatához jól igazodnak Jenő bejegyzései:

Felmerült benned milyen lenne kurzornak lenni? Előtűnni, eltűnni. Elbújni, majd vidáman előbukkanni. Hol elő, hol el. Csak a tűnik benne a közös. Mint a kisvilág melyben élünk, amely a miénk, melynek egy szeletét megosztjuk.

A htk01 kapcsán írt szösszenetei közül feltétlenül kiemelném A tanár, mint zavaró tényező-t, melyből részlet:

A hálózatok szerencsére újjá tudnak épülni. Az újjáépülés true vagy false mivolta függ a szétesettség mértékétől. Azaz, ha a zaj akkora szétesést okoz, hogy felgyűlő feszültség (energia) teljesen szétzilálja a kapcsolatokat, akkor a hálózat megszűnik. De adott feszültség esetén a hálózat átrendezéssel a megpróbálja a feszültséget levezetni. Tehát, létezik a feszültségnek egy olyan mértéke, amely már elég nagy ahhoz, hogy kiváltsa az átrendeződést (kapcsolatok átszervezését, esetlegesen új csomópontok illesztését), de annyira nem nagy, hogy a hálózatot szétzilálja teljesen. Különösen, hiszen az átrendezés is időbe kerül. (forrás: Duchon Jenő: A tanár, mint zavaró tényező).

Jó felvetés a kooperatív vs. kollaboratív fogalmak közti különbség megvilágítása is, de sok más példát is felhozhatnék! Jenő szakmai hátterével, érdeklődése, és aktivitásával a kurzus informális mentorává lett, köszönjük Neki!

Klötzl Ferenc - hasznald.hu

Ferkó a cck08-on is aktívan részt vett, úgyhogy nagyon számítottam az proaktivitására, és e-learning tapasztalatára. Emberünk nem hagyott cserben, írt, kommentelt, reagált, bár blogbejegyzést csak hármat írt a hat hét alatt. A fogalomtérképészetet általánosabb kontextusból közelítette meg: általában a jegyzetelést vette górcső alá:

Mostanában kevesebbet kell jegyzetelnem, inkább csak az ötleteimet kell néha leírni valahová. Nos ezek legritkábban a gép előtt ülve jönnek. Szóval vettem egy kis alakú, üres lapos Moleskine-t és abba írok. Aztán itthon gép előtt rendezem össze, ha kell egyáltalán. Beviszem a saját Confluencembe, ha feladat, készül belőle egy Jira jegy is. Szóval sok minden, néha fölöslegesen, de hát valamivel mindig kell szórakozni kicsikét. (forrás: Klötzl Ferenc: Jegyzetelés, fogalomtérképek egy év tükrében).

Egy másik bejegyzésében az általa használt webkettes palettából mazsolázott a résztvevők örömére (többen jelezték, hogy nagyon hasznosnak tartották Ferenc összeállítását).

Duchon Jenő és Klötzl Ferenc jó e-learning párost alkotnak: szerintem hatékony képzéseket szervezhetnének együtt!

Kallós Béla - Obi-Two Kenobi

Nekem valahogy kimaradt a Star Wars, így sokáig nem esett le, hogy az Obi-Two Kenobi név utalás az említett eposz Obi-Wan Kenobi karakterére. Béla, cáfolj meg, ha nem ez áll a név hátterében!

Na szóval bárhogy is van, az biztos, hogy Béla blogbejegyzései mély nyomokat hagytak bennem. Annak ellenére, hogy elég rapszodikusan ért rá reflektálni az eseményekre, folyamatosan ott volt a htk01 légkörében. Minden bejegyzésének nagyon örültem, mert tartalmas, eredeti és jól felépített.

Két fő mozzanatra fókuszált bejegyzéseiben: a fogalomtérképekre, és az olvass-alkoss-írj triumvirátusra. Matematikatanárként már egy ideje azon fáradozik, hogy tanóráit színesebbé tegye fogalomtérképészeti technikák alkalmazásával. Ezzel kapcsolatos gondolatait a szakmabeliek feltétlenül olvassák el!

Zubornyák Tibor - Csak mai gondolatok

Zubi érdekes arc, a kurzus egyik üde foltja! Ha Enneagram-mal szeretném skatulyázni a résztvevőket (ugyan, miért tenném? ;-P), akkor Zubi négyes voltát aligha vitathatná bárki is...

Különleges hangulatú, tényleg egyedi írásaiban minden fontos mozzanatra reagált.

Nézzünk egy Zubi-style bekezdést:

Szórakoztató volt Sir Ken Robinson előadása. Ez az első szó, ami a megtekintése utáni reggelen eszembe jutott róla. Új dolgokat nem hallottam benne, nem is igazán tudtam, mitől lenne ez egy "must see" előadás. Ma reggel a kalapos dobozaim közt meglett a sárga is, csak ezért írok.

Kezdetben kicsit fanyalogtam. Jól van: ismert dolgokat hallok, szimpatikus embertől, szórakoztató előadásban. Kellemes szombat esti program. Na és? Mikor jön az iránymutatás, a javaslat? Pár perc  után persze rájöttem, ilyesmi nem lesz. Aztán szerencsémre egyszer megmutatta a kamera a közönséget is. Hoppá. Ezek nem tanárok.
Emiatt ma utánanéztem az előadóknak és a helyszínnek: Technology, Entertainment, Design
Egyből megenyhültem: Mégiscsak helyén való, nagyjából korrekt, szórakoztató, gondolatébresztő, időnként provokatív előadást láttam. Helyén való, mert egy magas publicitású helyszínen kimondta, hogy a király meztelen. Négy évvel később, másfél kontinenssel odébb is vitát kavart közöttünk, tehát gondolatébresztő, provokatív. Nagyszerű! Nagyjából korrekt, mert a témáról Robinson sokkal többet tud, mint amennyit itt elárult; pl. tényleg vitatható, minden megszületett gyermek tehetséges-e? (Szerintem igen, de én idealista vagyok.) Egyáltalán, mi a tehetség? (Többféle definíció, a tehetség fogalmának kutatása több életpályányi időt igényelne, mégse várhatom el egy húszperces előadástól). Czeizel Endre pl. kardoskodik a tehetség szó mellett a tálentum szó használatáért. Utóbbi  számára a megvalósított tehetséget jelenti. Igaza van, tényleg vicces olyasmit hallani: Kodály Zoltán tehetséges zenepedagógus volt. (forrás: Zubornyák Tibor: Do Schools Kill Creativity?)

Zubi volt az ötödik hét meghivottja. Kellemeset beszélgettünk a tanár szerepéről, majd a közvetítés végén kiderült, hogy sajnos csak 10 perc maradt meg belőle.

Koncsag-Szász Előd - Konnekt iskola

Előd Marosvásárhelyen dolgozik gyermekorvosként, ami számomra külön pirospont, mert a kedvesem is ugyanott nőtt fel (ennyit a kisvilágiságról).

Hogyan látja egy orvos a konnektivizmust? Nos, nézzük csak, Előd a saját szakmájában a következőképpen járt el: a klinikán volt egy hepatitis C vírussal fertőzött újszülött, ennek a hátterét járta körül úgy, hogy rajzolt egy fogalomtérképet a témáról. A térkép ugyan román nyelven íródott, de szerintem egy magyar orvos biztosan megértené (vagy egy erdélyi magyar :)).

Az inspirátorról szóló héten a következőket írta:

Az én intraperszonális hálózatomban az inspirátor fogalom megfelelője a "mederbentartó". Kányádi Sándortól tanultam, élőben. Egy íróolvasó találkozón azt javasolta a moderátornak, hogy munkaköri megnevezésként keressen magának egy szebb magyar szót a moderátor helyett; gondolkodásra másodpercnyi időt sem hagyva mindjárt felvetette a mederbentartó címet. Mondanom sem kell, senkinek nem jutott eszébe megfelelőbb kifejezés, egyébként is magyar legyen a talpán, aki Sándor bácsival nyelvi kérdésekben licitálásba kezd.(forrás: Koncsag-Szász Előd: Gondolatok az inspirátorról)

Duchon Jenő cikkére reagálva azt mondja Előd:

Az intraperszonális tudáshálóban "KI kontinens" nem létezik. (forrás: Koncsag-Szász Előd - A KI kontinens nem létezik)

Bevallom, elsőre nem értettem, hogy miért gondolja így emberünk, de rövid kommentben felvilágosított, és egyet kell értenem vele.

Prágai Tamás blogja

Padre fedőnévvel azzal indított, hogy kivonatolta Joseph D. Novaktól és Alberto J. Cañastól a The Theory Underlying Concept Maps and How to Construct and Use Them c. cikket (a második hét kiemelt irodalma), mely sokaknak (nekem is) nagyon jól jött!

Tamás ízléssel válogatja össze a szavakat. Egy másik bejegyzésében azt feszegeti, hogy az utóbbi tíz év oktatásmódszertanát a technológia határozta meg. Ezt a bekezdést kénytelen vagyok bevágni, nagyon ütős:

Az eLearning kezdettől fogva érzékeny a TECHNOLÓGIÁRA, hiszen bizonyos szempontból annak gyermeke, a TECHNOLÓGIA hozza létre, inspirálja, határozza meg. De a gondolkodásmód, amely a TECHNOLÓGIÁT létrehozta, nem a tudás megszerzésére, hanem a TECHNOLÓGIÁRA irányult: mintha a még több TECHNOLÓGIA lenne a cél, és nem a tudás. A módszertani meggondolások, amelyek a korai eLearning mögött állnak, alapvetően behaviorista és kognitív meggondolások voltak: nézd át, ismételd, rendezd struktúrákba és teszteld. Ám ezek a meggondolások hiányérzetet keltettek. Ezt persze pozitívan is meg lehet fogalmazni: a TECHNOLÓGIA feladat elé állította a MÓDSZERTANT." (forrás: Prágai Tamás - Tudás és / vagy technológia)

Később az Érinthetetlenekről írja, hogy azt a súlyos problémát veti fel, hogy az egyenlők közt óhatatlanul megjelennek az egyenlőbbek. Utolsó htk01-hez kapcsolódó bejegyzésében írja:

Ötödik hete tart a Konnektivizmus kurzus az osztalyterem.hu-n. A résztvevők száma kétszáz körül – már ez meglepetés volt, nonprofit, nem támogatott, civil kurzuson az érdeklődés egyedülállónak mondható, és „reményteli” (talán még jónak is mondható meghatározás: értelmiség az, aki összefüggéseket lát, és mégsem adja fel a reményt, ennyiben más, mint a pesszimista, aki, mint tudjuk, a tájékozott optimista.) (forrás: Prágai Tamás - Olvasmányok "pad alatt")

Kazsu - Networking: hálózatépítés vagy tarhálás?

Nagy öröm volt Kazsu bejegyzéseit olvasni, ami érthető, hiszen ilyeneket írt:

Már az uram is tiszteletbeli htk01 tag, és amikor nagyon okoskodva, fitogtatva az új szakzsargonomat, megemlítettem neki a cmapet és társait, hogy jól elkápráztassam, hetykén odavetette: Ja, a póktechnika? Arra gondolsz, amit  Kenneth Blanchard leír a prezentációs technikáról 2004-ben (Ad Sidera cég)? Hm. Se vége se hossza a térképelméleteknek, de a lényeg a lényeg: jól strukturált jegyzet lapján lehet jól tanulni, és persze, ha az nem túlságosan egyedi, hanem valamely sablon szerint egyetemes, és akkor meg is osztható. (forrás: Kazsu - Még mindig fogalomtérkép)

Kazsu egyike volt azon résztvevőknek, aki tartotta magát a heti feladatokhoz, és témákhoz. Ezt összevetve a harmincéves tanári tapasztalatával, minden bizonnyal érdemes lenne kifaggatni arról, hogy mi működött jól, és mi kevésbé. Kérésünkre felpróbálta a Bono-féle kalapokat, és nyilatkozott:

Olykor vegyes érzéseim támadtak, mert nem  mindig mentek jól a dolgok, és az időm se volt elég.

Folyamatában érdekes volt, mindig új volt a téma, de mégis kapcsolódtak egymáshoz a dolgok.

Sok forrás, sok eredeti gondolat, amelyek - gondolom, a jövőben is hasznosíthatóak lesznek, továbbra is gondolatébresztőek, és építőek maradnak.Érezhetően sokat fektettek be a tutoraink.....

Mivel az ember nem föltétlen tudja magát napra készen tartani, ha nem muszáj, jó lenne egy laza keretet fenntartani..

Jónéhányan korábbról is ismerték egymást egyes résztvevők; érezhetően ők mélyebb és részletesebb reakciókat kaptak.

(forrás: Kazsu - Nyuszi, rajtad miért nincs sapka?)

Az utolsó bejegyzéséért pedig külön köszönet:

Summa summárum, a megszerzendő és megosztandó tartalom közösségi jellege, a rugalmassága ill. hordozhatósága - fejlődésének is záloga. Hiszen a tudás nem zárt, nem befejezett és nem helyhez kötött. Hanem egymásra épül, eképpen hatványozódik, tágul, mozog. Na ilyen volt ez a képzés. Köszönet érte. (forrás: Kazsu - Summa summárum)



Megjegyzés: Leöntöttem magam három deciliter százszázalékos narancslével. Jutott a billentyűzetre is, a monitorra is, az ingem ázik, nadrágom szintén. Mindez nem rettent el attól, hogy befejezzem az utolsó, nagy reflexiót. Köszönöm türelmeteket.

Fekete Róbert - Radiozoom Blog

Robi 11 bejegyzést írt a htk01 alatt, mindegyik igényességről, és nem kis e-learning tapasztalatról tanúskodik. A kedvencem a Hálósodás c. bejegyzése volt, melyben végigszágoldott az elmúlt hat esztendő élményei, ahogy Ő fogalmaz: a hálósodás útján.

Hol és mikor volt a start? Amennyire vissza tudok emlékezni, ez kb. ‘94-’95 felé lehetett, és nem jelentett semmivel sem többet a “számtek órán bemenni a hátsó terembe és begépeni a cypresshill, vagy downset szavakat az altavista.com(!) keresőoldalba” mozgáskombinációnál, mert gyakorlatilag nem érdekelt a dolog, illetve tényleg csak az, hogy miről vaker B Real, vagy Rey Oropeza az adott dalszövegekben. (forrás: Fekete Róbert: Hálósodás 1994-2000)

A konnektivizmusra adott definíciója is eredeti és említésre méltó!

A konnektivizmus az informális tanulási gyakorlat mögötti elméleti rendszer. (forrás: Fekete Róbert: Informális tanulás 2010-ben)

Robi az informális tanulásról sok jó cikket írt már, mindenképpen publikálnia kellene szaklapban is erről a témáról. Olvastad amúgy az Informal learning c. könyvet?

M@zsi csodálatosan beteg világa

Mazsi a kurzus közepe tájékán felvetette, hogy találkozzunk offline is. A pozitív megerősítés után meg is szervezte az eseményt, melyen kb. egy tucatnyian jelentünk meg.

A htk01-gyel kapcsolatos írásait így indította:

Az első hét feladata a konnektivizmus fogalmának tisztázása. Számomra a fogalom a hangyák társadalmát idézi, ahol sok kis apró adja az egész monumentalizmusát. Több ember végez el részfeladatokat és így hamar összeáll egy tudásbázis. Ez sosem lesz 100%-osan kész, hisz a kommentekkel és a friss eseményekkel folyamatosan foltozzák, tökéletesítik a résztvevők. Több ember véleménye csapódik le, ami objektívebbé, teljeskörübbé teszi az eredményt. És a végére egy számomra meghatározó mondás: "Tanulni azért kell, hogy NE legyünk benne a társadalom alsó 20%-ban. Kapcsolatot építeni pedig azért, hogy benne legyünk a felső 20%-ban (forrás: csakazik - HTK01 konnektivizmus)

Prajnaparamita blogja

A hét közepetáján felmerült, hogy jó lenne valamilyen pontozási rendszert bevezetnünk, ami alapján a kurzus végén akár okleveleket is adhatnánk. Prajnaparamita győzött meg arról, hogy meg kell írnom ezt az utolsó, nagy reflexiót:

Értékelés. Anti-humanista dolognak gondoltam, mindaddig, míg egyszer hallgatóim követelni kezdték rajtam a visszajelzést. Kulcsi felvetette, hogy valakit kár lenne csak amiatt "elmeszelni", azaz leértékelni, mert ugyan teljesített minden feladatot, de pl. skilljei rosszabbak mint másoké. Right! Javallatom: tanusítványt kapjon minden résztvevő (ez még referencia is lehetne a htk02-re...:-), szöveges és személyre szabott reflexiót, értékelést azonban mindenkinek küldjenek a tanárurak. Nehogy már nekik jó legyen. Úgy értem, most már egyre világosabb, hogy iszonyat melója van a konnektivista tanárnak...(Ollé János is utalt erre mai interjújában.) Jobb lett volna kitalálni egy olyan paradigmát, ahol megszűnnek a tanári teendők... csak láblógatás... (forrás: Prajnaparamita - Week 3 - tanusítványt mindenkinek)

A kimondhatatlan nevű résztvevőnk rövid, ámde velős blogbejegyzésekben reagált a kurzus eseményeire:

Tisztelt Tanár urak! A feladat, információ és hómennyiség, valóban, lenyűgöző... Apropó, bizonyára tudjátok, hogy a lovat szokták lenyűgözni... ha nagyon ficánkol. Nos. Feladatomnak tekintem, hogy a pedagógiai nevében felszólamodjam. Ha jól emlékszem, még a nagy (el)havazás előtt/kezdetén szó esett arról, hogy szóba jön a konnektivizmus és a pedagógia kapcsolata, egyszóval a konnektivizmus pedagógiai alkalmazhatósága. Ugye, nem false déja vu..? A fogalmi-térképnek a pedagógiai gondolkodásmódban létjogosultsága van például azoknak a nézeteknek a feltárásában, amelyekkel eleve, von haus aus, rendelkezünk a tanári szakmáról, pályáról, know-how-ról. (Mókás, főként, ha feltárulnak ezek, mennyire elevenek, ténylegesen jelen vannak...). (forrás: Prajnaparamita - a hetes jelenti, a pedagógia nevében!)

Racsko Réka blogja

Úgy tűnik, hogy a pedagógusokon kívül a könyvtáros szakma is szép számban képviseltette magát a kurzuson. Racsko Réka egy tucatnyi bejegyzést írt a kurzus alatt, szép eredmény! :)

A konnektivizmusnak nagy jövőt jósolok, számos lehetőség tárháza.. A tanárok szerepepét saját tapasztalatimból is abban látom a hálózatosodás kapcsán, hogy egyfajta útmutatóként, és ugyanakkor aktív felfedezőként vegyenek részt az oktatás folyamatában, tehát "csapattagok" legyenek. Eg olyan csapat tagjai, akik egymástól tanulnak, egymás tudását építik azáltal, hogy saját tudástartalmukat közzéteszik, megosztják tapasztalaikat, kudarcaikat a többiekkel. (forrás: Racsko Réka: Tapasztalatokról 1.0...)

Második htk01 címkével ellátott bejegyzésében ezt írja:

Már most tapasztalom a kurzus hasznát. A különböző szolgáltatásokat (pl. delicious, twitter, megosztott dokumnetumok, google egyéb szolgáltatásai, stb...) feladatokon keresztül, és némi önszorgalomból egyre jobban ismerem, kezdem érteni azok lényegét is, amelyekét eddig nem sikerült. (forrás: Racsko Réka: Egységben az erő)

Rékának két fókuszterülete volt a kurzus alatt (legalábbis a bejegyzések alapján): a címkézés és a fogalomtérképészet. Bár ezekről írt a legtöbbet, a hét többi témáját is feldolgozta, és reflektált rájuk. Réka mindenképpen megérdemelne egy oklevelet tőlünk (ha szeretnél, jelezd, adunk!).

Edit: Gond helyett nevel

Az egyik legaktívabb résztvevőnk a tanár szerepével foglalkozó héten elkezdett egy cikksorozatot a Rogers-i empátia fogalmáról, mely nagy sikernek örvendett a résztvevők körében.

Bár a htk01 előtt is már hetek óta olvasgattam kulcsi blogját a http://www.crescendo.hu/-t, az ürességből indultam – mármint a konnektivizmus és a hálózatokkal kapcsolatos ismereteket illetően. Nem volt blogom, twitterem ... stb. Még hitem sem volt, hogy ez menni fog nekem. Volt segítségem és biztató barát, akitől elfogadtam azt az érvet, hogy semmit se veszíthetek azzal, ha belevágok. Na jó, azért volt egy adag saját kíváncsiságom is." (forrás: Gond helyett nevel: Visszajelzés a hat hétről)

Edit összesen 16 bejegyzést írt a másfél hónap alatt, ami kiváló teljesítmény!

Vincze Andrea: Egy sirály naplója

Talán Andi volt az egyedüli résztvevő, aki Wilberre egyik művére reflektál, és ennek nagyon örültem! Az egyik téma, amelyiket nem vezettünk fel, és csak említés szinten volt szó róla, az az integrálmozgalom és a konnektivizmus kapcsolata. Pedig a két irányzat együttállása nagyon fontos, és kivesézésre váró terület! Andi pótolta a hiányt, és írt az Integrál szemlélet könyvecskéről, mely jó bevezető ugyan az integrálszemléletbe, de nem éri el azokat a mélységeket, melyről feltétlenül szót fogunk ejteni a htk02 során.

Kedden vettem kezembe Wilber könyvét az Integrál szemléletről. Érdekes, de nehéz olvasmány. Már kb. az első 40 oldal után világosan láttam, hogy ez nem az a könyv, amit első olvasatra érteni fogok. Újabban - a szépirodalmi könyvek kivételével - rászoktam az olvasmányaim jegyzetelésére. Egy-két rajzot, ábrát eltekintve lineáris jegyzeteket készítek. (forrás: Vincze Andrea: Térkép a térképről)

A másik párhuzam, melyet Andi propagált, Richard Bach: Jonathan a sirály és az integrál szemlélet közti kapcsolat.

Míg Wilber az integrál szemléletet a filozófia oldaláról tárja az olvasó elé, addig Bach az irodalom eszközével a földhözragadtaknak is képes megmutatni, hogy hogyan LÁTHATNAK. Mind két könyv a maga nemében kiváló, de nem mindegy ki mikor, a fejlődés milyen szintjén és hogyan találkozik a szemlélettel. Ezért úgy vélem, ha egy szülő, egy nevelő, vagy tanár az integrál szemlélettel szeretné megismertetni a gyerekét, a neveltjeit, illetve a diákjait valószínűleg nagyobb és tartósabb hatást ér el, ha először Bach könyvét adja a kezébe (kezükbe). (forrás: Vincze Andrea: Rádöbbenés).

Menet közben Andi elkezdett egy andragógiai képzést is, hogy ne legyen túl egyszerű az élete, de ennek ellenére jól tartotta a frontot htk01 oldalon is.

Frobben - Tenegen 2.0

Frobben egyik legaktivabb résztvevője volt a kurzusnak, annak ellenére, hogy csak két blogbejegyzést írt, mely megkapta a htk01 címkét. Nagyon jól jött, hogy Hartyányi Máriával együtt behoztak egy jó nagy adag tapasztalatot a konnektivizmussal kapcsolatosan.

A tanár szerepéről szóló hét (Inspirátor) felcsigázta a kedélyeket; Frobben a Sir Ken Robinson előadására reagálva írta: "Végre már egy pezsdítő kis igenis civakodás - háhh... Erre várok 5 hete! Az ilyesmit tartom az egészt konnektivista mizéria velejének! Sava, borsa, amit akartok..." (forrás: Frobben - Tehetség és zsenialitás)

Hartyányi Mária - Iskola a webhatáron

A Tenegen csapat oszlopos tagja roppant olvasmányos és tartalmas blogjában reflektált az eseményekre (emellett az osztalyterem témázójában is sokat tevékenykedett). Az egyik legjobb bejegyzése az Inspirátor hetén született:

Nem sok szó esett eddig arról, hogy az online képzésben milyen szerepe van a "tanárnak"? Minek az idézőjel? Már fogalmam sincs minek nevezzem! Ismerjük az instruktor (a szakmai tartalomért felelős), tutor (szervező, útmutató, segítő), mentor ( személyesebb a kapcsolata a tanulóval, nem eligazít, hanem tanácsol - a tanulót közelebbről ismerve, mint a tutor). Ezek az elnevezések nem igazán illenek a nyelvünkbe - de tud valaki jobbat. Na és végül a legújabb (legalábbis itthon kevéssé használt)  a kurátor. [...]

A lényeg: a tanárnak jelen kell lennie, figyelnie kell mindenkire, folyamatosan reflektálnia kell, buzdítani, provokálni, kapcsolatokat építeni, stb. stb. Ha ez nem működik, nagyon kicsi az esély az intenzív együttműködésre! (forrás: Hartyányi Mária - Kurátor, tutor, instruktor, mentor, facilitátor? Van még?)

Juhász Márton - GeekLog

Desiré még a kurzus előtt megígérte, hogy felkarolja a Creative Commons témakörét, és fejtágít bennünket egy picit a szabad tartalom jogi kérdéseiről. Így is tett: írt két bejegyzést a témáról, mindekettőt érdemes utólag is elolvasni!

Marcit sem a htk01 alkalmával ismertem meg, és -bár még nem találkoztunk személyesen- az a benyomásom, mintha évek óta ismernénk egymást. Fura, hogy bizalom személyes jelenlét nélkül is ki tud alakulni: elég az, ha hosszabb ideig követed a gondolatait valakinek, és meggyőződsz róla, hogy következetesen képvisel egy olyan világot, amihez közöd van. Nos, Desirével valahogy így vagyok.

Tetszik a folyamatos jelenléte, az építő jellegű kritikája és megjegyzései. Sokat tett hozzá mindez a htk01 sikerességéhez (nyilván nem csak Desiré segítő észrevételeire gondolok, hiszen sokan mások is támogattak a legkülönfélébb módokon).

Blogügyileg jó tempóban írta a cikkeket a negyedik hét végéig, utána csönd: az utolsó két héten nem reflektált az eseményekre.

Részlet az utolsó bejegyzéséből:

15 évvel ezelőtt senkinek még csak halvány lila gőze sem volt arról, mire is lesz jó, a WWW, és valószínűleg ma sincs fogalmunk arról, hogy milyen lesz majd 10 év múlva.

Már a sokat emlegetett Barabási könyvben is előkerül, hogy az internet gyakorlatilag tekinthető egyetlen számítógépnek, a World Wide Web pedig a számítógép operációs rendszerének. Az internetre csatlakozó számítógépek számítási kapacitása elképzelhetetlen méretű, épp úgy mint a weben tárolt adatok mennyisége, melyeket mi magunk rendezünk, kapcsolunk össze linkekkel. Ha ehhez hozzávesszük, azt az elméletet, hogy minden tudás hálózat alapú, akkor már sejthetjük, hogy még csak nem is sejthetjük, micsoda jelentősége van ennek a világméretű számítógépnek. (forrás: Juhász Márton: We are the web, and the network is the computer).

Konnektivadar blogja

Korodi Tivadar pszichológus, buddhista tanító sajátos nézőpontból szemlélte a kurzust. A meditáció és konnektivizmus viszonyáról, a twitterről és tao-ról, Dalai Lámáról és twitterről, és más ezoterikus témákról írt.

Ez egy szenvedélyes folyamat legyen! Gyakran tapasztalható ez a hiba, amikor egy csoportban twittert használunk - anélkül, hogy az érdekeltek szenvedélyesen motiváltak lennének e szolgáltatásra. Elkezdik, mert azt hiszik, hogy "kell", vagy mert azt szeretnénk elérni, hogy sok követőjük legyen. Nincs semmi baj ezekkel a célokkal, de a hitelesség és érték megteremtése érdekében fenn kell tartani ugyanazt az érdeklődést 5 követő esetén ugyanúgy, mint 1000-nél. Az akció elején és végén egyforma figyelmet kell szentelni ennek. A szenvedély és kiváncsiság fenn fogja tartani a folyamatos kapcsolatot. (forrás: Korodi Tivadar: Twitter és Tao a htk01-ben)

Főző Attila - komposzt

Főző Attila H2SO4 blogja mellett nem lehet szótlanul elmenni, ha az ember pedagógiával foglalkozik. Kémiáról ír, érdekes, olvasmányos, eredeti stílusban: még engem is magával ragad, pedig a kémiával elég hadilábon állok. Attila a tanárról, mint csomópontról, és a fogalomtérképészetről blogolt a kurzus apropóján, és természetesen hozta a formáját.

Amennyiben az osztályterembe is beengedjük a konnektivizmust, akkor tanárként tudatosan terveznünk kell az iskolán kívüli tanulással. A diákok nemcsak időben tanulnak sokáig (élethosszig), hanem térben is, azaz nem csupán az iskolákban. Ez a tanár megnyúlását is jelentheti, mert ez bizony azzal is jár, hogy a tanítási időn túl is kommunikálunk a nebulókkal és nemcsak a közösségi szájtokon. (Nem tudom, ki hogy van vele, de engem idegesít, ha azt látom, hogy az iwiw üzenőfalán szól egy tanár a diákjának, hogy hozza be ezt vagy azt, vagy, hogy dolgozat lesz.) A diák akkor is tanuló, ha otthon van és a tanár sem változik kéményseprővé. Így a tanulókkal kialakított kapcsolati hálónkat linkekkel, e-mailekkel, blogbejegyzésekkel, kommentekkel stb. tápláljuk akkor is, ha már kicsngettek. (forrás: Főző Attila - Ki kopog?)

Makány György: Infotanár

Makány Tamás édesapja informatika tanárként vizsgálta azt, hogy miként alkalmazható a konnektivizmus szemlélete a gyakorlatban.

A másik irányt a Kulcsár Zsolték által preferált konnektivista oktatásmódszertan kínálta. Már többször olvasgattam a Crescendo oldalt, tehát nem most találkoztam a témával először.

De a kurzushoz szívesen csatlakoztam, más csak kíváncsiságból is. (forrás: Makány György - Bevezetés)

Bánhidi Árpád - Fejlődni kell

A tenegen csapat újabb oszlopos tagja nem kevesebb, mint hat bejegyzést írt a kurzus alatt. Árpád jelenléte folyamatos volt az osztalyterem.hu témázójában is.

Mérnök informatikusként a konnektivista eszközök használata nem okoz nagy problémát, legfeljebb csak az, hogy mindegyikhez megtaláljam a felhasználónevem és a jelszavam. Másokhoz képest úgy érzem, hogy nekem az elméleti hátterem kevés, és ezért is jöttem erre a kurzusra, hogy gyarapodjak elméleti tudásban. Ezt sem könnyebb megvalósítani, mint egy humán beállítottságú számára a technikával megküzdeni. Az információ nekem is sok, de valamilyen szűrést ki kell találnom.

 (forrás: RPI - Szűrés, célok)

Kis Márta blogja

Márta sem a htk01 kapcsán kezdett el foglalkozni a konnektivizmussal. 2009 augusztusában tartott egy előadást a témáról, és saját bevallása szerint azóta is aktívan foglalkozik pedagógia hálózatalapú szemléletével.

Egyik bejegyzésében írja:

És hogy mi ennek a képzeletbeli föld körüli hajóútnak a célja? Megfejteni a titkot, hogy miként befolyásolja ismeretszerzésünket, tanulási-tanítási módszereinket az internet tengere, és milyen hálószövési technikákat kell megtanulnunk, ha a pedagógiai módszereinket a mai kor szelleméhez szeretnénk igazítani?

 (forrás: Kis Márta - htk01 fedélzetén)

Habosvilla blogja - Az élet nem habosvilla

A blogok RSS feedjeinek begyűjtése nem ment zökkenőmentesen. Több htk01-hez kapcsolódó blog is elkerülte a figyelmünket (nem sikerült kihalásznunk, és a tulajdonos sem értesített róla). Habosvilla blogjával pl. az offline találkozó alkalmával szembesültünk, addig sajnos nem tudtunk a létéről, így ki is maradt a reflexiókból.

Habosvilla négy bejegyzésben reagált a kurzus témáira. Írt a közösségi hivatkozásmegosztásról, a fogalomtérképekről, mikroblogokról és tanárokról.

Egyre többször kerül előtérbe, hogy mikor és hol írjunk személyes hangvételben, és mikor fogalmazzuk meg a szakmai gondolatainkat. Egyesek szerint a twitter való a magánvéleményre, és a blog inkább legyen hivatalos; míg mások arra esküsznek, hogy elfogynak a követőid, ha egyfolytában magadról twittelsz, vagy ha nem csempészel személyes érzéseket a blogodba. Az igazság valahol a kettő között van, de mit tegyenek a tanárok? (forrás: Habosvilla - Mire használjam az alkalmazásokat? - (mikro)blogok)

Sziboly blogja a konnektivizmusról

A kurzus első felében aktivan blogolt, de valahol a netokrácia tájékán sajnos leállt. Nem tudni, hogy miért, mindenesetre az addigi bejegyzései alapján lelkiismeretesen követte a tematikát, és jókat írt. Például ilyet:

Avatar

A fáknak 10 a 4-en kapcsolatuk van és 10 a 12-en ilyen fa van Pandorán :-)

beszélgetés

Azáltal, hogy élünk sok emberre van hatással az életünk, és sokakkal vagyunk kapcsolatban is. És a mi összes emberünk kapcsolatban van még személyenként sok-sok emberrel, és az ők ismerősei, meg az ismerőseik ismerősei is. Tehát, mi tudtunkon kívül rengeteg ember életét befolyásolhatjuk. Nem tudom ez mennyire igaz, de félelmetes, ha csak egy kicsit is. (forrás: Hálózatok mindenhol)

Tibor Éva - Hasznosnet

Tibor Éva e-learning szakmabeli, kivel személyesen is sikerült megismerkednem az offline találkozó alkalmával. A htk01-gyel kapcsolatos bejegyzéseiből következzen egy részlet:

A htk01 egy olyan internetes tanfolyam, ami a hálózatalapú tanulásról szól, és ami igazán izgalmas benne, hogy módszerében is hálózatalapú: különböző internetes szoftverek segítségével és nemcsak a tanároktól-szervezőktől, hanem egymástól is tanulunk. Így mindjárt a gyakorlatban próbálhatjuk ki, hogy mennyire ehető az adott recept alapján elkészített pudding, azaz mennyire hatékony a javasolt módszer. A közel másfélszáz regisztrált tanuló bemutatkozását végigolvasva úgy gondolom, hogy nagyon jó társaság jött össze, lelkes fiatalokból, az e-learninget már régóta művelő idősebbekből és az új iránt fogékony tanárokból, könyvtárosokból és más gyakorlati szakemberekből. Így ha csak annyi haszna lesz a tanfolyamnak, hogy közelebb kerülünk egymáshoz és egy kicsit megismerjük egymás gondolatait és tevékenységét, már akkor megérte beiratkozni. De ennél többről van szó. Kipróbálhatjuk, hogyan tudjuk használni a különböző internetes eszközöket, közösségi oldalakat, tudásmegosztókat a tanulásban, és hogyan tudunk tanulni egymástól. (forrás: Tibor Éva - HTK01 - Tanulás a neten II.)

Éva elindított egy másik - a kurzusra dedikált - blogot is, melyben két velős bejegyzést tett közzé. A Sacha Chua-féle olvass, alkoss, oszd vissza - elvről írt bejegyzésében azt veszi górcső alá, hogy miként lehet gyorsítani az információfeldolgozás folyamatát.

Nagy Zoli - Konnektor

Nagy Zoli a beköszönés után közvetlenül elment síelni, és stílusosan üzent: "Csókolok mindenkit az Alpokból. Tanulok síelni, ti meg addig tanuljatok htk01ül." (forrás: Nagy Zoli - Konnektor - Megyek síelni)

Ezt követően több bejegyzést is írt a fogalomtérképészetről, majd eljött az offline találkozóra, és egyszercsak bevillant, hogy Vele váltottam régebben több e-mailt a crescendo.hu kapcsán különböző témákról. Ezen persze jól meglepődtem, közben meg arra gondoltam, hogy igen, valóban kicsiny világban élünk... Jó élmény volt személyesen is találkozni Zolival, közvetlen és barátságos emberként ismertem meg.

Németh Márton blogja

Igéretesen startolt, írt két velős bejegyzést, aztán leállt. Sajnos. Egyébként pedig az offline találkozón is jókat mondott. Főleg könyvtáros témákról.

Ebben a hálózati tudásszerveződésben van valami mélyen demokratikus, amely talán politikai paradigmaváltást is hozhat.  Egyértelmű ugyanis a kapcsolat az írásos műveltség uniformizáló hatása, s a nemzetállami kulturális, politikai uniformizáló törekvések között. (forrás: Németh Márton: Konnektivizmus kurzus indult a világhálón)

Csizmadia Edit blogja

Edit másfél évtizednyi oktatási tapasztalattal, és jelenlegi könyvtárosi szakmájával vágott neki a htk01-nek. Két fontosabb bejegyzést írt a kurzussal kapcsolatosan, az egyikben a következőket olvashatjuk:

A tudás is azon immateriális javak közé tartozik, ami épp oly egész marad, ha megosztjuk másokkal, mintha csak " kuporognánk" kincsesládánkon, sanda pillantásokat vetve a versenytársakra.
Természetesen joggal remélhetjük, ha mi megosztjuk másokkal tudásunkat, ők is ugyanígy tesznek majd velünk. (forrás: Csizmadia Edit - A tudás és megosztása...)

A másik bejegyzésében azt vizsgálja, hogy mi a pedagógus szó eredeti jelentése:

Maga a szó a görög paidagogosz szóból származik, jelentése: gyermekvezető. Így nevezték azt a rabszolgát, aki a gyermekeket iskolába kísérte, illetve akinek a feladata volt a gyermek szellemi vezetése, azaz nevelése.(forrás: Csizmadia Edit - És mégis mi a helyzet a pedagógus szó eredeti jelentésével?!

Kvaszingerné Prantner Csilla blogja: Konnektivizmus szerintem

Csilla a 2. Okt-inf konferencián a konnektivizmus szekcióban előadott, és nagy lendülettel fogott hozzá a kurzushoz.

Óriási az információtöbblet és kevés az idő! Ez örökös probléma! Most méginkább!

Plusz jelen van az a fránya maximalizmus, amely nem enged továbblépni ..., ami miatt nem vagyok képes elkezdeni megírni a heti blogbejegyzést. Mert előtte átolvasnám mindenki másét, meghallgatnám és megnézném az összes kurzuson felmerült videót, prezit és oktatófilmet. Legszívesebben minden kis morzsát bekebeleznék, hogy jó alap legyen gondolataimhoz.

De ma már nemet kell mondani az információkra és lépni kell! (forrás: Konnektivizmus szerintem: Dilemma)

Csilla sajnos a második héten családi túlterheltség okán kiszállt. Reméljük a következő alkalommal sikerül részt vennie! :)

Angol óra - blog

Az osztalyterem.hu alatt beizzítottunk egy automatikus e-mailküldő funkciót, amely azt figyelte, hogy ki lépett be több mint egy hete, és küldött egy figyelmeztetést. Úgy tűnt, hogy az aktivitásra hajlamosabb réteget sikerült ezzel a technikával motiválnunk. Az angol óra blog szerzője például a negyedik héten így indított:

Kösz a figyelmeztetést, nem is tűnt fel, hogy ilyen régen nem léptem be az osztályterembe. Nem tűntem el teljesen, de nagyon megértettem Csillát, aki a két gyerek mellett feladta. Nekem a két ovis, a munka és a phd mellett úgy tűnik csak arra marad időm, hogy a hírleveleket, illetve a blogokat olvasgassam, illetve felvételről megnézzem a témaindítókat. (forrás: Angolóra - Egy optimista feljegyzései)

Hát igen, sokaknak nem volt könnyű igazodni a htk01 tempójához a sok egyéb elfoglaltság mellett.

Szirbik Gabriella: Konnektivista?

Gabriella úgy tűnik, hogy inkább passzívan figyelte a dolgok alakulását, mindenesetre volt egy erőteljes megnyilvánulása is, mikor közzétette Illich iskolátlanítási programja és a netokrácia kapcsolatáról írt esszéjét.

Lőrik Emese blogja

A passzív résztvevők közül néhányan enyhén aktivizálódtak: egy-két blogbejegyzés erejéig reagáltak az eseményekre, amiből kiderült, hogy ott vannak, figyelnek, csak éppenséggel nem írnak. Minden bizonnyal a mentorok felelőssége az, hogy a passzív résztvevők minél nagyobb hányadát képesek legyenek mozgósítani. A következő kurzuson mini interakciókat fogunk beépíteni (szavazás, rövid véleménnyilvánítás), melyre talán könnyebben rácuppannak a passzív résztvevők is.

Pár hete indult el az osztalyterem.hu oldalon egy ingyenes kurzus a konnektivizmusról, és azt hiszem, már a kezdetekkor bekerült a bogár a fülembe: erről írni kell! Ahogy teltek a napok, hetek, egyre inkább azt vettem észre, hogy bár - idő hiányában - nem foglalkozom aktívan sokat a témával, némi információmorzsát mégiscsak kapok a levelezőlistán érkező reflexiókból, az egy-egy számomra érdekesebb, elolvasott blogbejegyzésből, mindezt nagyjából napi 10-15 perc időráfordítással." (forrás: Lőrik Emese - Konnektivizmus, avagy a hálózatalapú tanulás)

Enel blogja

Enel rajzolt egy fogalomtérképet a konnektivizmusról a második hét végén, aztán leállt.

Komartt blogja

Komartt egy azon résztvevők közül, aki jelezte, hogy a képzés tempója tarthatatlan, ergo kiszáll.

Lehet, hogy meg kellett egy kis előzetes tudásfelmérés :-), aztán felzárkóztató. Ahogyan olvasgatom nem én vagyok az egyetlen béna, aki botladozik![...]

Na szóval ne essünk át ló túloldalára, járjunk a földön és igazítsuk a tanulókhoz kurzust! (forrás: Komartt: Tanulok!)

Ezen jelzésekre nem tudtunk kellő energiát fordítani a képzés során, következőkor azonban oda fogunk figyelni arra, hogy legyen egy "biztonsági mentőöv", egy minimálcsomag is, mely a kevesebb idővel rendelkezőket, és lassúbb tempójukat célozza meg.

Zárszó

Felmerülhet a kérdés, hogy mennyi ideig tartott ennek a blogbejegyzésnek a megírása. Nos, a múlt hét végére szerettem volna elkészülni vele, de sajnos egyszerűen nem vitt rá a lélek, hogy végignézzem az összes blogot, így a htk01 lezártával pihentem két napot, majd nekiestem a végső, nagy reflexiónak. Több, mint 10 órát dolgoztam rajta, és ebben benne van az ingemre loccsant három deciliter narancslé felpucolása is.

Arra bíztattam pp-t, hogy írja hozzá a kommentjeit. Végigpörgette a bejegyzést, majd kijelentette hogy ne várjak rá, majd külön bejegyzésben búcsúzik a kurzustól...

Köszönjük, hogy velünk tartottatok. Nagy élmény volt!...

Szia Kulcsi! Elolvastam az

Szia Kulcsi!
Elolvastam az összefoglalót és gratulálok hozzá, hogy megcsináltad. Tudom, hogy vége a dolognak, de bennem van még sok minden ezzel kapcsolatban - szóval nem volt flow-m, elsősorban azért, amit már le is írtam: "felsőoktatási bérrabszolga" vagyok, eléggé szétapróztam mostanában magam és persze itt a két gyerek is.Nekem alapvetően más a fő érdeklődési köröm (szociálpolitika, tudásszociológia-ez persze a konnektivista tudáselméletet magában foglalja, evolúciós szociológia...)oktatással, pedagógiával, oktatásszociológiával hobbiból foglalkozom, illetve kényszerű résztvevő megfigyelő vagyok, mert a gyerekeim iskolások. (nem rég voltam egy ped. konferencián, ahol jól ki is "panaszkodtam" magam szociológiai köntösben - a szakmai blogomon fent is van az előadás prezije., mellesleg még 2009. januárjában az első oktatás-informatikai konferencián hallottam tőled a konnektivista előadást és láttam először a prezit és kezdtem el olvasni ezt a blogot, aminek hatására megcsináltam a saját blogom és a mai napig karban is tartom: ezért köszönet) Mindennek ellenére, ahogy Ti strukturáltátok a kurzust, nagyon tetszett. Én sokat tanultam (a technikai dolgokban azért van még mit tanulnom)Abban azonban megerősödtem, hogy a konnektivizmus szűkre van szabva, ha csak tanuláselméletként fogjuk fel., az csak egy része. Ha tényleg így tanulnánk, tanítanánk, így áramoltatnánk a tudást, akkor annak komoly következményei lennének a tudásra magára, a szociális kapcsolatokra és a társadalmak szerkezetére is. Mi volt előbb? a tyúk, vagy a tojás? Azaz a konnektivista elvek tényleg meg fogják az előbb említett szegmenseket változtatni, vagy e szegmensek kezdenek megváltozni (szociológiailag pontosan körülhatárolható módon) és ezért nyílik tér a konnektivizmus számára? Én ezt a problémát vélem felfedezni az LMS kontra PLS vitában is. De ami a legjobban aggaszt, az a Pareto-féle 20/80-hoz elv: nem csak a Te szempontodból igaz (kurzus statisztikai összegzése) ez, sajnos, hanem egy tágabb kontextusban is. Mi "200-an vagyunk a 20%" ebben az elvi összefüggésben, 80% eleve kiszorult. A hálózatok kapcsolódási szokásait figyelembe véve a 200 generál még vagy 200 ezret, vagy akármennyit, akihez eljut az infó, de akkor is csak azokhoz jut el, akik hálópolgárok, azon belül is netokraták, de legalább is nem konzumprolik. Nem győzök hivatkozni a WIP kutatásokra http://www.tarki.hu/hu/research/wip/ ! Na ezért lenne óriási szerepe a közoktatásnak ebben az egészben, de azt hiszem (túl a Zöld könyvön, meg a Szárny és Teher című munkán), hogy ez nem pusztán szándék kérdése és belátásé: tényleg akarjuk/ják, hogy a tudás, ami hatalom és jól tapad hozzá a pénztőke, kikerüljön a privilegizált csoportok kezéből? A tudásnak tényleg az a funkciója, hogy mobilitási csatornákat nyisson meg? Tényleg az a jó iskola, amelyik a réteghelyzettől függetlenül lehetőségeket teremt mindenkinek, leginkább azoknak, akik társadalmilag eleve szűkös lehetőségekkel startolnak? Kész erre a helyzetre egy "új társadalom"? Ezek a kérdőmondatok szociológiailag nonszenszek, de pedagógiailag relevánsak és fel is merültek az iskola demokratizálódása kapcsán a 60-as, 70-es években.
Én azt gondolom, hogy a tudás újonnan való szerveződése, amit nevezhetünk konnektivizmusnak is, vagy áttöri ezeket a kérdéseket, vagy megreked a pedagógia szintjén és folyamatosan rá fog csodálkozni arra, hogy nincs társadalmi hatása, mint ahogyan az oktatás demokratizálása és expanziója sem teljesítette a hozzá fűzött szociális/társadalmi elvárásokat. Magyar vonatkozásban egyáltalán nem voltak sikeresek ezek a törekvések.
No, ezen van még mit gondolkodni - szerintem
A kérdésem az lenne, hogy lehet-e hivatkozni a htk01 kurzusra????? Lehet-e használni (szabadon) a felgyűlt tudástartalmat továbbra is?
Még egyszer köszönet a miattamnemteljesélményért, a lehetőségért. üdvözlettel: Szirbik Gabi

Nem egyszerű bejegyzés. A

Nem egyszerű bejegyzés. A gondolataid olvasva már jobban megértem a motivációd a kurzus kapcsán.

Én a Ti kérésetekre kezdtem el blogot vezetni és deliciousban tárolni az érdekes oldalakat. Sokat kaptam a kurzustól - köszönet és respect érte!

Nahát, ez így összesítve több

Nahát, ez így összesítve több mint a non plus ultra!
Teljesen elérzékenyültem, olvasván (és persze tapasztalván), mennyire nagyon odafigyeltetek, mennyire komolyan vettétek a dolgotokat. És a résztvevők valamennyien! És a legszebb, hogy ezt nem egy külső kényszer, hanem egy belső indíttatás generálta! Még egyszer köszönöm!

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd><blockquote><p><br>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.

További információ a formázási lehetőségekről