E-portfólió: a szakmai bizonyítvány

Napjainkban a web-alapú portfólióknak egyre nagyobb jelentősége van, ennek ellenére csak kevesen veszik a fáradságot, hogy jól átgondolt, céltudatos e-portfóliót hozzanak létre. A szakmai sikeresség nemcsak a szakértelem, de a hatékony önmenedzsment függvénye is, melynek egyik fontos eszközéről van szó.

A gondolkodás végső egységei

Előző bejegyzésem kiindulási pontja az volt, hogy az ember a számítógéppel együtt szimbólum-feldolgozó gépnek tekinthető. Induljunk ki ismételten ebből a feltevésből, majd töprengjünk el azon, hogy mi áll a megismerési folyamatok hátterében!
Tegyük fel, hogy van valamiféle egységesség a kogníció mögött, mint ahogyan Allen Newell feltételezte "A megismerés egységes elméletei" c. művében.

Kognitív architektúrák

A komputerember bejegyzés nyomán keletkezett vita hátterében húzódó fogalomzavart hivatott letisztítani az alábbi bejegyzés.
Az architektúrák megértéséhez abból kell kiindulnunk, hogy  mind a számítógép, mind az ember szimbólumfeldolgozó gép.

Testen kívüli élmény vagy tudatos álom? (1. rész)

Nézőpont kérdése. Mindkét megnevezés ugyanazt a jelenséget ragadja meg, az előbbi külső, utóbbi belső szemszögből. Nem tudni biztosan, hogy melyik megközelítés a helyes, a jelenség léte azonban igazoltnak tűnik. A testen kívüli élmény (out of body experience) nézőpont képviselői szerint a fizikai testünkön túl létezik egy ún. asztrális test,

A címkézés szociális hatalma

Okulván a címkézésről szóló kognitív elemzésének sikerén, Rashmi Sinha úgy döntött, hogy folytatja a téma boncolgatását: ezúttal a címkézés szociális hatásait foglalta össze. Véleményem szerint kevésbé meggyőző módon, mint ahogyan előző alkalommal tette.

Komputerember – kulcs a lélek tanulmányozásához

A klasszikus kognitív szemlélet szerint mind a számítógép, mind az ember szimbólum-feldolgozó gépként fogható fel. Az ember és gép közötti analógia meglehetősen egyszerűsített és sarkított megközelítése egyeseket felháborít, másokat pedig a mesterséges intelligencia védőügyvédjévé nemesít.

Neumann álma

Talán kevesen tudják Neumann Jánosról, hogy élénken foglalkozott az emberi idegrendszer működésével. A programok tárolási lehetőségének felfedezésével előkészítette a terepet a klasszikus kognitivizmus számára. Neumann munkássága lehetővé tette, hogy 1958-ban Donald Broadbent létrehozza az emberi információfeldolgozás szakaszos lineáris modelljét.

A moduláris tartalomírás alkalmazhatósága

A dokumentumok alapvető szerkezeti egységét a paragrafusokba rendezett mondatok adják. A lineáris vonalvezetés esetén egymásra épülő bekezdések láncolata alkot egy fejezetet. A fejezetek egymásra épülésével jön létre a dokumentum. Ez annyit jelent, hogy legtöbb esetben például az ötödik fejezetet nem értjük meg a harmadik, negyedik fejezet elolvasása nélkül. A tartalmak egymásrautaltsága lineáris, az előző többnyire a következő rész előfeltételeként jelenik meg.

Macska élet-halál között

A fizika absztraktabb képviselői szerint a macska élet és halál köztes állapotában lebeg, amíg egy megfigyelő fel nem oldja ebből az állapotból. Legalábbis ez a Schrödinger-féle gondolatkísérlet végkövetkeztetése. Képzeljünk el egy ketrecbezárt macskát és egy ráirányított pisztolyt! A fegyver kioldásáért felelős érzékelő akkor lép működésbe, ha részecskével bombázzuk.

Egységesített tartalomkezelési stratégia (3. rész: Az ETS elemei)

Az egységesített tartalomkezelési stratégia alkalmazásával a tartalom előállításáról, szervezéséről és tárolásáról alkotott elképzeléseink megváltoznak. Az ETS megvalósulásához három tényezőre van szükség:

  1. Tartalom-menedzsment rendszerre (CMS),
  2. Újrafelhasználható tartalomra,
  3. Egységesítést szolgáló eljárásokra.