Komputerember – kulcs a lélek tanulmányozásához

A klasszikus kognitív szemlélet szerint mind a számítógép, mind az ember szimbólum-feldolgozó gépként fogható fel. Az ember és gép közötti analógia meglehetősen egyszerűsített és sarkított megközelítése egyeseket felháborít, másokat pedig a mesterséges intelligencia védőügyvédjévé nemesít.

A pszichológia fő áramlata 1956-ban letette a voksát az emberi psziché és a számítógép működésének összeházasítása mellett. Ennek értelmében a tudat lényegében mikroprocesszori léttel bír, a hosszú távú memória a merevlemeznek, a rövid távú emlékezet pedig a RAM-nak felel meg. A lélek tudománya megtalálta a kulcsot az emberi psziché feltárásához: vizsgáljuk meg a számítógép működését, s ezáltal megértjük az embert! A szemléletváltás iróniája, hogy a kognitivizmus az addig uralkodó behaviorizmushoz képest mindenképpen emberibb megközelítésnek tűnt, hiszen az előbbi legalább feltételez valamilyen belső architektúrát, melyhez megnevezi a tanulmányozás módszertanát! Nem csoda tehát, hogy a kor lélektudósai üdvözölték az új irányvonalat, s lelkesen karolták fel a komputerember eszméjét.

Szép, új pszichológia! Szerinted jó ez nekünk?

Az agy nem szekvenciális működésű

Bár nem vagyok pszichológus, amennyire én tudom az agy nem szekvenciális hanem szinaptikus információfeldolgozással működik. Vannak az agy működéséről mintázott processzorok - lásd. Celluláris-Neurális Hálózatok (CNN), vagy analóg processzortömbök - amelyek nagyban párhuzamos működésűek. Aztán ott van a zsigeri idegrendszer is, szerintem kár a ráeröltetni a hagyományos számítógépes, DIGITÁLIS architektúrákat az emberre, mint ANALÓG lényre.

szeriális vs. párhuzamos feldolgozás

aries, mit értesz szinaptikus információfeldolgozás alatt? A működésbeli architektúra nem feltétlenül tükrözi a "hardver", jelen esetben az idegrendszer architektúráját. Nyilván van kapcsolat közöttük, de semmiképpen sem izomorf megfelelés. Következésképpen előállhat az is, hogy szeriális hardveren párhuzamos működési architektúra fut...
Amúgy természetesen csak a klasszikus kognitív modellekre gondoltam a bejegyzésben, azóta már megjelentek a párhuzamos architektúrák is, a mai napig vita tárgya, hogy az emberi információfeldolgozás soros, vagy párhuzamos szerveződést mutat.
Neumann szerint az emberi információfeldolgozás sérülékeny hardveren stabil működést mutat, a gépek esetében pedig a jó működés kizárólagos feltétele a hardver stabilitása...
Izgalmas témák ezek, a kérdés az, hogy mennyire gyümölcsöző ez a megközelítése a pszichének?

Szinaptikus információfeldolgozás

Mégegyszer, nem vagyok szichológus, sem neurobiológus, csak kontárkodom a témában. :) Az én elméletem az, hogy bizonyos fogalmak, megoldások a korábbi ismeretek után, asszociativívan kerülnek feldolgozásra. Minél többször gondoljuk végig, annál gyorsabban jutunk el a megoldáshoz, mivel annál több kapcsolat lesz a probléma (fogalom, tárgy, stb.) és a megoldás (következtetés, érzet stb.) között. Egy szekvenciális architektúra sosem fog párhuzamosan működni, csak annak látszik, lásd pl. a szálkezelés vagy többfeladatos ütemzés hagyományos számítógépeken. (A hagyományos számítógépbe beletartoznak a többprocesszoros rendszerek is) Az érzés párhuzamos, de valójában szekvenciális. Az agy ismereteim szerint teljesen más felépítésű, asszociatív (szinaptikus) feldolgozású. A stabilitásra a feltevésem ebből következik: mivel ugyanahhoz a megoldáshoz több úton is el tudunk jutni, ezért ha az egyik kapcsolat gyengül vagy megszűnik (lásd. hirtelen nem jut eszünkbe egy szó), attól még más kapcsolati irányból el tudjuk érni (végül rájövünk, ha nem gondolunk rá).

Aries, miert nem mukodik

Aries, miert nem mukodik parhuzamosan egy hagyomanyos tobbprocesszoros rendszer?

A végső műveletek

Mert a végső műveletek (gépi kód) szekvenciálisak ettől függetlenül. Ebben az esetben a párhuzamosság = több darab egymástól kvázi független szekvenciális végrehajtási szál. A neuronok analógok - illetve csak félig-meddig működnek digitálisan, pl. a véglemez-potenciál (EPP) esetében, de a zsigeri idegrendszerben nem - és már csak ezért sem lehet ilyen absztraktan ábrázolni. Jó volna, ha egy neurológus is hozzászólna. :)

Egy kicsit ketlem, hogy

Egy kicsit ketlem, hogy megvizsgalva a szamitogepet megertenenk az embert. Ezt pont a tortenelemmel tamasztanam ala: tobb mint 50 eve mar megvizsgaltuk es megertettuk a szamitogepet, sot egyre jobbakat is gyartunk, de az emberrel meg elegge hadilabon allunk. Ahhoz, hogy a modszer sikeres legyen kene egy olyan szamitogep, amely tobb mint kevesbe emberi megnyilvanulast mutat (emberkomputer). Felteteleznem kell, hogy ha lesz is ilyen, szinten mi emberek fogjuk letrehozni. Azt viszont nem hiszem, hogy az ember vizsgalata nelkul sikerulne.

Megvizsgáltuk és megértettük

Az elektromosság feltalálása előtt a tudósok azt hitték, hogy a világon mindent megvizsgáltak és megértettek. Aztán jöttek az új távlatok. Most is vannak ilyenek, csak szét kell nézni.

édestestvérek

Méhész, nem a számítógép megvizsgálásával reméli a kognitivizmus az ember megismerését. Az összefüggés inkább fordított irányú: a kognitivizmus eredményei termékenyítik meg a számítástechnikát. A Neumann-féle architektúrának megszületésekor a  számítástechnika még embrionális szakaszban volt.
A komputerember nem a számítógéppől lett ember, hanem a számítógép testvéreként létrejött humanoid. A közös apa a szimbólumfeldolgózó rendszer ideája.
Szerintem. :)

Kulcsi, idezek a

Kulcsi, idezek a cikkedbol: "A lélek tudománya megtalálta a kulcsot az emberi psziché feltárásához: vizsgáljuk meg a számítógép működését, s ezáltal megértjük az embert!"

dugóba keveredtem

hm. úgy tűnik fogalmi dugóba kerültem... :)

mi tagadás, javítanék...

a szövegben található dőlt betűs részt kérem figyelmen kívül hagyni!

architektúra.

A működési architektúra nem feltétlenül tükrözi a hardver felépítését! A multitasking oprendszerek például, mint ahogyan Te is írod, párhuzamos modellek instanciái, melyek soros fizikai hardveren futnak. A fizikai hordozó a feladatok közötti gyors váltogatás révén csak szimulálja a párhuzamosságot, a működés szempontjából azonban ez párhuzamos architektúrának számít. Az architektúra a kognitív modellekben mindig a működésre vonatkozik, nem a "vasra".
Azt mondod, hogy a szekvenciális architektúra nem fog párhuzamosan működni. A kognitív nyelvezet szerint nemcsak, hogy párhuzamosan működik, de az architektúra is párhuzamos. A hardver nem az, ez nyilvánvaló...

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd><blockquote><p><br>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.

További információ a formázási lehetőségekről