Kognitív architektúrák

A komputerember bejegyzés nyomán keletkezett vita hátterében húzódó fogalomzavart hivatott letisztítani az alábbi bejegyzés.
Az architektúrák megértéséhez abból kell kiindulnunk, hogy  mind a számítógép, mind az ember szimbólumfeldolgozó gép.

Ne vitassuk most ezen kijelentés igazságértékét, fogadjuk el az állítást premisszaként! A kognitív felfogásban az architektúra nem fizikai megvalósulást jelent. A szimbólumfeldolgozó rendszerek nyilvánvalóan rendelkeznek fizikai hordozóval (hardver) és szimbólikus megvalósulással (szoftver). A kérdés, hogy e két szférához képest hová pozícionálhatjuk az architektúrát?

A programozás-elméletben az information architect az a személy aki az alkalmazás fejlesztéséhez szükséges logikai struktúrát, módszertant kitalálja. Az üzleti célokból kiindulva a vállalati szempontok mentén meghatározza az alkalmazásfejlesztés vázát. Az általa létrehozott architektúra modulokból áll, melyek egy egységes keretrendszer (framework)  szabályai mentén kapcsolódnak egymáshoz. Az information architect nem tesz egyebet tehát, mint megtervezi a vállalati alkalmazásfejlesztést, egységes keretet és modellt alkot a csapatmunka koordinálása érdekében. A technológiai infrastruktúra következik az architektúrából, de nem szerves része annak.

Hasonlóképpen a kognitív architektúra sem az idegrendszeri szerveződésből következik. Az öröklődéselmélet hívei (nativisták) egyetértenek a környezetelvű kutatókkal (nurturisták) abban, hogy van egy viszonylag rögzített kerete a tudásnak. Az előbbiek szerint az architektúra érvényessége nagyon tág, míg az utóbbiak csak nagyon szűk érvényességi szintet hajlandóak elfogadni. Mindkét tábornak van azonban egy közös architekturális feltevése: feltételezik, hogy a tudat valamiféle központi egység, melyen minden élménynek át kell haladnia. Ez a nézet nem új, a karteziánus szemléletből származtatható. Descartes nem volt hajlandó az architektúrát az idegrendszertől absztraktizálni (a 17. században ez ugyancsak meglepő lett volna!), feltételezte, hogy izomorf megfelelés van a két réteg között. Így jutott arra a következtetésre, hogy az egyetlen agyi páratlan szerv, a tobozmirigy a tudat székhelye. A neuropszichológusok ma már ennél összetettebb idegrendszeri szerveződést feltétleznek: a legtöbb pszichológiai funkciót nem egyetlenegy agyi központhoz kapcsolják, hanem kérgi zónák megosztott mintázataihoz kötik.

A kognitív architektúra alatt nem a fizikai megvalósulást kell értenünk. Pléh Csaba szavaival élve az architektúra annak az absztrakt jellemzése, hogy hogyan működik a gép. A fizikai infrastruktúra nem izomorf leképzése a tehát az architektúrának, jóllehet a köztük levő kapcsolat teljesen nyilvánvaló.

salut, alors en premier lieu

salut, alors en premier lieu j’aimerais savoir comment tomber enceinte au plus vite.. J’ai régulièrement des rapport mais je tombe pas enceinte.. Donc sa m’inquiète un peu 1 même !

salut, alors en premier lieu

salut, alors en premier lieu j’aimerais savoir comment tomber enceinte au plus vite.. J’ai régulièrement des rapport mais je tombe pas enceinte.. Donc sa m’inquiète un peu 1 même !

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd><blockquote><p><br>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.

További információ a formázási lehetőségekről