Látom, kicsit késön reagáok erre a blogra, de csak most keveredtem erre az oldalra.
Kérdésem: mi a bajotok Kiyosakival és ezzel az egész önfejlesztö témakörrel? Azt látom, hogy elutasítjátok a pénzalapú gondolkodást, ugyanakkor tervezésröl, meg pénzekröl beszéltek (az oldal más cikkeiben pl.). Boldogság, filozófusok, stb. Igen, szép dolog, de kenyeret a boltban pénzért adnak. Pénzért. Nem elméletekért és önnön magatok jobb megismeréséért cserébe.
Egyébiránt bámennyire is savanyú a szölö, az élet nyertesei nem azok, akik egész életüket arra szánják, hogy magukat jobban megismerjék. Mindaz, ami az életben jó, amire érdemes emlékezni, az pénzbe kerül. Ha adni akarsz, elötte magadnak kell többnek lenned. Nem tudsz üres tányérból senkit megetetni. Hogy akarsz magas szintü életet és képzést biztosítani a gyereke(i)d számára pl., ha nincs rá pénzed?
Azt meg honnan tudjátok olyan biztosan, hogy 10 éves pénzügyi múlt és passzív jövedelmek után boldogtanabban lesztek, mint valaha? Kipróbáltátok már? Mennyi passzív jövedelmet sikerült eddig összehozni?
Még ha rosszul is hangzik, és pszichológiailag nem szép a kép, valahol mégiscsak kell a pénz. Ha nem akartok folyamatosan megalkudni a sorssal...
Szájbarágós az amerikai önfejlesztö irodalom egy része, az tény. Bosszantó tud lenni. Innen nézve kifejezetten hülyeségnek tünik. Valahonnan azonban el kell kezdeni. Titeket is szájbarágós módon kezdtek el kiskorotokban számolni, eg olvasni tanítani, jól sejtem? Engem is, mint mindenkit, akit ismerek. Aki egy ilyen területre téved, amit soha nem gyakorolt, ott az elején igen egyszerü útmutatások kellenek.
Kérlek Titeket, ne utasítsátok el ilyen egyszerüen ezt a területet! Ez sem teljesen fekete-fehér. Itt is vannak kezdök. :-)
Mindenkinek sok sikert és az általa megfogalmazott boldogságot kívánom teljes szivemböl!
Látom, kicsit késön reagáok erre a blogra, de csak most keveredtem erre az oldalra.
Kérdésem: mi a bajotok Kiyosakival és ezzel az egész önfejlesztö témakörrel? Azt látom, hogy elutasítjátok a pénzalapú gondolkodást, ugyanakkor tervezésröl, meg pénzekröl beszéltek (az oldal más cikkeiben pl.). Boldogság, filozófusok, stb. Igen, szép dolog, de kenyeret a boltban pénzért adnak. Pénzért. Nem elméletekért és önnön magatok jobb megismeréséért cserébe.
Egyébiránt bámennyire is savanyú a szölö, az élet nyertesei nem azok, akik egész életüket arra szánják, hogy magukat jobban megismerjék. Mindaz, ami az életben jó, amire érdemes emlékezni, az pénzbe kerül. Ha adni akarsz, elötte magadnak kell többnek lenned. Nem tudsz üres tányérból senkit megetetni. Hogy akarsz magas szintü életet és képzést biztosítani a gyereke(i)d számára pl., ha nincs rá pénzed?
Azt meg honnan tudjátok olyan biztosan, hogy 10 éves pénzügyi múlt és passzív jövedelmek után boldogtanabban lesztek, mint valaha? Kipróbáltátok már? Mennyi passzív jövedelmet sikerült eddig összehozni?
Még ha rosszul is hangzik, és pszichológiailag nem szép a kép, valahol mégiscsak kell a pénz. Ha nem akartok folyamatosan megalkudni a sorssal...
Szájbarágós az amerikai önfejlesztö irodalom egy része, az tény. Bosszantó tud lenni. Innen nézve kifejezetten hülyeségnek tünik. Valahonnan azonban el kell kezdeni. Titeket is szájbarágós módon kezdtek el kiskorotokban számolni, eg olvasni tanítani, jól sejtem? Engem is, mint mindenkit, akit ismerek. Aki egy ilyen területre téved, amit soha nem gyakorolt, ott az elején igen egyszerü útmutatások kellenek.
Kérlek Titeket, ne utasítsátok el ilyen egyszerüen ezt a területet! Ez sem teljesen fekete-fehér. Itt is vannak kezdök. :-)
Mindenkinek sok sikert és az általa megfogalmazott boldogságot kívánom teljes szivemböl!