Új hozzászólás

teodora: "de Yalom maradjon a kaptafánál, sutba vágtam olyan 100 oldal után"
Yalom említett művében a 100. oldalon ír a különlegesség érzéséről, id: "Mindannyian tudjuk, hogy létünk alapvető határait illetően semmiben sem különbözünk másoktól. Ezt tudatosan senki nem tagadja. Mégis, valahol mélyen, Ivan Iljicshez hasonlóan mindannyian azt hisszük, hogy a halandóság törvénye csak másokra vonatkozik, ránk nem. Ha valaki nincs résen, amikor ez a hiedelem tudatosul, megdöbben a saját irracionalitásától. A minap például felkerestem a szemészemet, mert nem látok úgy a szemüvegemmel, mint régen. Megvizsgált és megkérdezte, hány éves vagyok. 'Negyvennyolc' válaszoltam, mire ő: 'Aha, menetrend szerint'. Valahonnan mélyről egy gondolat tört fel bennem: 'Milyen menetrend? Kinek a menetrendje? Lehet, hogy az övé vagy a másoké, de az enyém ugyan nem'."
Kedves teodora, ezt megelőzően, vagy ezt követően "vágtad sutba" a könyvet?