Mármint az önértékelésnövelés? Vagy a kognitív folyamatok? Természetesen ugyanúgy, ahogy a hit. Az észlelés kapcsán. Amely még a hit esetében is jócskán társas. Ez persze nem túl konkrét válasz, de a kérdés sem volt az. Sokminden mást is mondhattam volna, ami még ennél is közvetettebben kapcsolódik a témához.
"Vannak implicit kognitív folyamatok, melyek hatását ma már felettébb eredményesen lehet vizsgálni."
Igen, de ezeknek más a viszonyuk az explicit kognitív struktúrákhoz, mint a tudattalannak a tudatoshoz. Klasszikus értelemben persze.
"Felfogásom szerint a tudattalan nem az, ami a tudatból kiszorul. Nem egymásra épülő szerkezetekként kell elképzelnünk őket, a jéghegy analógia csak első olvasatra jó, egyébként helytelen. "
Hanem hogyan kell elképzelni őket? Miért nem jó a jéghegy analógia? Ez a gondolat új nekem (ami nem csoda, mivel nem vagyok oda az analitikus vonalért), és pillanatnyilag a tudatelőttes egy "kaotikus" formájára emlékeztet inkább.
"ez most hogyan is kapcsolódik a témához?"
Mármint az önértékelésnövelés? Vagy a kognitív folyamatok? Természetesen ugyanúgy, ahogy a hit. Az észlelés kapcsán. Amely még a hit esetében is jócskán társas. Ez persze nem túl konkrét válasz, de a kérdés sem volt az. Sokminden mást is mondhattam volna, ami még ennél is közvetettebben kapcsolódik a témához.
"Vannak implicit kognitív folyamatok, melyek hatását ma már felettébb eredményesen lehet vizsgálni."
Igen, de ezeknek más a viszonyuk az explicit kognitív struktúrákhoz, mint a tudattalannak a tudatoshoz. Klasszikus értelemben persze.
"Felfogásom szerint a tudattalan nem az, ami a tudatból kiszorul. Nem egymásra épülő szerkezetekként kell elképzelnünk őket, a jéghegy analógia csak első olvasatra jó, egyébként helytelen. "
Hanem hogyan kell elképzelni őket? Miért nem jó a jéghegy analógia? Ez a gondolat új nekem (ami nem csoda, mivel nem vagyok oda az analitikus vonalért), és pillanatnyilag a tudatelőttes egy "kaotikus" formájára emlékeztet inkább.