XYZ generáció és a 4 tanuláselmélet

E-learningVágvölgyi Csaba konstruktív kritikája alapján átjavítottam "Az integratív e-learning felé" c. e-bookomat. Az észlelt formai és tartalmi hibák javításán kívül új részekkel egészítettem ki az első fejezetet. Felvázoltam a négy tanuláselméletet és az XYZ generációkról adtam rövid definíciókat.

Generációk

XYZ generáció

  • Veteránok. Idős korban találkoztak először az internettel. Számukra a számítógép használat önmagában is kihívás; nehezen tudnak megbirkózni a digitális társadalom kihívásaival.
  • Bébi-bumm. Életük derekán találkoztak az internettel. A munkavégzésükbe hellyel-közzel beépült ugyan az internet használata, de nem hozott radikális változást.
  • X. generáció. Ez a hírnöknemzedék, az átmeneti generáció. Kamasz- és ifjúkorukban találkoztak az internettel, munkavégzésüket alapvetően határozza meg a web. Életvitelükben hellyel-közzel van jelen az internet. Jelenleg ők dominálják a munkaerőpiacot.
  • Y. generáció. Gyermekkorukban találkoztak az internettel. Ők jelentik a digitális nemzedék első hullámát. Mostanra kezdenek megjelenni a munkaerőpiacon, komoly kihívást jelentve az X. generáció számára. Minőségileg új szintet képvisel a hírnöknemzedékhez képest.
  • Z. generáció. Ez a nemzedék soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem volt internet.

A négy tanuláselmélet

Az oktatási módszertanok hátterében négy nagy tanuláselmélet áll: a behaviorizmus (viselkedéstan), kognitívizmus, konstruktivizmus és konnektivizmus. Minden korszellemnek megvan a maga pedagógiája, tudásalapú társadalomé a konnektivizmus.

  • A behaviorizmus a 19. század végi funkcionalizmusból bontakozott ki: középpontjában a klasszikus és operáns kondicionálás áll. A tanulás ismétlésre és megerősítésre épül: a pedagógia az inger-válasz reakciókörök megerősítésére épít. A tanár átadja a tananyagot, a tanuló bebiflázza azt, majd adott forgatókönyv mentén felmondja, leírja a megtanultakat. Ez a poroszos oktatási modell tanuláselméleti háttere.
  • A kognitív irányzat szerint az ember a külvilágról modellt épít. A tanulás ennek megfelelően a külvilág interiorizálásaként fogható fel. A tanárnak oda kell figyelnie, hogy jó modellt nyújtson a szavai és metakommunikációja által.
  • A konstruktivista szemlélet szerint a tanulás értelem-teremtő tevékenység, a jelenségekbe mi magyarázzuk bele a jelentést. Ezen álláspont képviselői szerint a tudás nem egy megszerezhető tudatállapot, hanem egy belső kreatív folyamat eredménye. A konstruktivista megközelítés erősen pszichológiai indíttatású, a legtöbb alternatív pedagógiai irányvonal nagyban támaszkodik rá.
    A frontális oktatási technikák helyett a tanulásra való motivációra összpontosít. A tudás nem átadható, következésképpen a tanár feladata nem az, hogy az ismereteket átgyömöszölje a nebulók fejébe; ehelyett érdemes a kreatív, gondolatgazdag légkör létrehozására és fenntartására összpontosítani.
  • A negyedik tanuláselmélet a konnektivizmus. A hálózatelméletek és a web 2.0 szemléletének pedagógiában való alkalmazásáról szól. A hagyományos, determinisztikus modell helyett a káoszelmélettel kacérkodik. George Siemens publikált egy összegző cikket az Instructional Technology and Distance Learning 2005 januári számában "Konnektivizmus: egy tanuláselmélet a digitális korszak számára" címmel. Ez volt az első szakmai publikáció, mely definiálta a fogalmat, és körvonalazta az új paradigmát, mely a hálózatelméletek tanulásban és tudásmenedzsmenben való alkalmazását célozta meg. A konnektivizmus a tudásszervezés új paradigmája, mely alapján kompetenciáinkat a kapcsolatok felépítésével szerezzük.

A könyv elérhető itt.

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd><blockquote><p><br>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.

További információ a formázási lehetőségekről