Testen kívüli élmény vagy tudatos álom? (2. rész)

A témához kapcsolódó előző bejegyzés itt olvasható.
Az OBE a tudatos álmodás egy válfaját képviseli. Nem mennék bele a jelenség filozófiai és világnézeti magyarázataiba, az asztrális projekciós és a hallucinációs nézetek közötti különbség triviális:

  • az előbbi szerint az OBE a fizikai testtől való elszakadás állapota;
  • az utóbbi nézőpont alapján az OBEelme által indukált élmény.

A téma legelismertebb szakemberének számító Stephen LaBerge már több évtizede kutatja a témát laboratóriumi kísérleti eszközök segítségével. Egyik klasszikus értékű cikkében Lynne Levitan & Stephen LaBerge a testen kívüli élmény és tudatos álmodás jelenségét hasonlítja össze. A szerzőpáros szerint az OBE akkor kezdődik, amikor a személy elveszti a kapcsolatát a fizikai érzékszerveivel, miközben az ébrenlétre jellemző tudatos állapotban marad.

A szerzőpáros kutatásai alapján az alvásparalízis (sleep-paralysis) jelensége nagyon gyakran együttjár az OBE-tel. Az alvásparalízis állapota meglehetősen kellemetlen és ijesztő jelenség: a személy képtelen mozgatni a testrészeit, közben nagyon gyakran auditív vagy vizuális hallucinációkat él át. Ez a kapcsolódás egyáltalán nem meglepő, ha végiggonduljuk az OBE szándékos előidézéséhez kifejlesztett módszerek tipikus fázisait:

  1. Mély relaxáció. A test-tudatosság fokozatos elvesztése.
  2. Merev test állapota. A test erőteljes vibrálása.
  3. Auditív hallucináció: a rádió zúgásához hasonlítható élénk zaj megjelenése.
  4. Hirtelen felemelkedés érzete.

Fénylényközeli szempontok

Több személy számolt be testen kívüli élményről úgy, hogy említést sem tett olyan kísérőjelenségekről, amelyek véleményem szerint egyértelműen meghatározó jelentőséggel bírnak. A vibrációs állapot, a paralízis, rádió-frekvencia zavar, halálfélelem néhány olyan tünet, melyet nehéz figyelmen kívül hagyni. Az angyalos, fénylényes történetek számomra teljesen hihetetlenek és mellétrafálásnak tűnnek. Fantáziálások, melyek szépek és jók, de semmi közük a testen kívüli állapothoz.

Kifordítva

A testen kívüli élmény legfontosabb velejárója a sokk és a rettegés, a stabil pont elvesztésétől való pánik. Az első dedublációs élményeket kívétel nélkül jellemzik az efféle a traumatikus élmények. Az alapszabály, mely egyértelműen meghatározza a jelenséget: minden belső tartalom külsővé válik. A gondolatok kézzelfogható, tapintható közelségbe kerülnek, az érzések megtestesülése pedig semmihez nem fogható intenzitással jár.

A tudatos álom és testen kívüli élmény közti különbség

Számos kutató gondolja úgy, hogy a két megnevezés ugyanazt a jelenséget jelöli. Az élmény leírásában azonban van néhány releváns különbség:

Tudatos álom Dedubláció
"tudom, hogy ez egy álom" "ez maga a valóság"
"belső utazás" "fizikai valóság. Más dimenzió"
Rendszerint álom alatt jelenik meg a tudatosság Ébrenléti, mély relaxációs állapotból való tudatmódosulás

Uzenem a szamos kutatonak,

Uzenem a szamos kutatonak, hogy a ket megnevezes nem egy jelenseget jelol.Tobbszor atelhettem mindkettot es jokora kulombseget eszleltem.De ami furcsa lehet:hogy az OBE-bol neha atlepek(nem tudatosan ill.akaratlagosan)az alomba, es raadasul velem tart az OBE-ben tapasztalt leny is.Annyi tudatossagom marad, hogy bizonyos vagyok abban, hogy ugyanaz a leny, viszont a kornyezetem mar nem a kisszobam es agyikom.Itt a retteges mar nem olyan intenziv, azomban ugyancsak felakarok ebredni es felek.Szerinted is ugyan az a leny kiser(t)get, Kulcsi?

szia Annna, hozzád

szia Annna, hozzád hasonlóan, a legtöbb személy, akinek tapasztalata van mindkét jelenséggel kapcsolatosan, meggyőződéssel állítja, hogy merőben különbözik az OBE a tudatos álmodástól. Azt próbáltam összegezni, hogy a tudatállapot szemszögéből milyen minőségbeli eltérések érhetőek tetten (vö. táblázat). Egyetértesz ezekkel a pontokkal? Mivel egészítenéd ki?

Hogy lépsz át az OBE-ből az álomba? Mit élsz át ilyenkor? Honnan tudod, hogy ez már álom, a másik meg OBE volt?

Az az igazság, hogy a tudatos álomban jelentkező lények is úgy viselkednek, mintha tőlem független identitással, rációval rendelkeznének. Éppen ezért az élmény többnyire az, hogy kapcsolatban állok egy "lénnyel", mely saját énnel rendelkezik (legalábbis nekem többnyire ez a benyomásom). Szóval ilyen körülmények között nem tudom, hogy az OBE alatt és a tudatos álom alatt észlelt lény között mi a különbség?

Az OBE rendszerint sokkal élénkebb tudatállapottal jár, ebből adódóan pedig a "lény" is sokkal erősebb jelenléttel jár együtt. Ehhez képest tapasztalatom szerint a tudatos álmodás a tudatossági szintnek nagyon variált skáláját produkálhatja, ebből adódóan a "lények" intenzitása is változik.

Mindezek mellett ha racionálisan végiggondolom, egyértelműnek tűnik, hogy a tudatos álmodás lényei belső tartalmaim kivetítődései. Az érzékszerveim befelé fordulnak, így a belső tartalmak külsővé válnak.

Hogy az OBE-szel mi a helyzet? Nos, nem tudom... :)

Egyszer volt egy OBE

Egyszer volt egy OBE élményem, amit fórumokban olvasott útmutatások alapján mély relaxációval sikerült elérnem. Felkeltem az ágyamból, és tettem néhány lépést a szobában, de utána megijedtem, és visszatértem a testembe. Éreztem a sokak látal leírt remegést a mellkasom környékén, olyan hangot hallottam, mint amikor az ember befogja a fülét, minden kék színben úszott, és el volt mosódva. Az a néhány lépés nem is lépés volt, inkább valamiféle lebegés a padló felett. Érzésben sok hasonlóság volt az alvásparalízissel, főleg a "csukott szemmel való látás" élményével.

Pontosan, ahogy a 3.reszben

Pontosan, ahogy a 3.reszben irva vagyon. A tudatos almot, mintha mas iranyitana,(tudattalan tartalmaim) es en csak szemleloje, ateloje ill.resztvevoje lehetek az esemenyeknek,valtakozo tudatossaggal.Bejohetnek az irracionalis kepek melle teljesen racionalis elemek is,pl.tudom a tesom nevet, vagy hogy bizonyos targyat mikor es hol vettem, avagy milyen kapcsolatom van valojaban X-el az ebrenleti allapotban...stb. Az OBE-nel, ha a rettegest sikerul kisse megszoknom, ill.uralnom, akkor az akaratom erejevel probalom iranyitani tudatosan a torteneseket, vagyis hogy felebredjek.Ugyanis eszembe se jut "setalni" egy kicsit a kornyeken,olyan nagy a felelmem es erzem, hogy ez a fiz. testhez kot.Pl.azon faradozok hasztalan, hogy atcipeljem valahogy magam az ablakhoz, hogy megkopogtassam azt, hogy a csevereszo emberek,akiket hallok, meghalljak, hogy ok eszrevegyenek, hogy engem felkoltsenek. Az OBE-bol alomba nem tudatosan megyek at, azt hiszem belefaradok a sikertelen kuzdelembe, es alomba zuhanok.Ha van leny es velem jon, akkor itt lathato format olt, de mindig mast es mast, hogy ne ismerjem fol.Gyakran ismeros alakba bujik, de en erzem, hogy az O. Az OBE beli lenyt nem latom csak erzem, amig rettegtem tole addig megakartam olni:kezzel szorongattam, nyuvasztgattam, tepaztam szet, de az minduntalan osszeallt, keplekeny valaminek erzekeltem. Hu de ilyeszto brrrrrrrr

szóval számodra is az OBE

szóval számodra is az OBE jár rendszerint rettegéssel, míg a tudatos álom nem. Talán a félelem fokával is kiegészíthetnők a táblázatot:

  • OBE - horrorisztikus, bepánikolós tendenciák,
  • tudatos álom - pánikmentes övezet.

Nem tudatosan méssz át OBE-ből álomba, ennek ellenére emlékszel arra, hogy az adott lény veled tart? Hát ez bámulatos emlékezőképességre vall!

Azt mondod, hogy veled tart és más formában jelenik meg előtted... ugyanakkor azt mondod, hogy OBE alatt nem látod, csak érzed a jelenlétét. Ezekszerint az egyedüli összekötő kapocs, mely alapján azt állítod, hogy a lény veled tart, az a belső érzésed, benyomásod?

Következőkor ha le akarod győzni a kellemetlenkedő alakot, javaslom, hogy (üvöltve) mantrázzál, esetleg mormolj el egy imát. A siker garantált, mindenesetre biztosan hatékonyabb, mint a nyuvasztgatás... no de ezt bizonyára tapasztaltad már! :)

Ahogy mondod, tapasztaltam

Ahogy mondod, tapasztaltam mar, es lehetne itt meselni a vegtelensegig ezeket ,eleg sok variacioja es kombinacioja ismeretes szamomra a szobanforgo 2 jelensegnek.Es valo igaz, ezek a jelensegek azert utik fel fejuket eletunkben, mert a pszihenk jelezni akarja nekunk, hogy surgos megoldasra halmozodnak bizonyos dolgaink.Ilyenkeppen nem csak erdemes de felelossegunk is onmagunkkal szemben figyelni ezekre, foglalkozni veluk, megerteni, el- ill. befogadni. Nagyon jo es hasznos "kaland". Igen kizarolag a belso erzesre tamaszkodhatok/tam, de a lennyel valo kapcsolatom fejlodese igazolta benyomasom helyesseget.

Nézd csak Annna, mire

Nézd csak Annna, mire bukantam mai böngészésem során:
"A befelé vezető úton a személyes tudattalan 'tudat kelepcéje'. Ez az ember és célja között fekvő csapda. Egyfajta akadály, ahol az embert magába szívhatja az ösztönös késztetések futóhomokja, vagy megtámadhatják a múlt tapasztalatainak emlékei. E múltbeli benyomások azzal az energiával nyomódnak le a tudattalanba, amekkorát beléjük fektettünk (karma). A befelé vezető úton szinte ellenállhatatlan csábításokkal halmozzák el az embert. Mámoros fantáziákat és csábító emlékeket szülnek. Ezek a belső tenger szirénjei, akik az embert a zavar és kuszaság szikláira csábítják. Avagy énjének olyan vonatkozásaival ajándékozzák meg, melyeket azért fojtott el, mert elfogadhatatlanok voltak: a psziché sötét árnyékaival, melyekkel nem volt képes megbirkózni. A személyiség e vonatkozásai lesben állhatnak a tudattalans sötétségbében, rettenetes, félelmetes méreteket öltve.
A tudattalan tehát egy sötét világ, csábító szirénekkel, és groteszk szörnyekkel benépesítve, és csak fényszikrákkal szolgál a magasabb tudati rétegekből útmutatóként." (Szvámi Ráma, Rudolph Ballentine, Szvámi Adzsaja: Jóga és Pszichoterápia).

Attol, hogy a tudatalatti

Attol, hogy a tudatalatti sotet,mert nem vilagit el odaig tudatossagunk fenye, nem jelenti azt, hogy ott csak csabito szirenek, groteszk szornyek,vampirok, csapdak es veszelyek, es egyebb negativ lehetosegek hemzsegnek.Hajlamos az ember terorientaltan gondolkodni:ha tudatALATT, akkor sotet es hideg,felelem es veszedelem, szorny es csapda, buz es sar....stb.De mindannyian tudjuk hogy itt megtalalhatoak az eletunkbol szamuzott pozitivumaink is.Ha most hirtelen megjelenne elottem egy angyal, en szintugy megijednek elso reflexkent minha egy szorny jelenne meg:nem csak a negativ eroktol felunk, de a pozitivaktol is.Nem csak a nyilvanvalo segitseg, de maga a "csapda" is lehet eszkoz a segitsegunkre, a felebredesunkre.Segithet bennunket abban, hogy eretebbe, tudatosabba valjunk. Ezt most a swamiknak uzennem:) ( nem ertem mert kell a tudatalattit mindig ugy festeni le mint egy sotet vermet?)

Mi a sötétség? Az, ami

Mi a sötétség? Az, ami nem világos. Jelen kontextusban a sötét nem más, mint analógia. A tudatot mindig a fénnyel, a tudattalant pedig a fény hiányával szokták összekapcsolni. Nem több ez egyszerű analógiánál... szóval nem kell szó szerint értelmezni. Szerintem.

évekkel ezelőtt sokat

évekkel ezelőtt sokat olvastam a testen kívüli élményelről és próbálkoztam meditálva előidézni.
2szer értem el nagyobb sikert.
a vibrációig sokszor eljutottam de az izgatottságtól szinte azonnal éber állapotba kerültem.
2szer történt meg, hogy elalvás szerű állapot következett a vibrálás után, az első alkalommal ezután a szobámon átlebegtem az ágytól az ajtóig és álomszerű képet láttam, de a valóságot.
mintha egy filmet néznék.
aztán felébredtem.
második alkalommal egy álomba zuhantam aminek a közepén hirtelen rájöttem hogy álmodok és ekkor eltűntek mellőlem az álomban részt vevő tárgyak és élőlények, és teljesen valóságos képet láttam a lakótelepről ahol lakok.
ugráltam a háztetőkre, majd onnan le, sodródtam valamiféle széllel majd felébredtem.

kulcsi, sarkítasz amikor a

kulcsi, sarkítasz amikor a sötét és "rettenetes" tudattalanból a személyest túlhangsúlyozod. Idézetedben épp a kiemelt részben feltételes mód van. A fejlettebb tudatállapotok felé vezető úton vannak disszonáns momentumok bőven, ez akár közhelynek is tekinthető, de a személyes rész nem ennyire hangsúlyos. A megközelítésnek, gondolkodásnak, szemléletnek itt a holisztikus formája is meg kell jelenjen ha a törekvés produktív kíván lenni. A kizárólagosan akadémiai megközelítés itt nem járható út, kivéve ha terápiás célzattal van jelen. Ez pedig még nem az út.

Az utóbbi két mondatodat

Az utóbbi két mondatodat nem értem... az "akadémiai megközelítés" őszintén szólva nem is foglalkozik ezzel a témával.

na nee... mit nem értesz?

na nee... mit nem értesz? azt akarod mondani, hogy tudományos megközelítései nincsenek a témának? a tied például milyen akkor? nehogy má' fénylénybe csapj át, me' azt te is rühellnéd. mint feljebb látható, nem kicsit. tehát te hogyan határoznád meg a szemléletet amit itt képviselsz? és miből gondolod, hogy az angyalos történetek mellétrafálások és semmi közük? rádió-frekvencia zavar nélkül már az angyal sem az igazi? vagy csak annyi a baj vele, hogy nem mérhető? a fénylény monnyon le, szedje össze magát és szerezzen valami diplomát, doktoroid legyen aztán még tárgyalunk. nem?

ehüm. jól van nah... nem

ehüm. jól van nah... nem hasogatok semmit. ;)
Fénylénybe nem csapok át egykönnyen, csak azt akartam jelezni, hogy sem a testen kívüli élmény, sem pedig a tudatos álmodás nem tartozik az akadémiai pszichológia hatáskörébe. Egyszerűen azért, mert -ahogy írod- nem mérhető és túlságosan "élményközpontú". Talán a Stephen LaBerge vonulat nevezhető akadémiainak...

Hogyan határoznám meg a szemléletet, amit képviselek? Hát nem nevezném akadémiainak. Igaz, fénylényközelinek sem. Nem tudom. Valójában nem vagyok tisztában azzal, hogy mi tekinthető akadémiainak és mi nem. Úgy gondolom, hogy ez elsősorban kutatásmódszertani kérdés: ami a természettudományos kutatási kritériumoknak eleget tesz, az beilleszkedik az akadémiai vonulatba, ami nem, az nem.

A pszichoanalízis például nem az, hiszen nem falszifikálható kijelentésekkel dolgozik. Ugyanez a probléma a fénylényközeli vonulatokkal is. Mindenre van válasz, mindenre van magyarázat, következésképpen nincs igazi jelentéstartalma a rendszerben megfogalmazott kijelentéseknek.

Valójában az a probléma, hogy az egész kérdéskör túlságosan élményközpontú, túlságosan szubjektív ahhoz, hogy tudományos kritériumok mentén vizsgálható legyen. A kognitív pszichológia attól akadémikus, hogy masszívan idegrendszer-központú. Központi szerepet kap az idegrendszeri folyamatok vizsgálata akár annak rovására is, hogy meglepően keveset, azaz majdnem semmit nem mond a szubjektív élményről, a jelenség fenomenológiájáról. Ez az áldozat azonban túlságosan nagy: az élményszerűség figyelmenkívül hagyásával éppen a lényeg veszik el.

Tudod nem igazán értem mi

Tudod nem igazán értem mi is tartozhat a tudományos kritériumok fájlba de egy biztos, emberek kórházba kerülnek mert akár akaratukon kívül találkoznak hasonló jelenségekkel nem elég erősek hozzá hogy egyedül kűzdjenek meg a jelenséggel, felügyelet alatt ápolásban részesülnek, gyógyszeres kezelést kapnak és mielőtt felmerülne bárkiben hogy netán drogiztak hát ez bizonyíthatóan és eldönthetően lehet nemleges akkor az mi a csuda? Ja persze azt már egészen máshogy is hívhatjuk mondjuk elmebaj.Vagy az lenne a különbség ha direkte magadnak keresed akkor OBE ha csak van akkor egész más cimkékkel illethető.Pl vegyük azt hogy én megmondom neked hogy valamilyen esemény hatására milyen formában is fogsz viszont látni.létre jön a kivetülés.én tegyük fel régóta gyakorló vagyok te pedig hiszed is nem is, nem is igazán érdekel. Amikor bekövetkezik aki épp veled van végül a mentőket kell hívja.Orvosok ápolnak évekig több kevesebb sikerrel, leginkább gyógyszeres kezelés,és innentől jön a drog.Igy sem tudományos? (Vagy hogy is fogalmaztál...) Nem lehetek konkrétabb többen ismerjük az esetet.Ha nem voltam érthető vagy túlságosan tele van tárgyi tévedéssel hát bocs.Sajnos nincsenek a szükséges szavak és kifejezések a birtokomban hogy precízebben fogalmazzak.

kedves gadina, nem teljesen

kedves gadina, nem teljesen világos számomra, hogy most mire reagáltál. kérlek fejtsd ki bővebben!
Nem gondolom azt, hogy a tudomány mindenre választ ad, sőt, hiszem, hogy nemcsak, hogy képtelen magyarázattal szolgálni az események zömére, de nem is kívánja megtenni.

Kb innen indult a

Kb innen indult a gondolatmenet:,NEMO.. azt akarod mondani, hogy tudományos megközelítései nincsenek a témának? a tied például milyen akkor? nehogy má' fénylénybe csapj át, me' azt te is rühellnéd. mint feljebb látható, nem kicsit. tehát te hogyan határoznád meg a szemléletet amit itt képviselsz?...

KUCSI..Valójában nem vagyok tisztában azzal, hogy mi tekinthető akadémiainak és mi nem. Úgy gondolom, hogy ez elsősorban kutatásmódszertani kérdés: ami a természettudományos kutatási kritériumoknak eleget tesz, az beilleszkedik az akadémiai vonulatba, ami nem, az nem...
GADINA
Részemről a hiba ott lehet a gondolatfonalban hogy a kórházi kezelést kutatási területként értelmeztem és feltételeztem hogy rövidebb átvezetéssel(amit persze nem tettem meg) eljutok az -akadémikusságig...
Talán még ma nem tud a tudomány magyarázatokat adni de idővel meggyőződésem hogy meglesz.. Tudom megint nagyot ugrok de agyunk 5-7%át használjuk, a lehetőségek megteremtésénél tartunk, -másképp az emberiség hajnalánál. ...sokan lezuhantak már közülünk...Igazából talán az volt a szándékom hogy felhívjam rá a figyelmet hogy óvatosan a gyakorlatokkal,-bár lehet óriási hibát követek ezze el (negatív befolyásolás ) mégis vállalom érte a felelősséget.

Gyakran tapasztaltam, hogy

Gyakran tapasztaltam, hogy nagyon sokan a testen kívüli élményeiket, mint álmok vagy ehhez hasonlókként magyaráztak.
Nos a tudati állapotoknak (amibe az álom is beletartozik) négy fő csoportját különböztetjük meg

1. Az ébrenléti tudati állapot
2. Az álmodás
3. A tudatos álom
4. Testelhagyás (röviden TKÉ)

Mi is az álom tulajdonképpen?

Az álom egyértelműen az ész befolyása alól kiszabadult tudatalattink megnyilvánulása, mely ekkor minden megkötöttség nélkül engedi át magát belső késztetéseinek. Ilyenkor kerülnek felszínre az ébrenléti állapotban csak megsejtett félelmek és remények, tapasztalatok, amelyek az álom idején továbbfejlődnek és megvalósulnak. Az álom felszínre hozhatja azokat az emlékeket is, amelyeket csak a tudatalatti fogott fel. Annyit biztosan tudunk, hogy az álmodás egy természetes folyamat, mely minden egészséges embernél alvás közben létre jön. Mindenki álmodik, csak nem mindenki emlékszik vissza az álmaira. Sok esetben a napi események uralják az álmot. Téves az a nézet, hogy álmunkban nem hallunk, nem látunk, nem érzünk semmit sem.
A tudat és a lélek fizikai testben marad.

Tudatos álom.
Erről akkor van szó, amikor egy személy teljes mértékben tudatában van annak, hogy éppen egy álmot álmodik. Akár bizonyosfajta ellenőrzés alá vonhatja az álmot, akár asztrális èlménnyé (TKE) alakíthatja ezt a tapasztalatot.
Ilyenkor a tudat és a lélek egy része a fizikai test közelében marad, míg a másik része elhagyja fizikai testet.

TKÉ.
A testen kívüli élmény az éber tudat ideiglenes elszakadása a fizikai testtől, amely egy önmagunk által létrehozott transzállapot vagy egy egyszerű alvás során jön létre. Egy elmélet szerint, alvás közben minden ember elhagyja a testét .Az emberek minden éjjel megtapasztalják a TKE-t, csak aztán nem emlékeznek rá. Ezért az úgynevezett árnyék-memória a felelős. Az árnyék-memória gyakran az agy egy elérhetetlen részébe rögzíti az adatokat, s ez azt eredményezi, hogy nem emlékezünk a testen kívüli élményeinkre. Az egyén felébred és tudja, hogy projektált, de mégsem tud rá visszaemlékezni, még hatalmas erőfeszítések árán sem. A lényeg az, hogy minden ember projektál, csak aztán nem emlékszik rá. Azok, akik nem születtek a tudatos projektálás természetes képességével, az asztrálprojekciót gyakran túl nagy kihívásnak gondolják, és azt hiszik, hogy ez egy nagyon bonyolult dolog, és szinte lehetetlen az előidézése. A tudatosan előidézett projekciót nem olyan bonyolult megvalósítani, mint ahogy azt a legtöbb ember gondolja. Egyszerűen csak elő kell készíteni az elmét, valamint a szellemi és a fizikai testet a kilépésre. A tudat és a lélek ilyenkor teljes mértékben elhagyja a testet.

Kuppán Tibor

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd><blockquote><p><br>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.

További információ a formázási lehetőségekről