A Tanú – ő lennék, ha rajtam múlna

TanúA tanú

Engem figyel. Stabilan, kimozdíthatatlanul konstatálja minden mozdulatomat, gesztusomat. Mint a skandináv mozifilmben: ott ül a kakasülőn, s lejegyzi minden rezdülésem, objektíven, szenvtelenül. Olykor figyelek rá: látom magam, amint a képernyőt bambulom, gépelek, vagy csak egyszerűen nézek magam elé.

Ekkor egy pillanatra úgy tűnik, hogy valójában én Ő vagyok, és amit eddig magamnak hittem, az nem belőlem való. Ez a felismerés gyönyör és keserűség egyben, egy új létforma varázsát rejti magában. Ő lennék, ha rajtam múlna. Most rögtön, végérvényesen. De úgy tűnik, hogy mindez nem olyan egyszerű, mint ahogyan a Tanúvá lett személyek állítják.

Bevillanások

TanúDalok a konyhából

Van, hogy napokig, vagy akár hetekig nem veszek tudomást Jelenlétéről, máskor pedig, ha egy kicsit lelassulnak a dolgok, vagy mélyebb érzelmi hatás ér, ismét érzékelem perzselő tekintetét a tarkómon.

Vannak időszakok, amikor álomban tudatra ébredek, s ezáltal magam is Tanúvá leszek. Ilyenkor úgy gondolom, hogy megvalósítottam azt, melyre évek óta áhítozom. Belelkesít az új azonosság, hogy néhány nap múlva élettelenül hulljon alá. Földelésre van szükség, világképre, melyben stabilan gyökeret ereszthet az Élmény.

Két középpont

Énemnek két középpontja van. Az egyik – nevezzük kisbetűs én-nek – a karakteremből fakad. Köré szerveződik a személyiségem, az érzéseim, gondolatiságom nagyrésze, gyakorlatilag minden, mire azt állítom, hogy ez én vagyok. A második középpontot nevezzük megfigyelőnek, azaz Tanúnak. Ő az a kimozdíthatatlan Centrum, mely krízishelyzetben kifeszíti az időt, és a megugrott adrenalinszinttel egyidőben kristálytiszta tudatot eredményez. Látom, hallom, érzékelem a maga teljességében az adott eseményt, de nem fűzök hozzá érzelmet, értékítéletet, indulatot. Csak a kristálytiszta percepció és a tökéletes döntési készség van ilyenkor, semmi más. Ő is én vagyok, krízishelyzetekben sokkal inkább Tanú vagyok, mint kisbetűs én.

A fejlődés iránya

TanúA tanú

Hiszek a fejlődésben, világképem középpontjában a növekedő ember áll. Úgy gondolom, hogy életem legnagyobb metamorfózisa az egyik középpontból a másikba való hangsúlyeltolódás lesz. Mindeddig csak rövid felvillanások erejéig tapasztalhattam meg, hogy mit jelent ez a szemszögváltás, de ez a néhány rövid élmény végérvényesen meggyőzött arról, hogy nem az vagyok, akinek hiszem magam.

Re: A Tanú – ő lennék, ha rajtam múlna

Áááá, a pipás jelenet! Kedvencem! Az öreg hosszas hallgatás után megszólalt. Ennyit mondott: "Jövő héten fürdés."

Nagy Zoltán hívta fel a

Nagy Zoltán hívta fel a figyelmem az alábbi felvételre. Érdemes megnézni Jill Bolte Taylor neuroanatonómus előadását arról, hogy miként élte meg bal agyféltekéjét érintő agyvérzését. Csodálatos élménybeszámoló és tudományos kuriózum:

Taylor a tanúélményt a jobb agyféltekére jellemző párhuzamos információfeldolgozás számlájára írja.

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd><blockquote><p><br>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.

További információ a formázási lehetőségekről