A konnektivizmus 9 alapelve

Vészesen közeleg a III. Oktatás-informatika Konferencia időpontja. Ismét eltelt egy esztendő, mely alatt tovább rajzolódott a konnektivizmusról alkotott képem. Az első konferencián még egyedül adtam elő ebben a témában, a másodikon már 5 esemény kapcsolódott a konnektivizmushoz.

Mi lesz idén?

2010 konnektivista szemüveggel

Az elmúlt egy évben Palócz István barátommal számos konnektivista szemléletű képzést bonyolítottunk le, melynek során kialakítottuk a működőképesnek tűnő képzési modellünket. Úgy gondolom, hogy sikerült végre abban is rendet vágnunk, hogy mi alapján dönthető el egy képzésről, hogy konnektivista vagy sem. Mindez persze csak a mi véleményünk, bizonyára számos más megközelítés és modell működőképes lehet.

2010 februárjában indultunk a HTK01 kurzusunkkal, melyben kiderült, hogy a konnektivizmus témája sokakat érdekel, és a módszertan működőképes.

2010 nyarán még két másik kurzussal igazoltuk (TUKSI01, TUKSI02), hogy nem csak konnektivizmusról lehet konnektivista módszerekkel tanulni. Kiderült továbbá, hogy még fizetős konstrukcióban is működőképes a modell.

2010 őszén indítottuk útjára a Kell egy weblap (KEWLAP) kurzusunkat, ahol sikerült a nehészségeket is megtapasztalnunk.

A III. Okt-inf konferencián kísérletet teszek arra, hogy kilenc pontban összefoglaljam a konnektivizmus lényegét. Az így létrejött fogalmi kerethez illesztve felvázolom a konnektivista képzések indításához szükséges lépéseket, és az ehhez tartozó módszertani elemeket.

Absztakt

Az elmúlt egy évben számos konnektivista szemléletű kurzus szervezésében vettem részt. Ezek a tapasztalatok megerősítettek abban a meggyőződésemben, hogy a konnektivizmus képzések sikere nem a technológiai háttéren múlik. Eltérően a legtöbb e-learning megoldástól, ebben az esetben másodlagos kérdés, hogy mi a platform, és mi a tananyag.

Ami elsődleges, az a képzés vonzóvá tétele, a kritikus tömeg bevonzása és az inspirátorok megválasztása. Ha mindezzel megvagyunk, a képzés indulásakor biztosítanunk kell a curriculum iteratív szervezését, a tartalmak aggregálását és a folyamatos inspirátori reflektálást. Ezáltal létrejön az a közeg, melyben a résztvevők bemutathatják magukat, kapcsolódhatnak egymáshoz, és az interakciókból kibontakozhat a témával kapcsolatos személyes álláspont.

Nem gondolom azt, hogy létezik “vegytiszta” képzési modell. Minden képzésben vegyesen használjuk a közösségi, frontális és feladatorientált technikákat. A szervezésből, a tanárok hozzáállásából, és az alkalmazott módszertani elemek elegyéből mégis következtetni lehet a képzés módszertani hangsúlyaira. Meglátásom szerint a konnektivista szemlélet kvintesszenciája 9 tételben remekül összefoglalható. Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a kilenc elv mentén megfogalmazzak egy képzési modellt, mely számos képzésben bizonyította ütőképességét.

 

Íme a konnektivizmus kilenc elve:

A tudás mint hálózat

1. Minden tudás leírható hálózatként.

2. A tanulás hálózatszervező tevékenység.

3. Az új tudás elsajátításához a meglévő tudásháló releváns részeit kell előfeszítenünk.

A közösség szerepe

4. A közösségben való tanulás inspirál.

5. A közösségi tanulásban a vélemények különbözősége formálja az egyéni gondolkodásmódot.

6. A témák iteratív tagolása segíti a megfelelő fókusz kialakítását.

A kapcsolatok jelentősége

7. A hálózati tanulásnak legalább két szintje van: személyközti (interperszonális) és személyen belüli (intraperszonális).

8. A kapcsolatokra való fókuszálás serkenti a kreatív gondolkodást.

9. A különböző területek közötti kapcsolatok feltárása ma alapvető készségnek számít.

 

A 9 alapelvhez kapcsolódóan a felvázolom a szükséges tartalmi, módszertani és technológiai hátteret, melyet célszerű körüljárnunk a konnektivista szemléletű kurzus szervezésekor. A kurzus meghirdetésétől a kollaboratív légkör kialakításáig, és résztvevők közötti kapcsolatok létrejöttének facilitásáig javaslatot teszek arra, hogy a különböző fázisokban mire érdemes odafigyelni.

Hogyan tudjuk bevonzani a kritikus tömeget? Hogyan lesz a passzív emberállományból aktív, társalgó közösség? Hogyan jelöljük ki a fókusztémákat, és miként tisztul le a résztvevőkben a személyes élményből fakadó álláspont?

Előadásomban a HTK01, TUKSI01, TUKSI02, KEWLAP01 konnektivista kurzusok tapasztalataira reflektálva felvázolok egy követhető konnektivista szemléletű modellt.

Kulcsi, kiváncsian várom a

Kulcsi, kiváncsian várom a tapasztalataidat összegző előadásodat. Az előző két évben volt szerencsém élőben hallgatni téged, de remélem a technika ördöge nem tréfál meg, és idén, az online közvetítésen keresztül is követhető lesz az előadásod. Aki tudja nézze, mindenkinek meleg szívvel ajánlom!

Köszönöm, marti!

Köszönöm, marti!

Nagy érdeklődéssel várom az

Nagy érdeklődéssel várom az előadásod!

>2. A tanulás hálózatszervező tevékenység.

ezek szerint önállóan nem lehet tanulni??

>3. Az új tudás elsajátításához a meglévő tudásháló releváns >részeit kell előfeszítenünk.

Mi a helyzet olyan esetben, ha ismeretlen, új területen mászkál az ember, és nincsenek előzetes ismeretek? (pl. nekiállok japánul tanulni)

>4. A közösségben való tanulás inspirál.

Van akit igen, és van akit nem. Az emberek tanulási szokásai különbözőek,

>8. A kapcsolatokra való fókuszálás serkenti a kreatív >gondolkodást.

??? Miért?

Sikeres, boldog új évet kívánok!

FP

 

 

 

 

"2. A tanulás hálózatszervező

"2. A tanulás hálózatszervező tevékenység."

ezek szerint önállóan nem lehet tanulni??

Az első és a második pont értelemszerűen a tudásháló intraperszonális szintjére vonatkozik. Tehát arra a hálózatra, melynek csomópontjai valamilyen önálló szemantikai egységek, az élek pedig az ezek közötti asszociációk.

Ezt a két kijelentést tekintem a hálózatalapú tanulás axiómáinak.

"3. Az új tudás elsajátításához a meglévő tudásháló releváns részeit kell előfeszítenünk." Mi a helyzet olyan esetben, ha ismeretlen, új területen mászkál az ember, és nincsenek előzetes ismeretek? (pl. nekiállok japánul tanulni)>

Új terület esetén is automatikusan "horgonyozzuk" az új ismereteket a régi tudásunkhoz. Bővebben érdemes Kahneman és Tversky kutatásait elolvasni a heurisztikus döntésekre vonatkozóan. 

According to this heuristic, people start with an implicitly suggested reference point (the "anchor") and make adjustments to it to reach their estimate. A person begins with a first approximation (anchor) and then makes adjustments to that number based on additional information. (forrás: Wikipedia, anchoring).

"4. A közösségben való tanulás inspirál." Van akit igen, és van akit nem. Az emberek tanulási szokásai különbözőek,

Bizonyára van kivétel. Nem azt mondtam, hogy csak a közösségben való tanulás inspirál. Igen, igazad van abban, h. bizonyára vannak olyan személyek, akiknél ez a megállapítás nem érvényes. Mégis, tapasztalatom szerint, az emberek többségére a közösségi munka, a közös ötletelés, a különböző nézőpontok meghallgatása, inspiráló hatást gyakorol.

"8. A kapcsolatokra való fókuszálás serkenti a kreatív gondolkodást." Miért?

Itt megint érdemes különválasztani az intraperszonális és az interperszonális olvasatát a kapcsolatoknak. A személyen belüli tudáshálózatban minél sűrűbben szőtt hálózatról van szó, annál jobban összekapcsolódnak a különböző területhez tartozó ismeretek. Minél jobban át tudom az egyik területről vinni a tapasztalataimat a másikra, annál jobban érvényesül a kreatív gondolkodásom.

jah, és Neked is BUÉK! :)

jah, és Neked is BUÉK! :)

Szia!Köszönöm a

Szia!

Köszönöm a válaszokat!

>tapasztalatom szerint, az emberek többségére a közösségi >munka, a közös ötletelés, a különböző nézőpontok >meghallgatása, inspiráló hatást gyakorol

Igen, ebben lehet igazság, csak ez nem tanulás:-) (legalábbis a tanulás definiciókban ezek egyikére sem emlékszem).

>Minél jobban át tudom az egyik területről vinni a >tapasztalataimat a másikra, annál jobban érvényesül a >kreatív gondolkodásom.

Ez is érdekes kérdés. Én olyasmikre emlékszem, hogy arra a kérdésre, miért alkotóbbak a fiatalok pl. a természettudományos területeken, azt a választ olvastam, hogy a széleskörű tudás és tapasztalatok még nem fogják vissza  a kreativitást és az alkotóerőt. (Nem szóról szóra idéztem most).   Hm?

 

 

ebben lehet igazság, csak ez

ebben lehet igazság, csak ez nem tanulás:-) (legalábbis a tanulás definiciókban ezek egyikére sem emlékszem)

Kíváncsian várom, hogy mely tanulás definiciókhoz próbálod illeszteni; és hol bukik meg a felvetés, hogy a közösségben való tanulás inspiráló hatással bír.

A közösségi tanulás (social learning) nem újkeletű fogalom. Érdemes a Community of practice fogalomkörhöz is kapcsolódni, ha már erről társalgunk.

1. Az, hogy a közösségi tanulás mit takar, többen is körüljárták már Etienne Wenger-től George Siemens-ig.

2. Az, hogy a közösségi tanulás inspirál, azt a HTK01 kurzuson kapcsán írt visszajelzések alapján merült fel bennem (vö.: htk01 visszacsatolás).

Én olyasmikre emlékszem, hogy arra a kérdésre, miért alkotóbbak a fiatalok pl. a természettudományos területeken, azt a választ olvastam, hogy a széleskörű tudás és tapasztalatok még nem fogják vissza  a kreativitást és az alkotóerőt.

Ezt kifejted egy picit? Nem értem...

Köszi!!

tapasztalatom szerint, az

tapasztalatom szerint, az emberek többségére a közösségi munka, a közös ötletelés, a különböző nézőpontok meghallgatása, inspiráló hatást gyakorol.

Ezt irtad, ebben nem szerepelt a tanulas. Igy irhatnad azt is, hogy "a kozossegben valo tevekenykedes inspiral", es a tevekenykedes helyett meg sok mas szot be lehetne helyettesiteni. En tehat azt mondanam: a kozossegben valo barmilyen tevekenyseg inspiral(hat) egyeseket. Ezt viszont nem erzem uj megallapitasnak.

Minél jobban át tudom az egyik területről vinni a tapasztalataimat a másikra, annál jobban érvényesül a kreatív gondolkodásom.

Azt probaltam irni, hogy valamilyen oknal fogva pl. a fizikaban, matematikaban az emberek a legnagyobb tudomanyos eredmenyeiket az esetek donto tobbsegeben igen fiatal korban erik el. (<30 ev). Masoknak ez mar feltunt, es az okokat kutatva olyasmi merult fel, hogy talan akkor meg nem gatoljak oket olyan elozetes ismeretek (adot esetben "pszichikai" gatak), amik a szeleskoru tudasbol, ismeretekbol szarmaznak (pl. "ezt ugy se lehet megoldani", "ezt eddig igy csinaltak" stb.) Kvazi mintha frissebb, eloiteletmentesebb lenne a gondolkodasuk. Nyilvan a bizonytalan megfogalmazasbol is lathato, hogy ez csak tapogatozas a sotetben. De Te is ugy fogalmazol egyes szam elso szemelyben, mintha a megallapitasaid masokra is igazak lennenek... Pedig nem. Igen erdekes gondolataid vannak, de egy csomo ember egeszen maskepp gondolkodik, "mukodik az agya". (mint ahogy nem is ugy gondolkodnak mint en:-)) Nem tudom, igy erthetobb-e?

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd><blockquote><p><br>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.

További információ a formázási lehetőségekről