7 könyv a flow élményről

Az ember azt gondolná, hogy egy könyvben bőségesen el lehet mondani mindent, amit az áramlatélmény pszichológiájáról tudni érdemes. Felmerül a kérdés tehát, hogy hány Csíkszentmihályi könyvet érdemes elolvasnunk? Jómagam eddig hetet olvastam el. Olyan sorrendben fogom bemutatni az általam ismert flow könyveket, amilyen sorrendben ajánlom olvasásra.

1. Flow – az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája.

Ez az alap, ezzel érdemes kezdeni. Mielőtt találkoztam volna a flow fogalmával, már tudtam a Rádzsa jóga 8 tudatszintjéről, így nem tűnt újszerűnek  Csíkszentmihályi megközelítése. Ma is úgy gondolom, hogy az áramlatélmény a Dhárana tudatállapot átfogalmazása, amely a Dhjána (meditáció) előszobája a Rádzsa jógában.

Ami újszerű, az nem a jelenség leírása, hanem az a megközelítés, mely a nyugati világ emberéhez közel áll. Csíkszentmihályi a keleti hagyományból ismert tudatállapotokat hozta közel hozzánk. Kézzelfoghatóvá vált, hogy miért szükséges elmélyülni abban, amivel foglalkozunk.

Ez a Flow könyv, melyet minden ismerkedőnek el kell olvasnia. Ha javítani szeretnéd az életminőségedet, ismerkedj meg a pozitív pszichológia egyik alapművével.

Ellentétben az általános hiedelemmel, életünk legszebb élményei nem passzív, befogadó állapotban érnek bennünket. [...] A legszebb pillanatok általában akkor következnek be, amikor valaki testi vagy szellemi teljesítményét megfeszített akarattal a végletekig fokozza, hogy véghez vigyen valamilyen nehéz, de fontos feladatot. (Csíkszentmihályi Mihály: Az áramlat, 22.o).

2. Jó üzlet

Alcím: Vezetés, áramlat és az élet keresése.

Egyértelműen ez a második legjobb könyve. Az első könyvben a szemléletmódot ismerhetted meg, ebben pedig konkrét, használható következtetésekről olvashatsz, melyet munkahelyi körülmények között alkalmazhatsz.

A könyv egyik alapüzenete, hogy a flow élmény átlagon felüli kihívások hatására, magasszintű készségek igénybevételekor jelentkezik. Ha el kívánunk mélyülni az áramlatélményben, Csíkszentmihályi szerint, kezdetben ne keressük a túl komplex helyzeteket, mert az túl korán szorongásélményt okoz, melyből nehéz kimozdulni. Jobb irány, ha egyszerűbb feladatok megoldásával indítunk, és a komfortzónából fokozatosan mozdulunk át a magasabb kihívások irányába.

Ez egy nagyon fontos megállapítás például abban a kérdésben, hogy érdemes-e az új munkatársat mélyvízbe dobni, vagy inkább egyszerűbb feladatokkal lássuk el, melyből fokozatosan tud előrelépni. Nos, csak a múlt heti TEDX előadáson világosodtam meg ezügyben: az utóbbi stratégia többnyire célravezetőbb! Hagyd, hogy egyszerűbb feladatokkal foglalkozzon, és fokozatosan növeld az elvárásokat. Ezáltal folytonosan biztosítod az áramlatélmény lehetőségét az új emberednek (off: Thamastól elnézést kérek a mélyvízért).

A kedvenc fejezetem a „Miből vannak a nagy lelkek?” című, melyben a szerző azt vizsgálja, hogy mi a közös azokban a személyekben, akikből sugárzik a tetterő, és akik képesek személyes céljaikat önmagukon kívüli célokkal egyesíteni. Öt tényezőt emel ki: határtalan optimizmus, integritás, ambíció, kíváncsiság és empátia.

Talán az élet optimista megbecsülése az oka annak, hogy ezek a vezetők oly könnyen találnak rá az áramlatra a munkájukban, megfeledkeznek magukról az új feladatok követésében. Sok életunt tudós szempontjából ez a hozzáállás gyermekien naívnak tűnhet. De úgy látszik, működik, és az ilyen ember nemcsak az életet képes élvezni, de képes mások javára is dolgozni. Kár, hogy nem tudjuk, hogyan kell többel gazdagítani az életünket (165.o.).

3. Az öröm művészete

Volt egy meglepő megállapítása Csíkszentmihályinak azzal kapcsolatosan, hogy mennyire vihető át a munkahelyi áramlatélmény a hétköznapi helyzetekbe. Az ember azt várná, hogy nagyban, hiszen ez egy tudatminőségre vonatkozó kérdés, nem pedig a tevékenység tárgyától függő minőség.

Nos, a helyzet ennél árnyaltabb. Úgy tűnik, hogy a két élettér között kevés az átjárás, azaz nem biztos, hogy a családdal töltött idő alatt is képes ugyanaz a személy áramlatélményt átélni, aki egyébként a munkájában ezt már magas szintre fejlesztette.

A jelek szerint a munkában könnyebb elérni az áramlatot, mint a hétköznapi, fenntartó tevékenységek során (gyereknevelés, házkörüli teendők ellátása). Jó esetben azért dolgozunk, hogy megvalósítsuk céljainkat, és a kollégák, megrendelők, és más üzleti kapcsolatok folyamatosan visszajelzik, ha sikert érünk el. A munkahelyzet tehát sokkal alkalmasabb az otthoni környezetnél annak a fókuszáltságnak a létrejöttéhez, ami az áramlatélmény feltétele.

Ez a könyv éppen arról szól, hogy a mindennapokban hogyan teremthetünk olyan helyzeteket, mely elősegíti az áramlatélmény létrejöttét.

4. A fejlődés útjai

Ennek a könyvnek az alcíme nem kispályás: „A harmadik évezred pszichológiája”.

Szocio-antropológiai elemzés a flow szerepéről. Aki szerette Dawkins önző génjét, és el tud mélyülni Mérő László eszmefuttatásaiban, annak ez a könyv sem fok csalódást okozni. Mindenesetre azt érdemes leszögezni, hogy ez nem az áramlatélmény gyakorlati útmutatója.

Csíkszentmihályi ebben a könyvben próbálja a flow evolúciós szerepét meghatározni. Meglátása szerint a memetikából kiindulva sok kérdésre választ kaphatunk áramlatélmény ügyben. Az elménk a legkisebb ellenállás irányába szeret sodródni: minél kevesebb erőfeszítést kíván egy mém fenntartása, annál hajlamosabbak vagyunk teret adni neki. Például a tévézénés nem nyújt hosszú távon örömet, mégis sok időt töltünk a képernyő előtt, mert minimális erőfeszítéssel ingergazdag környezetben szolgálnak ki információkkal. Passzívan fogyasztjuk az előemésztett képi és hanganyagot, és közben a legkevésbé sem mozgatjuk meg a kognitív rendszerünket.

Csíkszentmihályi szerint ha gyakran szeretnénk áramlatélményt átélni, törekednünk kell arra, hogy minél gyakrabban éljünk át komplex élményeket, melyek megmozgatják a testünket, érzelmeinket, gondolatainkat.

Ha az apró dolgokban nem tesszük ezt meg, akkor a fontosabb esetekben nehéz lesz elsajátítani a módját, hogyan tereljük következetesen jó mederbe a mémek fejlődését. [...] A mémek evolúciójának irányításához a harmadik lépés tehát, hogy a megvizsgált lehetőségek közül a legnagyobb komplexitást ígérőt választjuk. [...] Nem szabad elfelejtenünk, hogy mindahányszor egy gondolatnak, egy leírt szónak, egy látványnak szenteljük figyelmünket, vagy valamit vásárolunk, vagy valamilyen meggyőződésből bármit is teszünk, mindig változtatunk valamit a jövő szövetén, még ha egészen parányi mértékben is (211. o.).

5. Kreativitás

Alcím: A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája.

Kreativitás téren a kedvenc szerzőm Edward de Bono. Kíváncsian vettem kézbe Csíkszentmihályi könyvét erről a témáról, és nem csalódtam! Ebben a könyvben azonban több olyan témát is kifejt, melyet az előző műveiben is kibontott már. Csak azoknak ajánlom, akik az előző négy könyvet elolvasták, és nem győznek betelni Csíkszentmihályival. Esetleg a művészeknek lehet ez az egyedüli olvasmányuk az áramlat pszichológiájának atyjától: minden fontos aspektust megismerhetnek úgy, hogy közben végig a kreativitás van fókuszban.

Csak azután tudjuk átadni magunkat a boldogság érzésének, hogy kikerültünk az áramlat-állapotból, egy-egy szakasz végén vagy azokban a pillanatokban, amikor elkalandozik a figyelmünk. És persze van, amikor az alkotóra rátör a boldogság, a megelégedettség érzése, a vers elkészülte vagy az elmélet bizonyítása után. Hosszú távon minél többször éljük át az áramlatot a hétköznapi életben, annál nagyobb eséllyel leszünk boldogok [...] Az áramlat és a boldogság közötti összefüggés tehát attól függ, hogy az áramlat mennyire komplex tevékenység eredménye, hogy mennyire vezet új követelményekhez, és ezáltal személyes és kulturális kiteljesedéshez.(131. o.).

6. Tehetséges gyerekek

Roppant fontos és izgalmas kérdés, hogy az áramlatélmény miként jelenik meg a gyermekeknél, és miként hatunk ennek alakulására mi, felnőttek.

Ebben a könyvben Csíkszentmihályi azt veszi górcső alá, hogy a személyes, társadalmi és kulturális feltételek hogyan hatnak a tehetség fejlődésére. A tehetség kialakulását legalapvetőbben a genetikai háttér befolyásolja. Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy gyermekünk mire fogékony, a világot mely érzékszervei révén észleli a leginkább, és mi iránt érdeklődik. A családi hatás meghatározó abban, hogy ezek az alapvető késztetések elindulnak-e a fejlődés útján.

Három tényező segíti a tehetség kibontakozását: a tudás, a motiváció és a fegyelem.

A legtöbb ember azonban, sajnos, képtelen arra, hogy észrevegye az érdekes feladatokat, és hogy fejlessze a képességeit. Modern kultúránkban a felnőttek a passzív kikapcsolódást keresik, annak ellenére, hogy akkor érzik jobban magukat, amikor van némi erőt próbáló feladatuk. A serdülők és a felnőttek is a szabad idejük legnagyobb részét igénytelen szórakozással, például televíziózással, töltik, bár ilyenkor passzívnak és elégedetlennek érzik magukat. Ezek alapján feltehető: az autotelikus személyiségjegyek ahhoz, hogy egy fiatal megpróbáljon kiemelkedni. (121. o.)

A tehetséges serdülőkről néhány pontban:

  1. A tehetséges serdülőnek a megfelelő szakterületen elismert és hasznosnak tartott képességeit fel kell ismerni.
  2. A tehetséges serdülők kemény munkára képesek, ugyanakkor az új tapasztalatok megszerzésére nyitottak, a szokásos nemi különbségek nem érvényesek rájuk, azonban felkészültebben az érdeklődésük ébren tartására és kiterjesztésére.
  3. Hatékony életszokásokat alakítanak ki, miszerint az átlagosnál több időt töltenek egyedül vagy a családjukkal, kevesebb időt szánnak a társasági életre, és több hasznos tevékenységet végeznek a társaikkal; a figyelmüket takarékosan használják, és több időt szánnak a tehetségük fejlesztésére.
  4. A szexuális magatartásuk konzervatívabb, mint az átlagos társaiké, és így valamennyire távol tudják magukat tartani a kamaszkori viharos változásoktól.
  5. Az integrált és differenciált családi háttérrel rendelkező tehetséges fiatalok a hasznos tevékenységek közben jobb lelkiállapotban érzik magukat, és az iskolában is jobban teljesítenek.
  6. A tehetséges diákokra azok a tanárok vannak nagy hatással, akik az autotelikus családhoz hasonlóan támogatók, és ugyanakkor a tanítványaikat új ismeretek befogadására és fejlődésre ösztönzik.
  7. A tehetség fejlesztését a belefeledkezett tevékenységek segítik elő, amelyekhez érzelmekre ható és tárgyiasabb ösztönzőkre is szükség van, valamint a tevékenység pillanatnyi élvezetére és a távlati célok szem előtt tartására is. A tehetségük fejlesztésében elkötelezett tanulók tevékenységére nem jellemző egyik ösztönző túlhangsúlyozása sem.
  8. A tehetség fejlesztése iránti elkötelezettségre hatással van az, hogy a kivételes képességekkel kapcsolatos tevékenység közben átél-e a diák tökéletes élményt (334.).

Tehetséggondozás témában ez a könyv egyedülálló! Szülőknek ajánlott olvasmány.

7. Jó munka

Talán méltatlanul került a sor végére a Jó munka c. könyv. Hogyan, kinek és mit dolgozzunk, ha pozitív értékek mentén, etikailag is védhető eredményeket szeretnénk magunkénak tudni? A két szerzőtársával közösen, Csíkszentmihályi arra keresi a választ, hogy milyen stratégiák teszik lehetővé, hogy az emberek a mai piaci viszonyok között megőrizzék morális és etikai értékeiket.

Két szakma képviselőit vizsgálták kutatásuk során: a genetikusokat és az újságírókat. Az előbbieket azért, mert az Ő esetükben talán egyértelmű a nemes cél, miszerint javítsák az emberek életminőségét egészségük fenntartásával. Az utóbbit pedig azért, mert az egy kellően bizonytalan szakmának számít, melyben nem világosak az etikai keretek. Ma olyan időket élünk, amikor az újságírók hivatását kétkedés és zavarodottság teszi tönkre.

Így a szakmai birodalmak vizsgálata során csak utólag derült ki, hogy a genetika és az újságírás élesen, szinte homlokegyenest ellenkező eseteket produkálnak. Az összehangolt genetika esetében a jó munkára való törekvés viszonylag problémamentes; a nem összehangolt újságírásban a jó munkavégzés akadályai állandóan felbukkannak. (19. o.).

Ki a jó genetikus? Kit nevezhetünk etikus újságírónak? És végül (általánosan), ki a jó munkásember? :)

Könyvjegyzék

  1. Flow - az áramlat, Akadémiai, 1997 / 2001 / 2010, ford.: Legéndyné Szabó Edit
  2. Jó üzlet, Lexecon Kiadó, Budapest, 2009
  3. Az öröm művészete,
  4. A fejlődés útjai
  5. Kreativitás,
  6. Tehetséges gyerekek
  7. Jó munka

Olvastál Csíkszentmihályitól mást is? Kérlek fűzd hozzá a cikkhez megjegyzés formájában!

Köszönöm a részletes

Köszönöm a részletes tájékoztatót. Épp a múlt héten álltam a könyvesboltban a Csíkszentmihályi-könyvek előtt tanácstalanul, hohy melyikkel is kezdjem, folytassam

Attila

Végül melyikkel kezdted?

Végül melyikkel kezdted?

Fantasztikus erzes volt,

Fantasztikus erzes volt, amikor egy ismerosom azt mondta, te tanultad a flow elmeketet? Nem ismertem korabban, de ra kellett dobbennem, amikor megvettem a konyvet, hogy igy gondolkozom dolgozom. El nem tudom mondani sokszor ezt az erzest, amikor a munkaban elmelyulok, es a csapatommal ezt az erzest meg szeretnem osztani. Vegtelen energiat erzek, a kudarcot pedig at tudom forditani kihivassa, feladatnak, amit megoldunk lepesrol lepesre. Mutatom az utat a kollegaknak

               Udv hl zsuzsa

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd><blockquote><p><br>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.

További információ a formázási lehetőségekről