Gödöllőn, a Szent István Egyetem épületében, nagyon barátságos miliőben került megszervezésre a 22. Családterápiás Vándorgyűlés. A szervezők kitettek magukért, a többi évhez hasonlatosan most is zökkenőmentesen alakulnak a dolgok (még egy fél nap van hátra!). Az előadásokból keveset hallgathattam végig: délelőtt felváltva sétáltattuk Annát a folyósón és az intézmény parkjában, délután pedig magam is előadtam.

Feuer Mária: Gyermekek szerepe a családi konfliktusok megoldásában

A legkiemelkedőbb élmény számomra Feuer Mária plenáris ülésen elhangzott előadása volt, melyben gyermekrajzokon keresztül mutatott be családi konfliktushelyzeteket. Hihetetlen, hogy porontyaink már 3-4 éves korban képesek elképesztő intuícióval kifejezni a szűkebb és tágabb környezetükben észlelt hatásokat! Feuer Mária az a családterapeuta, akit fenntartások nélkül mernék ajánlani akár a legközelebbi barátomnak is. Közhelyek és szakszavak puffogtatása helyett sikerült több ízben felvázolnia egy merőben új és elfogulatlan nézőpontot. Előadása maradandó nyomot hagyott bennem.

Digitális nemzedék

A vándorgyűlés ezévi témája a Szülők és gyermekek volt. Úgy gondoltam, hogy aktuális lehet arról beszélnem, hogy a digitalizált világunk milyen kihívásokat tartogat gyermekeink számára. A magyar pszichológusi közösségnek mindeddig nem sikerült azt a mélységű hozzáállást túllépnie, mely azt firtatja, hogy egészséges vagy sem az internet gyermekeink számára. Az internet alatt MSN-t és FPS játékokat értenek, és valahányszor kutatni próbálják a témát, meginterjúvolnak egy halom gyerkőcöt, majd kiderül, hogy rengeteget neteznek, mely előbb izolációhoz, később pedig kóros pszichés elváltozásokhoz vezet.
Nos, van ennél mélyebb értelmezési szint. Ideje túllépnünk ezen, és pontosan ezért mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy pszichológus kollégáim is különbséget tudjanak tenni az internettel kapcsolatos tevékenységek között. Van élet a cseten túl, és az internet nem merül ki a google és az e-mail használatában.

Az előadás konferencián megjelent kivonata

Öt esztendeje tevékenykedem informatikai vállalatoknál pszichológiai és fejlesztési tanácsadóként, fő kompetenciaterületeim a szoftver-ergonómia és az e-learning. Nap mint nap szembesülök az internet elterjedése óta megjelenő új világszemlélet hatásaival.
Pszichológiai képzettségem, digitalizált életem és szülői mivoltom lehetővé teszi, hogy egyszerre elemezzem kívülről és belülről az internet gyermekeink generációjára gyakorolt hatását.
Javasolt előadásom címe Digitális nemzedék. Arról kívánok szólni, hogy a miként hat egymásra az internet és a globalizáció, hogy ma már nem az a kérdés, hogy miként óvjuk gyermekeinket a digitalizált világtól, hanem az, hogy szülőként különbséget tudjunk tenni az egészséges és egészségtelen informatikai hatások között.
A szülők és gyermekek között feszülő szakadék egyik oka abban a globális átalakulásban keresendő, ami az internet széles körben való elterjedésével kapcsolható össze. Gyermekeink szociális én-fejlődéséhez ma már elválaszthatatlanul hozzáépül a digitális énkép is, olyan közegben mozognak otthonosan, melyre a mi nemzedékünk többnyire csak érthetetlenül, külső szemszögből bámul. Olyan emberek között dolgozom már több éve, akik az új, digitális nemzedék hírnökgenerációját testesítik meg. Kollégáim velem együtt többnyire a gimnázium tájékán találkoztak az internet-bumm jelenségével. Személyesen éltem meg kamaszként az új, digitális identitás felépítését, mely mára már elválaszthatatlan része énemnek. A digitális hírnök-nemzedék része vagyok.
A következő generáció, már nem kamaszként, hanem gyermekként találkozik a széles körű kollaborációt támogató virtuális közösségekkel. A digitális én ma már a szociális énnel párhuzamosan fejlődik ki az erre érzékeny időszakban, hét és tizenkét életév között. Milyen hatásai vannak a gyermek pszichológiai fejlődésére mindennek? Milyen előnyökkel jár az alulról felfelé szerveződő tudás? Milyen buktatókat tartogat még a digitalizált világ?
Szülőként hogyan viszonyulhatunk mindehhez? Meg kell értenünk a társadalmi vonatkozásokat, végre különbséget kell tennünk a számítástechnika addiktív és egészséges formáitól! Nem az a kérdés, hogy jól vagy rosszul hat az énfejlődésre a számítógép használata, hanem az, hogy milyen korosztályban a digitális világ milyen formáira érdemes odafigyelnünk.
Még nem alakult ki a digitális világ etikája. A szülők számára többnyire egyáltalán nem világos, hogy a kibertér hogyan nyilvánul meg gyermekei életében. Tudatosítanunk kell végre, hogy nem egy homogén masszáról van szó, mely vagy rombol, vagy segít, hanem egy ugyanolyan szürke jelenségről, mint amilyen a világ maga.
Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy miként hat egy óvodás gyermekre, miként egy kisiskolásra, egy kamaszra az új, virtuális közeg. Mennyit ülhet a gép előtt a 9 éves gyermekem, és mit engedjek meg neki? Valóban fejleszti az 12 éves fiamat az FPS játék, melyet napi 4-5 órában gyakorol? Hát a fórumozás, a blog, vagy a virtuális ismerkedés?

Érintett témák - vázlatpontokban

A globalizáció hatása a ma nemzedékére. Az internet, mint Földlaposító tényező, a tömegek ereje. A 10 erő, mely a földet ellaposította: Windows, Netscape-bumm, WWW-sztenderdek, open source, outsourcing, offshoring, logisztika, insourcing, informing, technológiai bumm. A régi túlélési stratégiák felmorzsolásáról. Szüleink túlélési stratégiája gyermekeinknek már nem biztosítják a biztos jövőt. Az új stratégia a régi tükrében. A hagyományos oktatási szemlélet és a kollaboratív tanulás. Információátadásra fókuszáló frontális oktatás és az alulról szerveződő tudás.

Felhasznált irodalom

• Thomas L. Friedman: The world is flat
• Don Tapscott: Wikinómia

Az előadás letölthető változata

• • Digitális nemzedék (mp3 formátum, 14MB)
  • Powerpoint prezentáció (PPS 2003 formátum, 2.6MB) Ez volt az egyetlen előadás, melynek közepén lehalt a notebook, úgyhogy jót derült a közönség azon, hogy pont az informatikust veri át a technika :o)