Digitális feudalizmus - A Drupalcon Prague 2013 legjobb előadása
cs, 2013-09-26 12:35 9 hozzászólás
Mekkora ívet kanyarított Aral Balkan! Ezzel a névvel akár a Galatasaray meghívott örmény vendégjátékosa is lehetne, és akkor azt mondanám, hogy igen, becsavarta, de milyen távolról! Le vagyok nyűgözve, de tényleg. Pontosan azt az ívet rajzolta fel gondosan, kiváló tónussal, ami a miért-tel kezdődik, és a megváltoztathatjuk a világot-tal végződik. Amiről Dries beszélt, de amit nem bontott ki, és ami mögé nem rakta oda az érzést az első nap. Hölgyek, urak, Balkan megcsinálta.
Képtelen lennék összefoglalni a teljes előadást, feltétlenül nézzétek meg (később, ha elérhető lesz már, behivatkozom ide)!
Íme a saját reakcióm:
1. Cyborgok vagyunk: a telefonunk kiterjeszti az agyunkat, és a felhőben tároljuk a személyes adataink nagy hányadát.
2. Eltekintünk attól, hogy mi történik ezekkel az adatokkal, nem foglalkozunk vele, hogy a Big Data gyakorlatilag egy digitális feudalista rendszert formál a fejünk fölé. Még örülünk is neki. Mert nem ingyen kapjuk a szolgáltatásokat: cserébe odaadjuk a személyes szféránkat egy olyan szervezetnek, melynek nem látjuk tisztán, hogy mit kezd vele. Eric Schmidt, a Google ex igazgatója nemes egyszerűséggel így reagált a fenti aggodalomra: „If you have something you don’t want everyone to know, maybe you shouldn’t be doing in the first place.” WTF?? Milyen játéktérben mozgunk tehát? Abban, melynek az üzleti modellje az információ értékesítésén alapul. Mi adjuk a tartalmat, ő aggregálja, és értékesíti.
3. Sakkó mivan? Az van, hogy nincs intim szférám. Egy kiteregetett cyborg vagyok, aki egy olyan élőlényt táplál, melyről nincs is tudomásom. Mindezt azért, mert használható dolgokra vágyok. Nem kell a telepítőCD-s Linux, adj egy lapos almát, és boldog leszek. Jöhet az iCloud, és akkor a telefonom, ipad-em, iMac-em, iNemtommim egy tengelyen fog mozogni, én meg tolom az adatot a Nagy Testvérnek. Örömmel.
4. Sakkó mi van? Az van, hogy nincs identitásom. Mert nem tudok rendelkezni a saját dolgaim felett. Mert önként adom át a kontrollt általam nem ismert robotoknak, szervezeteknek és személyeknek. Azáltal, hogy használom az ingyenes, felhő-alapú szolgáltatásaikat, kiszolgáltatom az összes adatot, melyet napi 10 órában levelek, kommentek, keresések, böngészések formájában generálok. Gyakran elgondolkodom azon, hogy statisztikai módszerekkel az elmúlt évek által nyújtott adatok alapján egy adatturkász vélhetőleg pontosabb profilt tudna felállítani a várható viselkedésemről, mint a saját pszichoterapeutám.
5. Sakkó mi van? Kit érdekel mindez? Gondolod, hogy pont veled fognak foglalkozni? Nem, nem gondolom. De, azt gondolom, hogy ha van érték, amely mellett egy életre le tettem a voksot, akkor az a szabadság, és ha van érték, mely sérül ebben a virtuális térben, az éppen a szabadság. Kiskamasz voltam, amikor kivégezték a Nagy Testvért, Ceausescut. Emlékszem még arra, hogy milyen érzés az, amikor titkolózni kell, mert a falnak is füle van, mert nem mondhatod el, amit gondolsz. Az egy klasszikus, sztálini diktatúra volt, ahol az elfojtást, tiltást, tagadást használták arra, hogy korlátozzanak a szabadságomban. Ez egy modern, Huxley-i megközelítés, melyben észrevétlenül alakul át a gondolkodásmódom, a természetes szabadságvágyam pedig apránként kialszik, hogy teret adjon a fogyasztásvágynak.
6. Mit lehet tenni? Például azt, hogy nyílt forráskódú termékeket használok, és magam tárolom az adataimat, ezáltal megőrzöm a digitális identitásom határait. Bővebben: http://aralbalkan.com/notes/indie-data/
7. Oké, oké, de mi van a Drupallal? Az van, hogy akkor lehet átütő eredményt elérni a végfelhasználók körében is, ha tényleg hangsúly helyezünk a használhatóságra. Ez meg gyakran azt jelenti, hogy beáldozzuk a fícsöröket, h. nemet mondunk egy halom dologra, amit jónak tartunk azért, hogy egyszerű, vonzó felületeket hozhassunk létre. A jó designhoz autoritásra van szükség. A jó design nem arról szól, hogy összeül néhány arc, mindenki elmondja, hogy mi kell neki, aztán demokratikusan bekerül minden igény a felületre ne legyen sértődés alapon... A jó design felülről lefelé kell, hogy jöjjön, a jó designt egy szervezetben mindenekelőtt a CEO-nak kell képviselnie és átvinnie, mert a jó designhoz kemény döntésekre van szükség. Felejtsük el a kreatív ügynökségeket! A tervezés és kivitelezés szorosan, egymásba fonódva tud jól megvalósulni. A Google és Apple sikerének titka éppen ebben rejlik! A nyílt forráskódú termékek végfelhasználók körében való kudarca éppen ebben rejlik! Itt kell tennünk valamit.
Forrás
Hol van Dries? A kép forrása: http://www.flickr.com/photos/x-foto/9918287984/in/pool-2141068@N20/
Új hozzászólás
Hozzászólások
"Az van, hogy akkor lehet átütő eredményt elérni a végfelhasználók körében is, ha tényleg hangsúly helyezünk a használhatóságra."
Ha a végfelhasználók programozók, mint ahogyan ez egy keretrendszernél gyakran megesik, akkor a Drupal nagyon jó úton halad ez ügyben. Talán ezért is van átütő sikere.
pp
pp: ez így van. Vannak azonban más célcsoportok is. https://groups.drupal.org/node/3761
Hadd kötekedjek egy kicsit, hogy erősebb legyen ez a vár :)
Van intim szférám, én döntöm el, hogy gondolataim, szándékaim mely része kerüljön ki a digitális térbe.
Van identitásom, azt állítom, hogy nem tud lemásolni egyik felhő egyik nagy multija sem.
És szabad vagyok, válogathatok kedvemre eszközök és termékek között. Ha valahol kötöttséget érzek, választhatok mást - ez messze van az Orweli megközelítéstől... Sőt választhatom azt is hogy nem használom egyáltalán, ha nincs elég jó alternatíva.
Vajon egy privát Facebooknak van-e értelme? Szerintem nincs, ez akkor jó, ha egy van belőle. Hiába jönne létre egy sokkal jobb, sokkal szebb, open source alapokon, nem érdekelne az a helyzet, hogy az ismerősök egy része egyik, a másik részük egy másik térben mozog.
A digitális függetlenség, digitális szabadság egy illúzió. A digitális életnek rengeteg olyan eleme van, amitől nem fogsz tudni függetlenedni, és ezeken keresztül ugyanúgy kibányászható lesz belőled az adat. Független internet szolgáltató? Független GPS? Független áram szolgáltató? Független hardver gyárak? Független mobilhálózat?
Mi van, ha inkább a másik irányba mozdítjuk a világot? Ha nem a függetlenségen keresztül akarjuk megélni a szabadságot, hanem a bizalmon alapuló függésen? Ha azt akarjuk inkább elérni, hogy legyen transzparens az, hogy miért mennyit és milyen fizetőeszközzel fizetünk? Ha nem a századik CRM-et akarjuk megcsinálni nulláról, hanem egy készet akarunk jobbá tenni?
tetszik az érvelésed! köszönöm!
így van. nem is gondolom azt, hogy általában a felhővel, vagy a közösségi szolgáltatásokkal lenne a gond. Egész konkrétan a SSO (single sign on)-ban például látom azt a veszélyt, hogy egységesen sok platformot használok ugyanazzal a hozzáférréssel, így ugyanannak a szervezetnek egyszerre elképesztően sokrétű adatot szolgáltatok magamról.
Nem biztos, hogy tudatában vagyok annak, hogy egy-egy disclaimer elfogadásával olyanokat engedélyezek a nagy szolgáltatóknak, mint például a helyzetem folyamatos meghatározását a telefonomon keresztül, vagy azáltal, hogy gmailt használok, folyamatosan engedélyezem a Google robotnak, hogy az összes személyes cuccomat feldolgozza, és
1. nekem perszonalizált infókkal lásson el,
2. továbbítsa olyan szervezeteknek, mint pl. az Information Awarness Office
Nem azért, mert titkolnivalóm van, hanem azért, mert amikor levelet írok neked például, akkor nem örülök annak, ha más is elolvassa. Mert neked írtam, és nem az IAO-nak. Itt sérül a szabadságom.
Lehet mondani, hogy senki nem kötelezett a google szolgáltatások használatára. Így van, igaz. De attól nem fehér-fekete a story, h. másrészről iszonyúan használhatóvá teszi az életemet. Tehát azért, hogy kiváló szolgáltatásokban legyen részem, a személyes adattal fizetek. A kérdés csak az, hogy teljes mértékben tudatában vagyok-e annak, hogy ez mit is jelent pontosan akkor, amikor becsekkolom a Disclaimer pipát?
Ezekből a kategóriákban az internet, a GPS és a mobilhálózat érdekes és fontos. Az első kategóriára ott az új, mindent elsöprő Google szolgáltatás, a Fiber, mely ki fogja szorítani a kicsiket a piacról. Mert ugyanazt az értékesítési modellt fogja alkalmazni, mint a többi szolgátatásnál: nem a végfelhasználótól kér pénzt a szolgáltatásért, hanem attól a féltől, aki megveszi tőle az adatokat. Tehát megint nagyon könnyű és magától értetődő lesz az, hogy igénybe vesszük. Azért fogjuk ezt tenni, mert nem látjuk át, hogy mi a pontos ára annak, hogy (szinte) ingyen jutunk a nagyon jóhoz.
update: nem orweli, hanem Huxley-i utópia. elnézést érte, javítottam a cikkben!
Huxley-ben az a durva, hogy nem utópia, hanem tényleg ez van. Van átjárás, de nehézkes, mert sokan azt gondolják, hogy úgy van, ahogy gondolják és ezen nem is tudnak változtatni, mert nem tudják hogy lehetne változtatni és nem is fogják tudni, amíg nem hiszik el, hogy lehet változtatni. Barabási Alber-László: Behálózva c. könyvében írja, hogy falun régen "minden ki volt rakva". Ma ugyanitt tartunk, egy anyuka ment át előttünk egy kisgyerekkel, akiről "tudjuk, hogy mindig részeg". Szerintem a szabadság része az őszinteség, hogy fel tudjuk és merjük vállalni saját magunkat. És, ha így van, akkor nem nagyon kellenek titkok, és akkor nem is tudnak visszaélni ezekkel.
like! egyetértek!
Update az update-re: nem utópia hanem disztópia.
Szép estét mindenkinek!