Az idei Drupalaton rendezvénytől leesett az állam.

Több mint hét év telt el azóta, hogy találkoztam a Drupal jelenséggel. Még 4.7-et írtunk, és a CEU egyik épületében kb. 2 tucatnyi ember fogadta Dries-t. Nagyvállalti szemüveggel ez még egy kiforratlan, lelkesítő kezdeményezésként hatott. De már akkor benne volt a levegőben az, amit tavaly a prágai Drupalconon, és az idei Drupalatonon átélhettem: a közösség mindent elsöprő ereje.

Emlékszem, a Synergon folyósóján összefutottam az egyik üzletág vezetővel, aki jelentőségteljesen magyarázta, hogy az ORACLE felvásárolta a BEA-t, és ezzel a Plumtree portál engine helyzete is átalakulhat. Arra gondoltam akkor, hogy öregem, ez engem egyáltalán nem érdekel: nem akarok kínlódni sem a Plumtree-vel, sem a Sharepointtal, sem más nagy vendor által szállított monstrummal.

A Drupal számomra akkor a gyökerekhez való visszatalálást jelentette: végérvényesen letérített a yuppie útról, és irányt mutatott a hippie cég létrehozásához. 

Szóval néztem ezeket a fiatal srácokat az Apple gépeikkel, és lassan összeállt bennem, hogy itt nem csak a nyílt forráskódról van szó. A Drupal jelenség fókuszában a közösség áll. Az itt ülő emberek ismerik egymást, ez egy szűk és tág baráti kör, mely egyébként egy közös terméken is dolgozik. Ezzel szemben a professzionális nagyvállalati környezetben a termék csak azért van, hogy pénzt termeljen, és itt végetér a történet.

Hét év alatt nagyon sok dolog kiforrta magát. Az egykori kedves ismerősökből mára sorstársak lettek. A cégekbe való szerveződés kialakított egy “van kihez mérnem magam” hatást, ugyanakkor jó látni, hogy összhangban össze lehet rakni egy olyan nagyszerű projektet, mint a Drupalaton.

Ez az első olyan magyarországi Drupal kezdeményezés a Drupalcon Szeged 2008 óta, mely tényleg vonzó és színvonalas eseményt jelent a külföldiek számára is.  Ehhez persze szükség volt egy olyan titánra, mint York, egy olyan agilis szervezőre, mint Zsófi, egy energikus sitebuilderre István személyében, Bálint kreativitására, és végül, de nem utolsó sorban olyan támogatókra, mint a Cheppers. A szervező- és támogatócsapat ennél jóval nagyobb, a lista helyett szeretném kiemelni Hojtsy Gábort, aki talán már egy évtizede (vagy több?) a Drupal többnyelvűsítésének a fő fenntartója, és aki nélkül sem én, sem sokan mások a közösségből nem lettünk volna ma itt, és nem játszana olyan fontos szerepet az életünkben a Drupal.