Alvásparalízis és narkolepszia

Bár az alvásparalízis önmagában nem ártalmas és az esetek túlnyomó részében nem tekinthető betegségnek sem, mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy a jelenség a narkolepszia egyik tünete is lehet. A narkolepszia olyan – egyelőre nem kevésbé rejtélyes és izgalmas – krónikus betegség, mely gyakorlatilag az alvást és az ébrenlétet szabályozó összetett rendszer működési zavarát jelenti.

Tünetek

A narkolepszia négy tünetről ismerhető fel, ez az ún. narkoleptikus tetrád :

  • alvásrohamok,
  • kataplexia,
  • valóságszerű álomélmények,
  • alvási bénultság.

A legismertebb és legjellemzőbb tünet a nappali aluszékonyság, mely független az előző éjszakai alvás mennyiségétől és minőségétől. Az alvásroham ot leküzdhetetlen álmosság, automatikus mozgások jellemzik, melyek gyakorlatilag bármikor jelentkezhetnek.

A kataplexia lényegében az ébrenlétbe betörő alvást jelenti: a beteg hirtelen elveszti izmainak tónusát és a szó szoros értelmében lebénul. A közhiedelemmel ellentétben az esemény nem minden esetben társul elalvással: a tudat ép maradhat, de a beteg képtelen testének "parancsolni", magatehetetlenül csuklik össze. Az alvásrohamokkal szemben a kataplexiás rohamok rendszerint erőteljes érzelmek átélése közben (nevetés, sírás, szexuális aktus közben) jelentkeznek és csupán néhány percig tartanak..

A narkolepszia harmadik és negyedik jellemző tünete az alvásparalízis, illetve az ehhez társuló élénk, színes rémisztő álomképek, az alvásközeli (hipnagóg) hallucinációk.

Fontos megjegyezni, hogy a betegség nem feltétlenül jelenti az összes tünet együttes meglétét. Az esetek 60%-ban csak kóros aluszékonyság van jelen, a kataplexia és aluszékonyság együtt a betegek 12 %-át érinti, a tetrád valamennyi tünete mindössze 2%-ban fordul elő.

Az alvásparalízis és vele együtt jelentkező hallucinációk önmagukban még nem utalnak narkolepsziára, hiszen az emberek 20-40 %-a életében legalább egyszer átél ilyesmit, míg a diagnosztizált narkolepsziások száma ehhez képest elenyésző (0.03-0.06 %). Ezzel együtt mégsem árt a biztonság kedvéért ellátogatni egy alváscentrumba akkor, ha a narkolepszia egyéb tüneteit is észleljük magunkon. Az egyszer-egyszer, illetve alkalmanként előforduló alvásparalízissel szemben a kezeletlen narkolepszia súlyosan megkeserítheti az ember életét, hiszen a tanulás, munka és szabadidős tevékenységek kapcsán hátrányos helyzetbe kerülhet és balesetek veszélyének is inkább kitettebb. Alvásközpontok ma már Magyarországon is több városban léteznek (Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza).

Genetikai hajlam

DNSNyilvánvalónak tűnik, hogy a narkolepszia nagyon közel áll az alvásparalízis jelenségéhez, hiszen ez utóbbi annak egy tünete, illetve a narkolepszia is általában a fiatal felnőttkorban, 15-30 év között alakul ki. Mivel az előbbiről bebizonyosodott, hogy genetikai rendellenesség áll a hátterében, jogosan vetődik fel a kérdés:

  • okozhatja-e az alvásparalízist is genetikai hiba?

Az orvosok és kutatók megosztottak ebben a kérdésben, már csak azért is, mert egyelőre nincsenek e téren számottevő kutatási eredmények. Az izolált alvási paralízis a narkolepsziánál sokkal kevésbé veszélyes jelenség, így érthetően egyelőre a kutatása is háttérbe szorul.

Ettől függetlenül az eddig elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az alvásparalízis családon belül általában halmozottan fordul elő. Ez a megfigyelés utalhat az öröklődő jellegre, de könnyen elképzelhető, hogy a hajlam kialakulásáért nem annyira a gének, mint inkább a családi szokások (pl. táplálkozás) tehetők felelőssé.

Szintén az öröklődés elméletét erősítik a földrajzilag elszigetelt népcsoportok körében végzett vizsgálatok is. Több szigetlakó, illetve földrajzilag elszigetelt nép (Japán, Indonézia, Fidzsi-szigetek, Karibi-térség) esetében megfigyelhető az alvásparalízis az átlagosnál nagyobb mértékű előfordulása.

Geomágnesesség?

Earth MagnetEz utóbbi tényből következően egyes kutatók úgy vélik, hogy az alvásparalízis előidézésében a Föld mágneses ereje is szerepet játszhat. Japán, Indonézia, vagy Hawai – ahol a jelenség az átlagosnál sokkal gyakrabban fordul elő – a Csendes óceán geológiailag aktív területein, az ún. Tűzgyűrűn fekszik. Az elmélet szerint, akár egy instabil elektrokémiai gépezet, az alvó emberi agy is befolyásolható a természetben előforduló geomagnetikus jelenségek által. A kutatási eredmények és a hipotézis körüli vita egyelőre nyílt.

Halálos bénulás

Miközben az alvásparalízis veszélytelen voltáról beszélünk, meg kell említenünk azt a feltételezést, mely szerint az ún. éjszakai hirtelen halál szindróma (Sudden Unexpected Nocturnal Death Syndrome, SUNDS) tulajdonképpen az alvási paralízis egy extrém formája lehet. Ez a végzetes állapot igen ritkán fordul elő, és elsősorban Dél-Kelet Ázsiában (elsősorban Thaiföld északkeleti részén és Laoszban), ahol szintén az átlagosnál sűrűbb az alvásparalízises esetek száma.

A halál közvetlen oka myocardialis infarktus, azaz szívbénulás, mely az alvót háton fekvő pozícióban éri. A leírások szerint az áldozatok haláluk előtt erős légzési nehézségekkel küzdenek, miközben mozgás vagy az életért való küzdelem alig vagy egyáltalán nem figyelhető meg rajtuk. Több feljegyzett eset tanúsága szerint a halál pillanatában az arcon dermedt, rémült kifejezés ül. A feltételezés szerint az alvási paralízis alatti izombénulás ebben az esetben a szívizomra is kiterjed, a légzőizmok megmerevedése pedig teljes légzési elégtelenséget okozhat. Az elmélet – elsősorban az állapot végzetes kimeneteléből adódó nehézségek miatt – egyelőre szintén nem bizonyított.

Új hozzászólás

Hozzászólások

Nem inkább hozzászólás, mind inkább kérdésem lenne. Olvastam a fenti cikket és az alábbi kérdés merült fel az alvásparalízissel kapcsolatosan. Helyszín, mondjuk Hawaii, ahol ez a jelenség elég gyakori. Van egy személy, aki hosszabb ideig tartózkodik azon a területen és alvásparalízis tünetei kezdenek jelentkezni nála. Kérdésem pedig az lenne, hogy mennyire változtatná meg az esetleges kór (betegség) kialakulását, egy másik helyre való átköltözés és hosszabb ideig való ott tartózkodás, ahol ez a jelenség mondjuk nem található meg? Mert ugye említve volt az is, hogy feltételezve van az, hogy a Föld mágneses ereje is szerepet játszhat az alvásparalízis kialakulásában.
Köszönöm!

Jó a kérdés, de tudomásom szerint még mindig nem ismert, mi okozza az alvásparalízist. Így az sem biztos, hogy a helyszínváltoztatás segít. Úgy emlékszem egyébként, hogy azok a bizonyos tanulmányok a bennszülött lakosság körében készültek, és nem mondanak semmit az ott hosszabb ideig tartózkodók, nyaralók alvásparalíziséről.
Esetleg direkt erre a célcsoportra kihegyezve kellene felmérést készíteni... én szívesen vállalnám, csak sajnos nem tehetem :)

A következő kérdésem lenne:

Az alábbi tünetek szintén erre a betegségre utalnak, vagy másra?
- Alvásközben fellépő légzésleállás
- Az izmok nem elernyednek, hanem épp ellenkezőleg. Az egész test görcsbe áll, feszül minden izom. Az állkapcsát is összezárja, csak nagyon kicsit tud a száján keresztül lélegezni. Az orrán nem vesz levegőt.
- A pulzusa felgyorsul
- Amikor egyhül a "roham", akkor néha ki lehet venni a beszédjét (inkább motyogás csak), és sokszor pánikra, félelemre utaló dolgokat mond, mintha veszélyben lenne álmában, valaki bántani akarná.
- Ha egy éjjel jelentkezik, akkor sokszor még hajnalban újra megismétlődik, akár többször is.
- Reggel nem emlékszik semmire.
- Utóbbi időben havonta jelentkezik.
- Egyszer volt alváscentrumban is, de ott nem találtak semmit

Válaszát előre is köszönöm!

Az én kérdésem a kataplexiához kötődik:
Lehet-e kataplexiás "roham", ha a gyermek naponta akár többször is indokolatlanul elkezd nevetni, izmai kissé elernyednek, nevetés közben leguggol vagy letérdel és időnként eközben be is pisil? (Látszólag nemigen tudja szabályozni, kontrolálni mozdulatait, izmait.)

Sajnos ez túlmutat a kompetenciámon, javaslom szakavatott orvos véleményét kikérni. Az alvásproblémával kapcsolatosan érdemes az alvascentrum.hu-hoz fordulni.

Legelső emlékem, hogy anyukám a bölcsőm fölé hajol és félig le van szakadva a szája (csüng), majd következő pillanatban apukám jajgatva "menekül" és azt mondja, hogy belekaptam a szemébe.
Sokáig csak egy rossz álomnak gondoltam a dolgot. Tizenegy néhány évesen elmeséltem apukámnak, aki akkor erre nem mondott semmi. Nemsokkal később hallottam, ahogy a konyhában beszélget az egyik haverjával. A téma az volt, hogy kisbabáknál elő szokott fordulni, hogy alvás közben leáll a légzésük és meghalnak, és ez megtörtént velem is, mikor pici voltam: leállt a légzésem. Apukám lélegeztetett mesterségesen és én emlékszek rá, hogy belekaptam a szemébe. Akkor még arról is beszéltek, hogy az orvosok nem tudják, hogy ez mitől van. (Lehet, hogy álomparalízisem volt, de mivel nemsokkal azelőtt kezdtem el lélegezni: a légző izmok is lebénultak? Lehet, hogy ez okozza kisbabáknál az ilyen légzésleállásos halálokat?)
Később foglalkoztam agykontrollos dolgokkal. Ott voltak ilyen hipnotizáló szövegek, hogy ellazulok, amíg a testrészeim ólomnehezek nem lesznek. Nemsokkal ezután volt az első(?) álomparalízisem. Tudatomhoz tértem álmomban és annyira megijedtem (mert nem tudtam mozdulni), hogy teljesen úrrá lett rajtam a halálfélelem. Ezután felébredtem. Az ébredés nagyon leterhelte a szervezetemet (vérnyomásom nagyon megemelkedett, ziháltam, a szívem majd kiugrott a helyéről, stb), mert mintha húzott volna vissza, mélyebbre az álom és az ijedtségem emiatt folyamatosan fokozódott. A lazítós meditációs gyakorlatok hatására egyre gyakrabban éltem ezt át (abba is hagytam ezért a meditációkat, de néha még mindig előfordul az álomparalízis, rendszertelen időközönként). Később hallottam az álomparalízisről, ezért próbáltam nem félni és picit maradtam az állapotban. De mindig a félelem kerekedett fölül és ugyanúgy ébredtem, mint a leírt alkalommal. A legutóbbi esetben pedig azt "álmodtam", hogy bejött valaki a szobámba és nem tudtam azt mondani neki, hogy menjen ki, mert le voltam bénulva (az oldalamon feküdtem). Később kiderült, hogy senki sem volt odabent.
Az utóbbi időkben pedig egyre gyakrabban térek úgy magamhoz álmomban, hogy tudok bármit csinálni, csak rengeteg energiát vesz igénybe és (emiatt) nem sikerül normálisan nyelnem, aminek következtében félrenyelek és fuldokolva ébredek fel.

Lehet, hogy álomparalízisem volt, de mivel nemsokkal azelőtt kezdtem el lélegezni: a légző izmok is lebénultak? Lehet, hogy ez okozza kisbabáknál az ilyen légzésleállásos halálokat?

Erre utaló szakirodalommal még nem találkoztam. Semmi okunk nincs feltételezni, hogy a csecsemőhalál összefügg az alvásparalízissel. Ha találsz erre vonatkozó cikket, kérlek írd meg!

Különleges dolog ilyen korai emlékkel rendelkezni! Köszi, hogy megosztottad velünk!

Alvásparalízis vagy valami más?

Üdv fene tudja hol is kezdjem, hát ugye minden ember laszik és is, illetve próbálok hacsaknem...de félálom ha félálomba ébredek minden h elötte álmondtam valamiről vagy nem mielött a teljes bénulás beállna ha kitudom nyitni a szemem akkor nyitva ha nem nem, ilyenre csak egyszer volt példa fényes nappal kb délután 4 óra más is volt rajtam kivűl a szobába de semmi furcsát nem tapasztalt, azt mondta aludtam...a szokásos, mozdulni nem tudok levegőt rendesen kapok pár másodperc néha több perc ez gaz viszont semmi látomás álom beli dolog napszaktól, fáradságtól, álmosságtól teljesen függetlenűl és szabálytalan ciklusokban tőr rám, közbe nem érzek nem hallok és nem látok semmit mindeggy, hogy éjjel van vagy nappal, nem űl semmi a melkasomra egyszerüen csak képtelen vagyok bármilyen apró mozgásra, tudok nyögni vagy kiabálni a baj hogy nem hallja senki pedig a párom ottfekszik melletem mindig! A minap volt erre példa hajnal 5 körül járt lefeküdtem, bár nem voltam álmos elaludtam ugy fél óra hasonfekvés után, csak hasonfekve tudok elaludni, ha máshogy az ritka! Pár pillanat talán 5-10 perc is eltelik hogy elaludtam félálomba ébredek a szám nyitva mozdulni nem tudok, viszont tudok kiabálni és ha tudok akkor miért ne, kiabáltam, és igen a párom melletem feküdt ébren ő nem tudott aludni kérdeztem tőle mikor felkeltem hogy hallott-e bármit vagy tapasztalt-e bármit azt mondta nem, de nem zsibbadtam egyáltalán csak mozdulni vagy képtelen és ha szeme kinyitni meg a szám nyögni csukott szájjal is tudok de azt sem hallota senki, semmi látomás halál közeli élmány bár maga a dolog ígyis elég halálközelinek hat! Milliószor átéltem már nap mint nap de van hogy csak hetente 1x-2x-er! Bár a az eddigi tapasztalataim azt mutatják ha már összeesés közeli állapotban fekszem le akkor ritkábban tőr rám a dolog, így ha tehetem napokig nem fekszek le aludni kicsit félek magától a dologtól, hát  ez van nem egy kellemes érzés! Várom az ötleteket!!!

ui:tudom sok a helyesírási hiba de nem ez a lényeg :)

Kedves Ubulharcos! Javaslom szakember (pszichológus) megkeresését. Köszönjük, hogy megosztottad élményeidet!

Üdvözlöm.

Mostanában pár havonta, havonta előfordúl velem ez a bénulásos roham. Sem mozogni, sem beszélni nem tudok, sem a szememet kinyitni. Hallom ha beszélnek hozzám de mégsem tudom miért. Nappal is szoktam aludni, de mégis csak este fordul velem elő. Most akkor pszichológushoz mennyek el? Mert orvoshoz? Tanácstalan vagyok.

Sziasztok,erdekes olvasmany es mar tobbszor gondolkodtam azon vajon mi is lehet velem,talan megtalaltam ,vagyis raismertem par dologra ,ami nalam is kozos az itt leirtakbol.       -alvaszavaroknak alvasi benultsag is lehet a jele                             -a kataplexias rosszullet az meg egyenlo a benulassal   

Egy 28 eves ,ferfi vagyok ,kb egy eve van hogy melyalvasbol nem birok felebredni,vagyis ugy tunik erzekelem a kulvilagot csak nem tudok- birok megmozdulni,ilyenkor bepanikolok.

Ilyenkor elveszti az ember a jozan itelokepesseget es bepanikol ,halal kozeli allapot.

Regen jo alvo voltam 10 orakat gond nelkul aludtam, ma meg 8 orat sem,ha hetvegen tulszarnyalom a 8 oras limitet jelentkezhet nalam a dolog,szerintem a leirtaktol ellentetben normalis embernel nem jelentkezhet halucinacio,csak egy bizonyos felelem ami eletben tart minket.

Fontos: aki ebben a cipoben jar annak tanacsolom,nem szabad bepanikolni annyira, hogy az ember elveszitse a fejet ,nyugotnak kell maradni es varni amig picit magahoz ter a szervezet es ha a bizonyos b terv a nyero akkor aszt javasolom ami nalam is bevalik, hogy probaljatok magatokat lenyugtatni majd kimozditani a helyzetetekbol ,nekem alacsonyan van az agyam es probalok leesni rola, vagy utobbi idoben eleg ha a szamat mozgatom es erot kapok, ne takarozzatok be nyakig, mert az olyan mintha el lennetek temetve, nehezebb mozgasra birni az izmokat es inkabb ha fal is van, ne a falhoz kozel hanem a szabad oldalra nezzetek.

a miertek,vajon miert van ez ?

Szerintem psichologiai oka van a dolognak:

Nalam egy eve jelentkezett ,ahogy szakitottam a baratnommel ,nagyon megviselt a dolog mert egyben a legjobb baratom is volt,szerintem osszetort bennem valami es ezert van, hogy igy reagalok de csak egy pontnak tuntetem fel.

-genetika a csaladban ,ilyen meg nem volt max senki sem buszke ra:D

-csaladi szokasok -taplalkozas erdekes ,akkor mit egyen az ember?

-a fold magneses ereje -geomagnesesseg...a foldrenges mar lehet ilyen?

olyan teruleten is mozgok ahol mar elofordult ilyen es neha kozeli pontokon alszom ,de sose jon elo a tunet:D nem tudom hasznos e csak sajat tapasztalati tenyeket szorok nektek.

-halalos benulas-ez durva ez europaiakkal is erlofordulhat ez mar valami sorvadasos benulasnak tunik ,de eleg ijesto.

Kettes pont ,sokat utazok es tobbnyire csak ,ha othon vagyok akkor fordul elo velem, hogy nem birok felebredni egyszer fordult elo ennek az ellenkezoje ,de akkor nagyon kimerult voltam,rajottem ha kimerult vagyok sokat kell innom es lefekves elott tornaztatnom az izmaimat.

-a legzes ,hat voltak legzes problemaim de azt megfazasnak tuntettem fel es voltam orvosnal ketszer is es ket roggenykepem is van ami 100 szazalekos nincs semmi bajom.

  „Gyász esetén a világ válik szegényessé és üressé, a depresszió során pedig maga az én.”      (Sigmund Freud)

 

lelki egyensúlyvesztés egyik alapvető forrása az ember életében a veszteségélmény. A gyász valamilyen veszteség következtében létrejövő magatartási formák összessége. A mély fájdalom szomorúsághoz és egyéb lelki problémákhoz vezethet, amik nagyon hasonlítanak a klinikai depresszióképéhez. 

 

szerintem ez a legfobb oka ,de varom a velemenyeteket, egy felvideki naplojabol:)

 Kedves Dittike,ha az ember ilyenkor ebben az allapotban beszelni tudna egybol segitsegert kiabalna ,de ez egy olyan erzes mikor az ember lelke kiszalna a testebol es nem birna vissza maszni,ezert nehez a komunikacio,remelem lekuzdi eszt az allapotot es szorongasok nelkul fog tudni aludni .

ha valaki valami hasznosat tud, irja meg ,koszonom:D

"Izgalmas" kössz....ajánlanám mindenkinek hogy legyen narkolepsziás aztán majd rájön milyen izgalmas.szánalmas...

Az alvási paralizisbol viszonylag könnyen elérhető a tudatos álmodás. Akik ettől szenvednek azoknak lehet ez egy megoldás. 

...én magam is sokszor megtapasztaltam a tudatos álmodás elérését célzó gyakorlatok közben a paralizist. Hallucinacioim minimálisak volt és nem ijesztők, de én tudtam mi a jelenség mikor először megtapasztaltam. Azóta többször tudtam ebből tudatos álomba átlépni...úgyhogy hajrá mindenkinek!