XYZ generáció Magyarországon

GenerációkSzirbik Gabriella a MoodleMoot Konferencián tartott egy előadást “A konnektivizmus szociológiai vonatkozásai” címmel. Egyebek mellett a netokráciáról beszélt, arról a témakörről, mely engem is nagyon foglalkoztat. Az alábbi interjúban erről faggatom.

K.Zs.: Induljunk ki az unalomig ismételt XYZ generációs felosztásból. Szerinted mennyire releváns ez a megközelítés? Tényleg tettenérhető a minőségi különbség az internet használatával kapcsolatosan ezekben a régegekben? Hogyan lehet egyáltalán vizsgálni mindezt?

 

Születési év

Munka

Technológiai változással való szembesülés időszaka

Veteránok

1925-45

Nyugdíjasok, de a legfiatalabbak is max. 10 éven belül visszavonulnak

Életük második felében találkoztak az internettel.

bébi-bumm

1946-64

Fontos hányadát teszik ki a munkaerőpiacnak.

30-40 életév között

X. generáció

1965-79

A munkaerőpiac gerince

Kamaszként / tinédzserként

Y. generáció

1980-95

Tanulók és kezdő munkaerő

Gyermekkorban

Z. generáció

1996-

Tanulók, öt év múlva jelennek meg a munkaerőpiacon

Nem éltek internet nélküli világban

Sz.G.: A válasz nagyon határozottan igen. Erre irányuló kutatások szép számmal vannak Mo-on is. Természetesen a statisztikailag releváns demográfiai felosztásban, de lényegében e fenti generációs kasztokat lefedve. A statisztikai életkor beosztás persze változik, hiszen egy komoly öregedési folyamat részesei vagyunk a fejlett világban, ami többek között a születéskor várható élettartamot kitolta. Ma a WHO ajánlása szerint az idős kor 75 évnél kezdődik. Mindezt azért fontos tisztázni, mert nálunk kicsit másként alakulnak a dolgok.

Magyar veteránok

GenerációkK.Zs.: Magyarországon miben más a helyzet az idős korosztály tekintetében? Édesapám 64 éves, és emlékeim szerint kb. 10 évvel ezelőtt találkozott az internettel. Ma már nem csak aktív e-mailező, de aktívan sakkozik is az interneten. Ő tehát életkorát tekintve bébi-bumm generációs, egyébként pedig 50 életév körül találkozott az internettel (veterán). Ezek szerint ami a tengerentúl bébi-bumm generáció, az nálunk veteránnak számít?

Sz.G.: Nálunk a statisztikai idős kor 60 évnél kezdődik, ami azt jelenti, hogy ez a csoport elvileg megfeleltethető a táblázat szerinti bébi-bumm korosztálynak, akik elvileg aktív munkaerő-piaci státusszal bírnak és az IKT használatával 30-40 éves koruk körül szembesültek. Nos ez nálunk nem igaz. Mo-o ma minden 5. állampolgár betöltötte a 60. életévét. A nyugdíjaztatási szokások szerint átlagosan 58 évesen mennek nyugdíjba az emberek (!), azaz inaktívakká válnak.  (a valamilyen nyugellátásban részesülők 3, 2-3,3 millióan vannak.) Ez lényeges az internet - és számítógép-használat szempontjából. Az 50 éves és annál idősebb korosztályt tekintve kb 14-16% rendszeresen internetezik, a 64 éves és annál idősebbek között pedig kb. 3.7 % a rendszeres internetezők száma. Ők főleg azok az idősek, akik még dolgoznak! A tipikus idős internet- és számítógép-használó még dolgozik, tehát munkaerő-piacilag aktív, minimum érettségizett, szellemileg aktív, többszemélyes háztartásban él, és magas jövedelmű.

K.Zs.: Tetten érhető a különbség a bébi-bumm generáció és az X. generáció internethasználata között. Ami az utóbbinak természetes, az előbbinek gyakran eszébe sem jut. Magyarországon ráadásul egyértelműen gátló tényező az idősebb korosztály esetében, hogy idegen nyelvtudásuk az orosz/német felé húz, az angol ismerete elég hiányos. Angol nyelvismeret nélkül pedig egyértelműen hátrányos helyzetből indul az ember ezen a téren. Van esetleg olyan internetes terület, melyet az adatok alapján az idősebb generáció hatékonyabban használ, mint a fiatalabbak?

Sz.G.: Az idős felhasználók felhasználói kompetenciája általában gyenge, saját bevallásuk szerint - főleg eü-i, utazási, termék keresési, vásárlási céllal használják a netet, illetve játékra. Az viszont figyelemre méltó, hogy körükben az e-közigazgatási szolgáltatások használói aránya kétszer nagyobb, mint a fiatalok körében. Az idősek körében 30% feletti ez az arány, de ez csak azt jelenti, hogy az 50 év felettieknek 11% rendelkezik pl. ügyfélkapu azonosítóval. Az e-közigazgatás és az e-egészségügy azok a területek, ahol ők megfoghatók, amely területeken keresztül ők csatlakoztathatók az információs társadalomba. Továbbra is az életkorra koncentrálva, minden ide vonatkozó kutatás szerint a számítógép-, illetve internethasználatot az életkor magyarázza a legerősebben! (a szociológiai kutatások a számítógép- és internethasználat  között különbséget tesznek.) Éppen ezért a kor szerint megmutatkozó  digitális megosztottság nem nagyon változik., azaz nem csökken.

Digitális írástudás hazánkban

Szirbik GabriellaK.Zs.: Nézzük akkor a számítógép-használók táborát.

Sz.G.: A számítógép-használók átlag életkora kb. 34 év; a 14 év feletti lakosság 52-53%-át teszik ki. A legfiatalabb korcsoportba tartozók (14-17) gyakorlatilag 100%-a használó, digitálisan szocializált, digitális kompetenciával és írástudással bír. De van egy ennél fiatalabb korosztály is, akiket lényegében nem kell tanítani. Számukra a digitális írástudás, a teremtő használat olyan természetes, mint számunkra a kisdobosság volt. A 30-39 évesek körében dinamikus növekedés tapasztalható az évenkénti kutatási adatok alapján, ellenben a 40-49 éves korosztálynál ez nem látszik.

Az életkor mellett a foglalkozás, az iskolai végzettség, az anyagi helyzet, a település típus, a származás és a nem, azok a fő szociológiai változók melyek mentén a különbségek, törések kirajzolódnak .

Az internethasználat a 14 év felettiek körében kb. 45%. Az átlagos internethasználó 33 éves. A tizen-huszonévesek 70-90%-a internetezik, a harmincasok 62-63%.  40 éves kor fölött már jelentősen csökken az arány, nem éri el a korosztály 50%-át. Az internethasználat szempontjából is azok a szociológiai változók a meghatározóak, melyek a számítógép-használatnál.: a magas iskolai végzettségű, munkaerő-piacilag aktív, jó jövedelmi helyzetű városlakók azok akik felülreprezentáltak.

Az életkorra, illetve a generációkra visszatérve az is tényszerű, hogy a számítógép- és internethasználat terén meglévő kompetenciák, magabiztosság, digitális írástudás, az életkor növekedésével csökken, illetve az is nagyon fontos, hogy a számítógéptől, internettől való távolmaradás okai közül, annál többen jelölnek meg kognitív okot (jellemzően azt, hogy nincs rá szüksége, nem érdekli - ez a 2 fő ok), minél idősebbeket kérdezünk, tehát az életkorral egyenes arányban és jelentősen nő a kognitív távolmaradók aránya, akiknek igen kis %-a tervezi azt, hogy majd egyszer (egy éven belül) esetleg bekapcsolódik.

Összeségében azt mondhatjuk, hogy a digitális eszközök használói között is legalább olyan mély szakadékok húzódnak, mint a használók és nem használók között. A hozzáértési szintek, készségek, kompetenciák közötti különbségeket nehéz ugyan mérni, de az értékteremtő, illetve a csak reproduktív használati módok esetében fennálló használói különbségeket jól konceptualizált és jól operacionalizált kérdésekkel közelítőleg jól fel lehet tárni. Sok reprezentatív és mindenféle szempontból valid kutatás létezik, pl. WIP, KSH, Bellreserch, ITTK, melyek mind felhívják a figyelmet a digitális szakadék létére, melyek szépen rátelepedtek a meglévő egyenlőtlenségi törésekre, tehát azokat tovább mélyítik. Ez egy valós probléma.

Illusztrációk

Az interjú második része: Nem lehet mindenki érinthetetlen

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd><blockquote><p><br>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.

További információ a formázási lehetőségekről