Segítség! indigó lettem!

Egy kis fénylényelméleti fejtegetés következik. A beleim csavarodnak össze amikor angyalterapeuták és fénymunkások ellágyuló hangon ecsetelik Magyarország spirituális küldetését. Az indigó-gyerekek köztünk vannak, erőnek erejével tanítanak meg bennünket arra,  hogy ismét fénylény-közeli állapotba kerüljünk. Erre kihegyezett tanácsadós, aurafotós, angyalbeszélgetős szakemberek puhítják megkövesedett lelkünket…

Jó hinni az indigó-gyerek jelenségben, hiszen hiperaktív csöppségünk egy csapásra szigorú spirituális vezérré nemesül, amit viselkedésében eddig dacként érzékeltünk az nem más mint fegyelmezett, küldetésszerű ellenállás. Köztünk vannak. Sokan vannak. De főleg itt, Magyarországon elképesztően sokan. Ebből a térségből fog kigyűrűzni a világmegváltó spirituális cucc, csak legyünk résen! Az idő ismét közeleg. Mint oly sokszor. Persze, a próféciák szerint.

Még ma indigó lehetsz! Te, vagy a gyermeked. Túl sokat izeg-mozog a csöppség? Ellágyul a bogarak szenvedése láttán? Ez mindenképpen rendkívüli dolog! Érdemes angyalterapeutához fordulni. Vagy sámánhoz. Amelyik szimpatikusabb. Csupa jó híre van számodra. Az biztos.

Átfolyik a tengeren minden ami ragacsos és fényes. Minden mennyiségben. Nyomjuk le a torkunkon, jólesik!

Utószó

A hiperaktív megnevezés valóban negatív többletjelentésektől terhes. Lehet erről írni szépen, józanul, emberközeli nyelven is. Nem biztos, hogy a megoldás a színváltásban keresendő.

Ajánlott olvasmányok

Új hozzászólás

Hozzászólások

Hát ez a szomorú, amikor a tisztelt szülő a saját gyerekét használja arra, hogy megnyugtassa saját magát, a béka segge alatt levő önbecsülését ezzel túningolja. Szegény gyerek... Szegény "különleges gyerek"...
Szerintem a spirituális megközelítés még mindig hívebben fejezi ki a valóságot, mint egy ilyen nyúlfarnyi cáfolat. Egyetértek, hogy túlzás minden "hiperaktív csöppség"-re ráhúzni az "indigó" kifejezést, és főleg, hogy itt, Magyarországon, nohisz itt küldetéstudatból soha nem volt hiány. Egyébként én "materialista" vagyok, de úgy tudom, ennek a fogalomnak van ien megközelítése is, és tudom is hogyan, ha valaki megkérdezi, kifejtem. A vallások, szekták, diszciplínák fogalmairól pedig az a véleményem, hogy nagyjából megegyeznek, ha figyelünk rájuk, pl valaki állítja, hogy vannak D-Monok, valaki nem (de akkor is van rá materialista fogalma, rossz, gonosz, nemjó, mittomén). Meg ienek. Szerintem az "indigó" próbája az élet (ún. lályf), mert ha sok szenvedés árán valakiről kiderül, hogy TÉNYLEG indigó (és minden hozsannázó leírás sem tűnik rá túlzásnak), akkor már valamiről beszélünk. Nekem jól esik, hogy van ien, és mondom inkább materialista vagyok, és nekem is megnyugktatóbb az "anarchista" kifejezés...
Milyen valóságra gondolsz, para? Az indigó fogalom valóban többet árt, mint használ, legalábbis a mostani formájában. "ha sok szenvedés árán valakiről kiderül, hogy TÉNYLEG indigó (és minden hozsannázó leírás sem tűnik rá túlzásnak)..." - ezt hogy érted? :) én tényleg indigó vagyok. Hát Te? Mi az, hogy tényleg indigó?

Véleményem szerint egy fogalmat akkor érdemes használni,

  • ha olyan jelentéstartalma van, amit más fogalmak nem fednek le,
  • ha hasznunkra válik

Meglátásom szerint az indigó gyerekek fogalma egyik kritériumnak sem tesz eleget. Jelenlegi többletjelentéseivel és bizonytalan körvonalaival úgy gondolom, hogy többet árt, mint használ.
Occam beretvájára utalva azt állítom, hogy egyszerűsítsünk, használjunk kevésbé sikamlós fogalmakat!
Ettől még nyugodtan ellentmondhattok! :)