Ken Wilber integrálszemlélete alapvetően formálta át világképemet. Aligha lehet túlhangsúlyozni az AQAL modell jelentőségét: a legtöbb emberi jelenség leírható és értelmezhető a negyedek, szintek, fejlődésvonalak, tudatállapotok és (személyiség)típusok vonatkozásában.

Az integrálmozgalom kitűzött célja, hogy a Wilber által bravúrosan lefektetett modellt az élet minél több területén érvényesítse és kamatoztassa. A legkülönbözőbb területek szakértőit fertőzi meg az integrálmozgalom, melynek hatására szerre jelennek meg az alkalmazott integrálszemlélet folyományai: integrálökológia, integrálspiritualitás, integrál művészet, integrál politika, integrál oktatás, integrál kriminológia stb.
Meggyőződésem, hogy a Wilber-mozgalom napjaink egyik legsikeresebb törekvése arra, hogy a morális válsággal küzdő társadalmunk új platformra épüljön. Nemrégiben rendeltem meg Fred Kofman Conscious Business c. könyvét, mely az integrálszemlélet üzleti életben való alkalmazását kísérli meg. Az alábbi cikkben felvázolom az integrálbusiness háromdimenziós modelljét.

A három szempont

Minden szervezet legalább három dimenzió mentén szerveződik: a személytelen, tárgyi valóság (angolul „It”), az emberi kapcsolatok (angolul „We”), valamint az egyén szintjén (angolul „I”). Bármilyen jelenséget kívánunk górcső alá venni, ez a három nézőpont fog érvényre jutni. Ha vállalkozásunk fejlesztésére adnánk fejünket meg kell határoznunk, hogy mi a termék, melyet létre kívánunk hozni, hogyan akarjuk elérni azt, és milyen alapokra van szükség mindehhez. Ha nem egyedül hajtjuk végre mindezt, az individuális szint kiegészül egy csoportdinamikával, és mindezeken túl feltétlenül jelen van egy objektív, személytelen, tárgyi háttér is.

Fred Kofman munkássága nyomán
Ahogyan a fizikai térben lévő tárgyak pozícióját három dimenzió mentén határozhatjuk meg, az üzleti szféra is 3D-s szerveződési térbe pozicionálható. Minden térben lévő tárgynak van egy hosszúsága, szélessége és mélysége; analóg módon minden üzleti entitásnak van tárgyi, egyéni és közösségi aspektusa. Vizsgáljuk meg szerre a három összetevőt, mely vállalatunk koordinátarendszerét szolgálja!

Az

A vállalat legfontosabb tárgyi, személytelen szempontja kétségtelenül a pénzügyi háttér. A technológiai-infrastrukturális jellemzők, a feladatok, a célok megvalósítása, a cég terméke/szolgáltatása jelenti a legfontosabb megvalósulásait.  A célmegvalósítás problémaköre is a tárgyi, személytelen dimenzióba sorolható. Az algoritmizálható feladatok, mérhető teljesítések, számokban kifejezhető eredmények mind-mind olyan tényező, mely cégünk objektív létét alkotják.

Mi

A céget emberek működtetik. A személyek közötti viszony, interakció, a külvilággal alkotott kommunikációs közeg egy komplex interperszonális teret valósít meg. Aligha lehet ezt a dimenziót alábecsülni: a hatékony kommunikáció, az erős és gyenge kapcsolatok határozzák meg azt, hogy sikerül-e jól pozícionálnunk termékünket, és van-e olyan fogadó fél, kinek értéket képvisel az, amivel foglalkozunk. A cégen munkálkodó személyek közti csoportdinamikának morális értékteremtő hatása van. Roppant fontos, hogy a cég működését meghatározó személyek azonos kulturális-erkölcsi háttérrel rendelkezzenek, ugyanakkor csapatmunka terén jelen legyen az egymást kiegészítő, komplementer jelleg.
A „Mi” dimenziójának serkentését hatékony projektmenedzsment módszertanokkal lehet befolyásolni. Meglátásom szerint napjaink egyik meghatározó irányzata az adaptív szemlélethez kapcsolódik (ajánlom Csutorás Zoltán írásait ezen a téren).

Én

Az egyéni szemszög képezi a harmadik dimenziót. Minden vállalkozás hátterében egyéni értékek, hiedelmek, világképek, érzelmek, cselekedetek állnak. A cég tevékenysége minél inkább serkenti az egyének önmegvalósító törekvéseit, annál kreatívabb légkör jön létre, mely az innováció nélkülözhetetlen eleme.

Fred Kofman nyomán, Kulcsár Zsolt

Felhasznált irodalom

• • Fred Kofman: Conscious Business, Sounds True, 2006
  • Ken Wilber: Integral spirituality