integrálelmélet

Demokratikus munkahely témában abban többnyire egyetértünk, hogy fontos a jó munka, és az emberek többek robotoknál. Aztán felmerül, hogy nem kell a timesheet, és a big brother szemüveg is mehet a kukába.

Ha fogyni akarok, meg kell győznöm néhány barátom barátját, hogy adjon le pár kilót. Ezáltal a barátaim olyan közösségben fognak mozogni, mely közvetítik a fogyás mintáját, ami előbb-utóbb rám gyűrűzik...

Kedves öreg emberek, akik irányítjátok a Világot! Az én generációm szakítani kíván Veletek. Minden nap rá kell döbbennem a nagy különbségre, mely a Ti szemléletetek, és az én világlátásom között feszül. Úgy gondolom, hogy áthidalhatatlan különbség van köztünk.

Ken Wilber integrálszemlélete alapvetően formálta át világképemet. Aligha lehet túlhangsúlyozni az AQAL modell jelentőségét: a legtöbb emberi jelenség leírható és értelmezhető a negyedek, szintek, fejlődésvonalak, tudatállapotok és (személyiség)típusok vonatkozásában.

Igen, lehet tudatos erőfeszítést hozni az egységes világszemlélet kialakítása érdekében. Wilber napi két-három könyvet fogyasztott éveken át, és közben papírfecnikre írta a kulcsfogalmakat, neveket. A tonnaszámra gyártott címkéket táblázatokba és fogalomtérképekbe szervezte,

Az alábbi részlet az Énvédelmi mechanizmusokról tartott előadásomból való. Ken Wilber AQAL modellje egységes világképformáló modellt kínál, mely öt dimenziót foglal magába: negyedek, szintek, fejlődésvonalak, személyiségtípusok, tudatállapotok.

Az integrálfilozófia középpontjában a sokoldalúan kiteljesedett ember prototípusa áll. Wilber szerint az átfogó fejlődéshez legkevesebb négy aspektusra kell odafigyelnünk, az alábbiakban ezeket veszem górcső alá. Az előző bejegyzésemben körvonalaztam a poszt-indusztriális kor emberét, megfosztottam a klasszikus gurutól, és a felvilágosult rációjára bíztam, hogy végigjárja a szellemi fejlődés rögös útját.

Több mint tíz éve annak, hogy utoljára guru szárnyai alá préseltem magam. Ő volt a Mester, kinek kezdetben puszta megjelenése is misztikus borzongással töltött el, s kiben bízni akartam, feltételek nélkül. A kezdeti lelkesedésem később lehiggadt, amikor egy-egy csoportos meditációt megelőzően olykor 10-12 órát is vártunk rá.

Wilber integrálelméletének öt alapeleme van, melyből hármat vázoltam fel előző írásaimban: a létramodelles bejegyzésekben a szintekről (stages), a négy ok c. cikkben a negyedekről (quadrants), az enneagramos bejegyzésben pedig a típusokról esett szó. A következő két aspektust a vonalak (lines) és tudatállapotok (states) alkotják.

Az elmúlt két cikkben a Wilber-féle létra első hat fokát jártuk be, az ego születésétől a kibontakozásáig és hanyatlásáig. A további szintek felvázolása előtt következzen néhány kérdés! K : Az előző két részben összekapcsoltad a Wilber-i modellt a Piaget-féle kognitív fejlődéssel. Ez annyit tesz, hogy minden gyermek eljut a konvencionális erkölcsi szintre (formális műveleti szakasz), és a felnőttek zöme az ötödik-hatodik szint között mozog?