Elsősorban a humanisztikus pszichológiáról. Másodsorban az analitikus irányvonalakról, különös tekintettel Jungra és Frommra, legvégül pedig a kognitív forradalomról.
A nyaralásban az a jó, hogy az ember orrvérzésig olvashat, és ha a társaság is kedvezően alakul, még beszélgethet is róla másokkal. Nos, idén mindkét élményből bőségesen kijutott. Borges esszéket és Benedek Elek monográfiát fogyasztottam, mindkettő nagy élmény volt.
-Mondd, mivel foglalkozik a férjed?
-Drupallal.
-Mi az a Drupal?
-Az egy ingyenes program.
-Aham, és abból meg lehet élni? Ingyenes... khm.
Na, szóval, ismét Daniel H. Pink könyve húzott a kanapéra. Három motivációs modell, három munkáltatói és munkavállalói attitűd egymás mellett és egymással szemben egyetlenegy könyvben.
2002 nyarán költöztünk Budapestre. Néhány interjú után egy kis cégnél kötöttem ki, név szerint a Median WebDesign Kft.-nél. M. interjúztatott, a cég tulajdonosa és ügyvezetője. Olyan embert keresett, ki tanulékony, sokféle munkát ellát, hajlandó kísérletezni, éjszakázni, ha a szükség úgy kívánja, és persze mindezt kevés pénzért.
Tízezer méter magasságban, 750 km/óra sebességgel tartok Milanó felé. A cél, hogy holnap reggeltől szombat estig a Central European Usability Conference eseményen okuljak. A torinoi usability konferencia jó ürügy arra, hogy végre elgondolkodjam azon, hogy milyen szakmát is gondolok a magaménak. Mivel foglalkozom nap mint nap? Mit jelent szoftver-ergonómusnak lenni, honnan jöttem, merre tartok?
A pszichológusok többsége egyetért abban, hogy egyes személyiségjegyek már kora gyermekkorban maradandóan kialakulnak. Az alábbiakban arról szólok, hogy a Jung-féle személyiségtípusok miként jelennek meg csecsemő- és kisgyermekkorban.
Saját magára. Nem az anyjára és nem az apjára, hanem magára. Nehéz ezt belátni: mindkét szülő szeretné, ha minél több vonást ismerhetne fel gyermekében. Nehéz lemondani arról, hogy gyermekünkben ne önmagunkat lássuk örülni, futkosni, tombolni.
Makány Tamást szoktam faggatni, ha kognitív pszichológiai témában eligazításra vágyom. Az Implicit Laboratórium Egyesület tagjaként a pszichés alapfolyamatok (pl. tanulás, emlékezés, döntéshozás) tudatküszöb alatti működésmódjai érdeklik, egyébként pedig az angliai Southampton Egyetemen PhD-zik, ahol módszertani és kognitív szaktárgyakat is oktat.
Gyakran provokálom ki a szülőkből a kérdést: mikor és mennyit szabad hagyni a gyerkőcöt képernyő előtt ücsörögni? A televízió a gyermeknevelés központi kellékévé vált, sok családban nélkülözhetetlen a közös sorozatnézés, a délutáni showműsorok követése. A tv a szórakozás központi kiszolgáló egysége, minden konfigurációban: szülőknek és gyerekeknek, csak szülőknek, csak gyerekeknek.
Az integrálfilozófia középpontjában a sokoldalúan kiteljesedett ember prototípusa áll. Wilber szerint az átfogó fejlődéshez legkevesebb négy aspektusra kell odafigyelnünk, az alábbiakban ezeket veszem górcső alá. Az előző bejegyzésemben körvonalaztam a poszt-indusztriális kor emberét, megfosztottam a klasszikus gurutól, és a felvilágosult rációjára bíztam, hogy végigjárja a szellemi fejlődés rögös útját.