Húsz év írásai · 2011 · Tanulás
Régi írás, Nézeteim azóta változhattak. Hogyan kezelem a régi írásokat?
Hogyan készítsünk szoftver segédleteket?
A jó szoftveres súgó feltételei: a felhasználói feladatok és az üzleti környezet megértése, didaktikai tudás és az igényekhez illő dokumentációs eszközök kiválasztása.

Évek óta foglalkozom felhasználói felülettervezéssel. Ha érthetően működik a program, a felhasználó minimális időt fordít a dokumentációk böngészésével. Bármennyire is használható azonban a szoftver, az online segédletek léte ma is alapkövetelménynek számít, ha a felhasználó kiszolgálása a cél.
Cikkemben felvázolok néhány szempontot, melyet érdemes szem előtt tartani akkor, ha technikai dokumentáció elkészítésére adjunk a fejünket.
A felhasználói segédletek célja, hogy elérhetővé tegye azt a tudást, melynek segítségével a felhasználó a lehető leghatékonyabban végre tudja hajtani a kívánt műveletet. Sokan úgy gondolják, hogy súgót írni a legkönnyebb dolog a világon. Készítek néhány screenshootot, és mellékelet egy leírást, mely magyarázza a működést, és meg is vagyok… elég ha grafomán vagyok, nem kell hozzá különösebb képesítés, nem igaz?
Nos, nem. A hatékony felhasználói segédlethez jóval több kell ennél. Az alábbi három kompetenciának kell találkoznia:
- A szoftver mögött lévő üzleti terület ismerete. Tudnom kell, hogy milyen mögöttes következménye van egy-egy felhasználói interakciónak, és azt is át kell látnom, hogy mindez hogyan illeszkedik a felhasználó napi munkavégzéséhez.
- Technikai dokumentációk írásához szükséges módszertani ismeret. Értenem kell ahhoz, hogy melyek a leghatékonyabb tálalási eszközök. Az, hogy egy adott tudást hogyan lehet megfelelő módon ábrázolni, nos, az didaktikai kérdés. Minél több tapasztalatom van a pedagógiában és az e-learningben, annál eséllyel fogok jó megoldásokat alkalmazni.
- Az igényeknek megfelelő HAT(help authoring tool) eszköz alkalmazása. A piacon fellelhető HAT arzenálra jellemző, hogy nagyon sokféle problémára kínálnak megoldást, de nem mindenre. Tapasztalatom szerint ami az egyik cégnél működik, az a másiknál rémálom és fordítva. Érdemes mindenekelőtt felmérni az igényeket, és az alapján eldönteni, hogy mely eszközök együttes használata fogja az optimális megoldást eredményezni.

1. Üzleti tudás
A legnagyobb hiba, amit rendszeresen elkövetnek cégek a felhasználói segédletek megírásakor, hogy fejlesztőkre bízzák azt. Még nem láttam olyan céget, ahol a fejlesztők kihívásként élnék meg ezt a feladatot, és ez így is van rendjén. A jó fejlesztők rendszerint szeretnek tömören fogalmazni, más attitűddel rendelkeznek, mint amivel egy technikai dokumentációírónak rendelkeznie kell.
Amit egy felhasználói segédletnek feltétlenül tartalmaznia kell, az az üzleti tudás, melyet a szoftver támogat. A felhasználónak értenie kell, hogy milyen hatást vált ki egy-egy eseménnyel. Ezt az ismeretet azok a személyek képesek a leginkább megfogalmazni, akik hosszú ideje foglalkoznak az adott témával, akiknek a zsigereiben van az adott üzleti terület. Ezek a személyek az üzleti elemzők.
Mitől leszek hatékonyabb a munkámban, ha ezt a felhasználói felületet használom? Ez a legfontosabb felhasználói kérdés, melyet a súgó oldalak megírása közben feltehetünk magunknak. Ha a felhasználó megtapasztalja, hogy valódi segítség számára a szoftver használata, a dokumentáció elérte a célját. Minden oldalnak, minden bekezdésnek, minden mondatnak ezt a célt kell szolgálnia.
2. Módszertani know-how
Az üzleti elemző ért a szakterülethez, de abban rendszerint nincs gyakorlata, hogy mitől működik egy segédlet. Ezt a hiányosságot tölti be a technical writer szerepkör. Az alábbiakban felsorolok néhány módszertani szempontot, melyet érdemes szem előtt tartani.
-
Célirányos megközelítés. Többnyire egyáltalán nem fontos, hogy a felhasználó értse, hogy miként működik a szoftver. Az a fontos, hogy elvégezze a napi feladatait, és ebben a felület a segítségére legyen. Ha lehetőségünk van rá, a dokumentációk elkészítése előtt végezzünk el egy felhasználók tesztet, melyből képbe kerülhetünk arra vonatkozóan, hogy milyen feladatok elvégzésében segít a program.
-
Jó struktúra. Világos, áttekinthető struktúrában vezessük végig a felhasználót a folyamatokon. Az egyes képernyők leírása mellett figyeljünk arra is, hogy több képernyőn átívelő madártávlati képet is nyújtsunk az adott használati esettel kapcsolatosan. Rendszerint jól működik az, ha a képernyőknek megfelelően egy-egy oldal súgót írunk, és ezeket funkcionális tagolásban két-három szintbe tagoljuk. Az egyes fejezetek és alfejezetek lehetnek az áttekintő oldalak, melyekhez nem biztos, hogy tartozik külön felhasználói felület. Ezenfelül érdemes tagolni oldalon belül is a tartalmakat azok jellegének megfelelően (utasítás, fogalommagyarázat, üzleti kontextus, screencast, képernyőképek, stb.).
-
Kimenet. Milyen kimeneti formákra van szükség? A publikációs iránynak számos dimenziója szóba jöhet: publikációs médium (nyomtatott, online help, mobil platform), jogosultságfüggő tartalom (az alkalmazás szerepköreinek megfelelően), támogatott nyelv, stb. Érdemes átgondolni, hogy az egyes szövegek milyen kimenetben fognak megjelenni, és ahhoz igazítani a stílust, formátumot, leírás jellegét.
-
Navigáció és keresés. Figyeljünk arra, hogy a legelején alakítsuk ki a navigációs koncepciót. Különböző bejárási módokat célszerű támogatni attól függően, hogy a felhasználó az adott képernyő helyérzékeny súgójaként, vagy globális segítségkérés gyanánt fordult a súgóhoz. Határozzunk meg világos belépési pontokat, és támogassuk egyaránt a strukturális (tartalomjegyzék, tárgyszavas) és keresés-alapú stratégiákat.
-
Egységes stílus. Kerüljük a körülményeskedő, túlzóan udvarias megfogalmazásokat, melyek zajossá teszik a szövegünket. Fogalmazzunk határozottan, egyszerűen, célratörően, és ugyanazt a stílust vigyük végig a teljes segédleten.
-
Következetesen használt terminológia. Figyeljünk arra, hogy mind az alkalmazásban, mind a segédletben használjuk azokat a fogalmakat, melyet a program célcsoportja használ. Különösen figyeljünk arra, hogy a többnyelvű alkalmazás esetén a fordítónak biztosítsunk hozzáférést a szoftverhez, melyben meggyőződhet a fordítás helyességéről. Nagyon félrevezető tud lenni, ha nem ugyanúgy nevezünk valamit, ahogyan a képernyőn megjelenik. Gyakran előfordul, hogy éppen a technical writer tesz javaslatot bizonyos képernyőn megjelenő szövegek átnevezésére.
3. HAT eszközök
A helyesen megválasztott eszközökön múlik az, hogy költséghatékonyan, gyorsan valósítjuk-e meg azt, amire szükségünk van. Amikor terméket választunk, ne a licencköltséget nézzük, hanem a megoldás szállításának a bekerülési költségét (ROI). Érdemes mindenekelőtt egy kérdőívvel felmérni, hogy az ügyfél mely szempontokat tartja a legfontosabbnak. Tapasztalatom szerint az első megbeszéléskor az a legjobb, ha alaposan kikérdezzük az ügyfelet. Ekkor még nem érdemes terméket említeni: a megrendelőnek látnia kell, hogy az eszköz csak egy a három kritériumból, mely a sikerességet biztosíthatja.
Következzen néhány szempont, melyet minden esetben érdemes végiggondolni, ha eszközválasztásban törjük a fejünket:
- Elvárt végeredmény. Milyen formátumokban kell disztributálni a segédletet? Szükség van szerepkör támogatásra?
- Munkamódszer. Milyen szintű tartalommenedzsment funkcionalitásra van szükség? Várhatóan hány szakértő fog dolgozni a segédleteken? Szükség van jóváhagyóra?
- Beépített tartalomszerkesztő, vagy külső tartalomszerkesztő? Milyen formátumokat kell támogatni? Milyen konverziós eljárásokra kell felkészülni?
- A single source publishinget milyen szinten kell megvalósítani? Tartalomszintű SSP-re is szükség van, vagy elég a médium szintű megközelítés? Milyen hangsúlyt kapnak a nyomtatható anyagok?
- Milyen nyelveket kívánnak támogatni? Fontos-e a fordítások import/exportja?
- Build támogatás. Szükség van-e arra, hogy automatizáltan, kívülről paraméterezve lehessen meghívni a HAT-ot publikáció céljából?
Címkék: tudásmenedzsment, pedagógia, e-learning
Továbbadom
Kinek ajánlanád a cikket?
Ha valakinek hasznos lehet, küldd el neki: e-mailben, üzenetben, vagy a linket másolva.
Mostanában ember és MI kapcsolatáról írok → Mi marad bennem? Mit veszítek és mit nyerhetek, ha az AI-val dolgozom