A hallgatók által vezérelt prezentáció

PrezentációA minap az ELTE oktatási assziszens csoportjának tartottam előadást web 2.0 témában. Egy régi elképzelésemet próbáltam ki: a hallgatóság szavazta meg, hogy mi legyen az óra témája. Ehhez előző este egy fél óra alatt összekattintottam egy kérdőívet, melynek az első kérdése így festett:

Miről beszéljünk a mostani workshopon?

  • Ergonómiáról,
  • E-learning trendekről,
  • Kollaboratív tartalomírásról,
  • Konnektivizmusról,
  • Fogalomtérképészetről,
  • Web 2.0-ról,
  • A blogról mint tanulási közegről.

Az óra elején szántunk egy negyed órát arra, hogy mindenki kitöltse a kérdőívet, mely alapján a jelenlévőket a blog érdekelte a leginkább (80%), az ergonómia, e-learning trendek, kollaboratív tartalomírás és web 2.0 holtversenyben (50%) másodikként végeztek, a konnektivizmus és fogalomtérképészetre senki nem volt kíváncsi.

Miről beszéljünk

Frontális prezentáció 1x1

Egy kurzus keretében meglátásom szerint frontálisan prezentálni csak akkor szabad, ha

  • a hallgatók többsége kíváncsi a felvetett témára,
  • személyes élményen alapuló, narratív jelleggel előadott előadásról van szó,
  • 15-20 percnél nem hosszabb a bemutató,
  • nemcsak lehetőséget teremt, de ki is provokálja a hallgatók involválódását.

Nem hiszek

  • a bullet pointokban felvázolt prezentációkban,
  • a tudásátadásban,
  • a nem személyes élményen alapuló elméleti eszmefuttatásokban.

Az alábbi előadás arról szól, hogy miként hat a bulletpoint alapú powerpoint prezentáció a hallgatók tömegeire. A megoldás: bulletpointok helyett szenvedélyre van szükség. Szenvedély csak egyéni tapasztaltból, személyes átélésből fakadhat!

Ajánlott olvasmányok

Bevittem ötöt a kedvenc olvasmányaim közül, mely érdekes lehet pedagógusok számára. Az óra elején szó nélkül kitettem az asztalra, remélvén, hogy felkelti a résztvevők figyelmét. A kérdőív kiértékelése közben röviden ismertettem mindegyiket, majd szétosztottam véletlenszerűen remélvén, hogy az óra alatt kézről kézre jár majd.

  • Maslow: A lét pszichológiája felé
  • Feynman: Tréfál, Feynman úr?
  • Tapscott: Wikinómia
  • Surowiecki: A tömegek bölcsessége
  • Friedman: És mégis lapos a Föld

Szakmai blog

A szavazati eredményekből okulva kivetítettem a crescendo történetéről szóló comiq prezentációt, és felvázoltam a fontosabb mozzanatokat, melyek meghatározhatják egy szakmai blog létrejöttét. A személyes történetemet meséltem el, az alábbi vezérfonal mentén:

  • Központi koncepció. Kell lennie egy vezérfonalnak, mely köré szerveződjek a bejegyzések. Fogalmazd meg egy néhány szavas mottóban a koncepciódat.
  • Inspiráció. Legyen néhány blog/személy, mely jó példaként előtted lebeg.
  • Döntsd el, hogy milyen nyelven fogsz blogolni. Ha jól bírod az angolt, válaszd azt: sokkal nagyobb közösségnek fogod írni a bejegyzéseidet ezáltal.
  • Ha magyarul írsz, számos olyan témát találhatsz, melyről még magyarul nem publikáltak. Legyél az első, aki erről ír.
  • Alakítsd ki a technológiai hátteret. Ha megvan a kellő tudásod hozzá, saját környezetet alakíts ki  (pl. drupal, wordpress alapokon), ha nincs, válassz egy szolgáltatót (pl. blogspot.com)
  • Hosszú, min. másfél-két  oldalas bejegyzésekben gondolkodj. Ha 10-20 oldalnyi a témád, tördeld szét cikksorozatra. Később ezekből az ötletekből írhatsz más helyen is megjelentethető publikációkat.
  • Ne hagyd, hogy túl sok téma vonzzon magához: tartsd magad a kitűzött irányvonalhoz; csak nagyon indokolt esetben változtasd meg a mottót, központi gondolatot.
  • Ha nincs ötleted, hogy miként fogj neki, keress néhány izgalmas cikket angolul, hivatkozd be a központi gondolatokat, és írd hozzá a személyes élményedet.
  • Keresd a hasonszőrű bloggereket. Vedd fel velük a kapcsolatot, és reagálj a kezdeményezésekre.
  • Ha szorgalmasan dolgozol, és átlag heti 1-2 bejegyzést megírsz egy éven át, nagy eséllyel van egy nagy terjedelmű nyersanyagod, melyből e-bookot is létrehozhatsz. Onnan már csak egy lépés a nyomtatott médium...
  • Blogbejegyzéseidet koncepció mentén írd meg, olvass sokat, hivatkozz sokat, és lehetőleg mindent személyes köntösben fogalmazz meg.

Kollaboratív tartalomszerkesztés

Az óra második felében gyakorlatra hívtam a hallgatókat: megkértem mindenkit, hogy lépjen be a gmail postafiókjába, és adja hozzá az osztályteremben lévők e-mail címeit egy contact group-hoz. Ezt követően létrehoztam egy Google dokumentumot, és meghívtam a jelenlévőket annak szerkesztésére. A jelenlévők zöme nem ismerte ezt a módszert, úgyhogy - a visszajelzések alapján is - volt értelme a gyakorlatnak.

Egyébként a munkám során is gyakran használom a Google alkalmazásokat: számomra jelen pillanatban csoportmunkára ez a nyerő technológia.

Zsolt, ugyan ez csak

Zsolt, ugyan ez csak megerzes, de a hallgatosag valoszinuleg befolyasolhato abban, hogy mit is valasztanak. Ez pedig elkotelezodeshez vezet. Vagyis az altalad hasznalt kerdoives eloadas kezdest ugy tennem meg hatekonyabba, hogy a hallgatosag kivalasztja azt a temat, amirol amugy is beszelni szeretnel (gondolom, nem kell magyaraznom, hogyan lehet manipulalni a tomeget ;-) es ez jobban fenn tartja a figyelmet. mit szolsz?

hát igen, nem mindegy, hogy

hát igen, nem mindegy, hogy miként vezeted fel a témákat. Jelen esetben pl. a konnektivizmusnak esélye sem volt, mert a legtöbben nem hallottak a fogalomról, így nem választották azt.

Nem értem, hogy ezáltal miként lenne hatékonyabb az ügy: azt mondod, hogy arra kellene terelni az embereket, amelyről a legszívesebben beszélnénk. De hát csak olyan témákat vázolok fel, amiről mindegyikről szívesen beszélnénk, tehát részemről ilyen szempontból nem jelent különösebb problémát, hogy ők döntik el az irányt.

A workshop kiválasztás

A workshop kiválasztás esetében pár paraméterrel meghatároznám a jelenlévőknek mit takarnak az egyes témák.Egy-két határozott mondatban vagy mint újságcikk "headline" meghatározni a lényeget.

Mivel te ismered elég jól a témaköröket ez nem hiszem hogy nehéz lenne.Utána kérném meg őket csak a témakör kiválasztására.

Egy-egy kifejezés nem biztos hogy mindenki számára közérthető és világos ezért nem is kelti fel az érdeklődését. Ha sok a választási lehetőség nehezebb dönteni. Ebben az esetben a konnektivizmus is ilyen hiszen nem mond semmit lehet csak a csoport kis hányadának.
Csak magamból indulok ki: Több dologról van nekem is fogalmam és nyilván olyan témát választanék ami legalább már a látókörömbe került és érdekel. Igy annak megértésében tudok elmélyedni.

Mit gondolsz erről?

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd><blockquote><p><br>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.

További információ a formázási lehetőségekről