pszichológia

Elsősorban a humanisztikus pszichológiáról. Másodsorban az analitikus irányvonalakról, különös tekintettel Jungra és Frommra, legvégül pedig a kognitív forradalomról.

Önmegvalósítás - a folytonosan valakivé válás elve

ÖnmegvalósításFelejtsük el egy pillanatra Monty Python-t és mélázzunk el azon, hogy mi az értelme létünknek! Milyen választ adnál a klasszikus kérdésre: miért élsz itt és most, honnan jöttél és merre tartasz? Nehéz szarkazmusmentes övezetben lereagálni a kérdést, túlságosan átfogó és nyomasztó ahhoz, hogy tömör mondatban választ adjunk rá. Nyeld le a torkodban felgyülemlett savanyúságot: most megmondom a megmondhatatlant.

Fenomenológia - a lélek mentőöve

NövekedésAz akadémiai pszichológia absztrakt eredményei nem sokat jelentenek a hétköznapi boldogulás szemszögéből. Mire való a pszichológia ha nem arra, hogy a psziché kibontakoztatásában támpontként szolgáljon?
Van a pszichológiának egy ága, mely sikeresen megmenekítette a lélek fogalmát a tudomány számára.

A gondolat nyomában

Miután így áttekintettük az összes funkciót, melyek egyedül a testhez tartoznak, könnyű felismerni, hogy semmi sem marad bennünk, amit a lelkünknek kellene tulajdonítanunk, hacsak nem a gondolataink” (Descartes: A lélek szenvedélyei

Mi a gondolkodás? Modellezhető-e teljes érvényességgel a gondolkodás?

Aktualizált Zimbardo-kísérlet

Mi történik akkor, ha átlagemberek kezébe hatalom kerül? 1971 nyarán a Stanford Egyetemen 18 önkéntes egyetemistával két hetes börtönkísérletet terveztek. Két csoportot alakítottak ki véletlenszerűen: 9 börtönőrnek és 9 fogolynak kellett a "hagyományos" szerepeket eljátszaniuk.
A kísérletet 6 nap múlva leállították: ennyi idő elég volt ahhoz, hogy gyakorlatilag elszabaduljon a pokol.

A kognitívizmus definíciója

Karl Popper szerint nincs időnk arra, hogy fogalmak definíciói felett vitázzunk. Ennél fontosabb a lényeges problémákról elmélkedni akár annak árán is, hogy ugyanaz a szó különböző jelentéstartalommal bír a használattól és felhasználótól függően. A popperi értelmetlenség árnyékában vizsgáljuk meg, hogy mit értünk kognitívizmus alatt!

Komputer vs. ember

Az előbbinek egyszerű művelet a 432 x 2143, a hangfelismerés, szófelismerés, formafelismerés azonban nagy nehézségeket okoz. Az utóbbi beszél, tájékozódik, olvas, de csak nagy erőfeszítés árán képes a fenti műveletet elvégezni. A számítógép hatalmas logikai-aritmetikai erővel rendelkezik, az észleléssel kapcsolatos dolgok terén azonban még nagyon gyerekcipőben jár.

Az implicit tanulás fogalmáról

jan 29 2006

Több mint tíz év telt el azóta, hogy Queen magnókazettámat felbontva fordítva fűztem vissza a szalagot. Az "Another One Bites To Dust" c. szám szövege a következőképpen módosult: "It's fun to smoke Marijuana". Ezen egyszerű kísérlet révén kezdtem el foglalkozni a szubliminális észleléssel, majd később az implicit tanulással.
Cikkemben felvázolom az implicit tanulás kísérleti és elméleti kutatását.

Mi a szimbólum-feldolgozó rendszer?

Ha már kiindulási pontként kezeljük a szimbólum-feldolgozó rendszereket az ember tanulmányozásakor, érdemes megvizsgálni, hogy mit is takar a fogalom! A kognitív pszichológia a lelki jelenségek tanulmányozását szimbólumok elemi manipulációjaként fogja fel. A gondolkodás ennek tükrében lényegében nem más, mint szimbólumokbból álló szimbólumgyártás.

A gondolkodás végső egységei

Előző bejegyzésem kiindulási pontja az volt, hogy az ember a számítógéppel együtt szimbólum-feldolgozó gépnek tekinthető. Induljunk ki ismételten ebből a feltevésből, majd töprengjünk el azon, hogy mi áll a megismerési folyamatok hátterében!
Tegyük fel, hogy van valamiféle egységesség a kogníció mögött, mint ahogyan Allen Newell feltételezte "A megismerés egységes elméletei" c. művében.

Kognitív architektúrák

A komputerember bejegyzés nyomán keletkezett vita hátterében húzódó fogalomzavart hivatott letisztítani az alábbi bejegyzés.
Az architektúrák megértéséhez abból kell kiindulnunk, hogy  mind a számítógép, mind az ember szimbólumfeldolgozó gép.