Kiből lesz szoftver-ergonómus? Inkább pszichológiához, vagy informatikához köthető mindez, vagy esetleg valami másról van szó? Az alábbiakban górcső alá veszem, hogy milyen adottságok és ismeretek szükségesek ahhoz, hogy erre a pályára léphessünk.

Az ezredforduló tájékán még nem láttam olyan álláshirdetést, melyben kifejezetten szoftver-ergonómust kerestek volna. Ez nem jelenti azt, hogy nyolc évvel ezelőtt nem voltak felhasználóbarát fejlesztések: mindössze arról van szó, hogy ez a kompetencia akkor még nem differenciálódott az üzleti elemzői – szoftverfejlesztői konglomerátumból. Ma már több jel mutat arra, hogy a nagyobb magyar fejlesztői cégek szakmai vezetői külön területként kezelik a felhasználói felülettervezést. A jó felülettervező egy kicsit programozó, egy kicsit üzleti elemző és jó designer egy személyben.

Érzelem és ergonómia

Chan-il Kim jól reprezentálja ezt a tudást. A legizgalmasabb előadást eddig ő tartotta Incorporating Experimental Emotion in User Interface Design Process címmel. Érdemes egy pillantást vetni Kim Curriculum Vitae-jére. A következőket írja a képességek címszó alatt:

• Tapasztalt szakértője az ember-számítógép interakciónak, információs architektúráknak és az információk vizuális reprezentálásának
• Kiváló képesség a felhasználóközpontú tervezési folyamatok terén: problémamegoldás, fogalomalkotás, forgatókönyv tervezés, prototípuskészítés és kiértékelés
• A modern tervezési módszertanok és technikákban való jártasság
• Projektvezetés és kommunikációs készségek

Ez a négy pont elég jól összefoglalja azt, hogy mi mindennel kell bírnia egy tapasztalt szoftver-ergonómusnak.

Használható, hasznos, kívánatos

Kim szerint a felhasználói élménynek három szintje van, mely összhangban áll a Maslow-féle szükségletpiramissal:

1. Az első szint a használhatóság. Használható a cucc, de különösebben nem hat meg, elvégzi azt, amit kell, ennél több nem mondható el róla.
2. A második szint a hasznosság. A termék nemcsak használható, de intuitív és könnyen kezelhető. Ezen a szinten nem az a kérdés, hogy megvalósítja-e a kérdéses üzleti igényt, hanem az, hogy miként teszi azt. Kulcsszavak: intuitív és könnyen kezelhető.
3. A harmadik szint a kívánatos. Jó példa erre a MacBook: nemcsak el tudom végezni a kívánt feladataimat általa, de örömmel teszem azt, mert jó érzés tapasztalni azt az összhangot, mely a hardver-szoftver között megvalósul.

Kim előadása itt tekinthető meg.
Kapcsolódó anyagok: Chan-il Kim portfólió.