Hetedik osztályban történt, hogy a matek algebrára és mértanra hasadt. Az utóbbit varázslatosnak találtam. Olyan feladványokat kaptunk, melynek megoldásán sokszor órákig görnyedtem apámmal, és egymással versengve rajzoltuk meg a segédvonalakat, hogy bizonyítást nyerjen a hipotézis.
Remek ábrára bukkantam a minap, melynek hatására ismét tanulmányozni kezdtem a tanuláselméleteket.
Gondolj bele, ha naponta többször megszaggatsz egy fejlesztőt különböző kérésekkel, minimalizálod az esélyét annak, hogy elmerüljön, hogy áramlat élménye legyen, azaz, hogy élvezze azt, amit csinál.
Az ember azt gondolná, hogy egy könyvben bőségesen el lehet mondani mindent, amit az áramlatélmény pszichológiájáról tudni érdemes. Felmerül a kérdés tehát, hogy hány Csíkszentmihályi könyvet érdemes elolvasnunk? Jómagam eddig hetet olvastam el.
A kedvenc nagybácsimnál tűnt fel először az, hogy milyen a flowba merült ember. Orrvérzésig sakkozott apámmal, és ha nagyon feszültté vált az állás, szerre kikapcsolt minden érzékszerve, ami nem a sakk szolgálatában állt.
Húh, kezdem elveszteni a fonalat. Szünet van. Ilyenkor az ember az előtérben bambulja a kiállított anyagokat, vagy a már megismert személyek társaságát keresi. Az egyik kiállítás anyaga mobil alkalmazások felhasználó-központúvá tételéről szól, két indiai srác várja az érdeklődőket a téma iránt.