kognitívizmus

Minden megismerési folyamat tehát mintázatokból indul ki, melyek logikai és aritmetikai műveletek mentén szerveződik. A szimbólum-feldolgozó rendszer szemszögéből ez annyit jelent, hogy a gondolkodásunk szimbólumból szimbólumot állít elő.

Komputerember – kulcs a lélek tanulmányozásához

A klasszikus kognitív szemlélet szerint mind a számítógép, mind az ember szimbólum-feldolgozó gépként fogható fel. Az ember és gép közötti analógia meglehetősen egyszerűsített és sarkított megközelítése egyeseket felháborít, másokat pedig a mesterséges intelligencia védőügyvédjévé nemesít.

Neumann álma

Talán kevesen tudják Neumann Jánosról, hogy élénken foglalkozott az emberi idegrendszer működésével. A programok tárolási lehetőségének felfedezésével előkészítette a terepet a klasszikus kognitivizmus számára. Neumann munkássága lehetővé tette, hogy 1958-ban Donald Broadbent létrehozza az emberi információfeldolgozás szakaszos lineáris modelljét.

Ki van a vonal végén?

A kognitív forradalom nagy mérföldkövének számít a Turing próba megjelenése. Lényegét tekintve azt vizsgálja, hogy van-e különbség a gép és az ember gondolkodása között. A Turing kritérium laza felfogása szerint ha egy gép képes az emberhez hasonlóan lereagálni bizonyos kérdéseket, akkor azt állíthatjuk, hogy a gép gondolkodik. Az erős felfogás alapján akkor állítható a gépről, hogy gondolkodik, ha nemcsak ugyanúgy viselkedik, mint az ember, hanem ugyanúgy is teszi azt. No de mit értünk „ugyanúgy” alatt?