A hálózat alapú tanulás

netAz e-learning sikerének legmeghatározóbb akadálya a számítógép és internet használat műveletlenségéből fakad. Gyakran meglepődöm azon, hogy még az IT szektorban dolgozók is csak roppant korlátozott mértékben használják ki az internet kapcsolatteremtő és információszervező jellegét. Sokan még mindig a klasszikus paradigmában élnek, miszerint az internet arra jó, hogy kinyerjük a kívánt információt. Ehhez elég guglizni és bejáratott weboldalakon böngészni, majd a talált információt elolvasni. Pedig ez csak az első lépés. A tudást nem megszerezzük, hanem létrehozzuk, ezt kellene végre tudatosítani! Azáltal, hogy elolvasom az adott cikket, leírást, még nem fogok érteni a kívánt területhez. Az elmélyüléshez tudásszervezésre van szükség: vissza kell osztanom azt, amit erről gondolok, tartalmat kell formálnom, hogy a fejemben összeálljon a kép. 

A tudáshoz tehát a következő lépések ismétlése által juthatsz el:

  • Olvass!
  • Alkoss (írj)!
  • Oszd meg!

A tudásalapú munkavégzésnek ez az alapja. Kommunikációra és kifejező készségre van szükség ahhoz, hogy hatékony légy.

Olvass!

Egyáltalán nem triviális, hogy mit. Leginkább azt, ami éppen érdekel. Az érdeklődés határozza meg azt, hogy abban a pillanatban mire van szükséged. Jegyezd meg: soha nem indokolt érdektelen információkkal foglalkozni! Ha mégis ezt teszed, erőszakot követsz el magadon. Erre tanítottak egész gyermekkorodban: tanuld meg, ha tetszik, ha nem. Magoltad, kockaalakúra ülted az ülepedet, mire eljutott hozzád az információ, majd ötösre levizsgáztál belőle, és két hét múlva elfelejtetted. Roppant hasznos volt, igaz?

Egy információ két tényező által válik tudássá:

  • illeszkednie kell a meglévő tudáshálóhoz (asszociálni, asszociálni, asszociálni!)
  • rövid időn belül meg kell erősíteni, hogy stabilizálódjon (ismételni, újraalkotni, új kontextusba helyezni!)

Ajánlom a sprintekben való olvasást. A sprint egy manapság divatos szoftverfejlesztési módszertan fogalma, mely egy rövid és fókuszált időintervallumot jelöl. Rendszerint 3 hetet értenek alatta, de ez változhat a munka jellegétől függően.

A sprintben való olvasás azt jelenti, hogy kiválasztasz egy olyan témát, amivel foglalkozni kívánsz, és három hétig csak arról olvasol. Ennyi idő alatt éppen annyira fogsz elmélyülni a területen, amennyire szükséges. Ha ezen az időintervallumon belül sok témával foglalkozol, nem leszel képes mély tudást kiépítened. Fókuszálj egy-két területre, és foglalkozz vele három hétig. Tarts két-három nap szünetet, és folytasd egy másik (esetleg kapcsolódó) témával.

Alkoss!

A tudás hálózatalapú:  attól sajátítasz el egy ismeretet, hogy beépíted a saját tudáshálódba azt. Beépíteni valamit csak aktív hozzáállással lehet. A fogyasztói mentalitás, mellyel lépten-nyomon találkozhatunk ezen a téren is roppant visszafogja a fejlődésünket. Elárasztanak az adatok, a haszontalan információk, melyből akaratlagosan kell kiválasztanunk azt, amire szükségünk van; célirányosan kell felépítenünk a tudáshálónkat az érdeklődésünknek megfelelően.

Ezért roppant káros minden olyan médium, ahol reklámokkal bombáznak: elárasztják az érzékszerveidet mindenfélével, és elterelik a figyelmed arról, ami igazán fontos számodra. Jegyezd meg: az a fontos, ami érdekel, és semmi más.

Az olvasott információk roppant sokféle médiumon jutnak el hozzánk. A webes platformon ez többnyire cikket, prezentációt, gondolattérképet, videót, blogbejegyzést, fórumhozzászólásokat jelent. Ahhoz, hogy hatékonyan szervezd az ért hatásokat, meg kell jelölnöd a kívánt információmorzsát, el kell tárolnod, hogy újra megtaláld, és fel kell jegyezned azt, hogy miért tartottad fontosnak a hivatkozás elmentését. Ehhez a leghatékonyabb stratégia a közösségi linkmegosztás, a legismertebb és legjobb eszköz pedig a delicious. A könyvekkel kapcsolatos gondolataidat kiválóan szervezheted a shelfari webes szolgáltatás segítségével. Az RSS-olvasók használata ma már annyira alapvető, hogy nem is részletezem. A jegyzeteléshez a google notebook-ot ajánlom, melyhez van firefox támogatás is (mihez nincs? :-)).

Azt állítottam, hogy az információ akkor épül be a tudáshálónkba, ha hozzákapcsolódik ahhoz. Képzeljük el a közösségi linkmegosztást és a webes jegyzetelést információcsonkoknak, melyek léte még nagyon bizonytalan: a nagy halmazból csak egy kiválasztott réteg fog kontextusba ágyazódni, és tudássá formálódni. Ehhez segítséget jelent, ha nagyobb terjedelmű írásokkal kontextualizáljuk az információkat. A blog ideális eszköz erre. Kritikus mennyiségű cikk után érdemes nagyobb léptékű kontextualizálással a lazán kapcsolódó területeket egységes világképpé formálni. Erre kiváló lehet egy tanulmány/könyv megírása.

A crescendo-t 2005 végén kezdtem írni, azóta sok tucat bejegyzés született, melyek az éppen aktuális érdeklődési területeimet tükrözte. Alvásparalízis, tudatos álom, fejlődéspszichológia, kognitívizmus, karrier, célmegvalósítás, e-learning, web 2.0 és már témákban összegeztem azt, ami az elmúlt időszakban foglalkoztatott. Igyekeztem összefüggésekre bukkani a különböző területek között, és ezt a törekvésemet nagyban serkentette Ken Wilber integrálfilozófiája.

Néhány hónappal ezelőtt úgy döntöttem, hogy a tematizált cikkeim mentén nagyobb terjedelmű írásokra adom a fejem. Elkezdtem dolgozni az önmegvalósítás útja c. könyvön, melynek létrehozásával az elmúlt évek tudásanyagát kontextualizálom újra. Ez segít abban, hogy jobban megértsem azt, amivel foglalkozom, és ezt ajánlom mindenkinek, ki tudásalapú munkavégzéssel foglalkozik.

Oszd meg!

A tudás tapasztalat. Képtelenség minden területen otthonosan mozogni, így óhatatlanul szükséges mások tapasztalataira is támaszkodni. Ahhoz, hogy a legtöbbet profitálj egy-egy közösség tudásanyagából, mindenekelőtt aktív részese kell lenned az adott közösségeknek. Minél többet osztasz meg a többiekkel, és minél inkább odafigyelsz arra, hogy olvasható és felhasználható legyen az általad szervezett tudásanyag, annál többet profitálsz a közösségből.

Logikai nonszensznek tűnhet: Te osztasz meg, Te nyújtasz valamit, mégis Te profitálsz belőle a leginkább.  Miért van ez mégis így? Mert a közösség skálafüggetlen hálózatként működik, melyben az egyes személyek képezik az egyes csomópontokat, az élek pedig az adott tudásanyag szempontjából releváns kapcsolatokat. Minél több ilyen éllel bírsz, annál meghatározóbb szerepet játszasz a hálózatban, annál nagyobb hatást gyakorolsz az adott tudásanyagra.

Ezért boldogulnak olyan jól az open source projektekben résztvevő irányformáló fejlesztők: oly mértékben mélyülnek el az adott témában, mint senki más, és ennek megfelelően nagyságrendekkel nagyobb tudásszinttel bírnak azon a téren egy mezei fejlesztőnél.

A tudásomat a barátaimban tárolom.  Ez egy fontos megállapítás, melyet akár erőgondolatként is ismételgethetsz. A szakmai kapcsolatok ápolása direkt hatást gyakorol a munkavégzésedre és a tudásszintedre.

Összegzés

A témában ajánlom Sacha Chua írásait és prezentációit. Érdemes megtekinteni a profilját, mely sokat elárul arról, hogy szenvedéllyel mi mindent elérhet az ember. Összegzésképpen következzen Chua prezentációja arról, hogy miként segíti szakmai létünket a fent említett három lépés, és miért érdemes ennek érdekében blogolnunk!

View SlideShare presentation (tags: blogging web2.0 networking career)

Ajánlott cikkek

Re: A hálózat alapú tanulás

Maximálisan egyetértek a fentiekkel.
Sok mindent magam is megtapasztaltam, de sok mindent csak most ismertem fel.
Bár én elsősorban oktatok, de amióta jegyzetet is írok, sokkal hatékonyabban tudok tanulni is.

A tanulás sok formáját

A tanulás sok formáját használja az ember és kiválasztja azt, ami számára a leghatékonyabb. Azt viszont magam is jól alkalmazhatónak látom (spirnt olvasás), amit a bejegyzésben erősít Kulcsi, mert akkor rögzül valami hatékonyan, ha a viszonylag rövid idő alatt, több impulzusból ér a hatás ugyan abban a témában. Én így vagyok most "behálózva". (htk13)

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd><blockquote><p><br>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.

További információ a formázási lehetőségekről