Hogyan gondolkodj? - Bevezető

EnergyA hat részből álló cikksorozatban a célmegvalósítás teljes folyamatáról vázolok fel egy ötlépcsős modellt, melyet Edward de Bono foglalt össze a Tanítsd meg önmagad gondolkodni! c. művében. Az első részben szót ejtek a hagyományos nyugati gondolkodásmódról, a további bejegyzésekben pedig kifejtem az öt fázist.

A cikksorozatot azoknak az olvasóknak ajánlom, akik hasznosnak találták a célkitűzés helyes technikája, a boldogság nyomában, a vonzás törvénye, az időmenedzsmentről másképpen c. írásaimat.

A tolóemberektől a húzóemberekig

"Addig maradsz, amíg én mondom" – csattant el a tömör válasz, mire a fejembe tódult a vér. Este volt, és így ment ez már egy jó ideje. Másnap otthagytam őket, mert ostor alatt nem tudok dolgozni.

Néhány évvel később volt egy másik főnököm, aki rendszerint délután kezdte a munkanapot, és estére pördült be. A hivatalos munkaidőm reggel kilenctől délután hatig tartott, emberünk pedig öt óra magasságában dobott be egy szakmai témát, melyet a munkanap végére futtatott fel annyira, hogy nem volt pofám hazamenni. Érdekelt, amit mondott, hiszen egyébként egy húron pendültünk, de hosszú távon nagyon megdolgozta a párkapcsolatomat a reggeltől estig tartó üzemmód. Mégis, kénytelen voltam belemenni a játszmáiba, mert kellett a meló, és nem volt bátorságom, szaktudásom a váltáshoz.

Ismét eltelt néhány év, és megismertem egy igazi húzóembert. Nem ostorozott, nem gyakorolt nyomást, nem keltett lelkiismeretfurdalást az emberben, csak egyszerűen csinálta, olykor erején felül is, fanatikusan és nagy hittel. Rá kellett döbbennem arra, hogy a belülről motiváltságon túl van egy mentális képesség is emögött, mely a bizonytalan helyzetekkel való kiváló megküzdés jellemez. Az a bizonytalanság, ami másokat a padlóra küld, őt felvillanyozza. Nemcsak a lehetőségeket képes meglátni, de akkora fanatikus lendület van benne, mellyel a környezetét is megfertőzi.

Meggyőződésem, hogy az efféle attitűd tanulható és fejleszthető. Az alábbiakban kifejtett laterális gondolkodásmód egy igen fontos összetevője ennek.

Bezárt gondolatok

Closed thoughtsA jól definiált feladatok megoldásához elegendő az iskolában megtanult elemzői-problémamegoldói gondolkodásmód. A gond akkor kezdődik, amikor nem látom a kereteket, a bizonytalanban tapogatózom, mert senki nem mondja meg, hogy merre kell lépni. Nem tudni, hogy mi az igazi igény, mert az ügyfél sem tudja, nem tudni, hogy mi a projekt célja, mert az ügyfél sincs tisztában vele, nincsenek definiált feladatok, mert a te dolgod, hogy meghatározd mindezt.

Nem tudni, hogy merre tartasz, nem tudni, hogy mikor jött el az ideje a váltásnak, mert senki nem tudja helyetted megmondani. Az iskola erre nem készít fel. Tanáraim többnyire adott problémákat vázoltak fel, melyre egyedül, vagy közösen megtaláltuk a megoldást. Arra nem tanítottak meg, hogy lehetőségeket teremtsek magamnak, hogy adott feladatok megismerése helyett magam alkossam meg feladatot. Pedig a legtöbb élethelyzet ilyen: nincs ott a prof, hogy tereljen, neked kell látnod az irányt és a feladatokat.

Precíz fogalomhasználatra, pontos és követekezetes gondolkodásmódra tanítottak, és senki nem mutatott rá arra, hogy vannak helyzetek, amikor mindez többet árt, mind használ. Arra biztatok mindenkit, hogy vállalja fel, a víziószerű, homályos képzeteket. Az efféle homályból születnek az igazán értékes dolgok.

Tanítsd meg önmagad gondolkodni

Closed thoughtsBono könyvében azt fejtegeti, hogy a gondolkodás képessége ugyanúgy tanulható, mint bármilyen más készség. Nem elég intelligensnek lennünk, tudatosan el kell sajátítanunk a gondolkodás technikáit. Elvileg az iskolában mindazzal felvérteztek, amire szükségünk lehet, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy gyakran maguk a tanárok sem ismerik a gondolkodás alapvető mechanizmusait.

Mert a gondolkodás és az intelligencia két különböző dolog. Az intelligencia olyasmi, mint az autó lóereje. A gondolkodás pedig mint az autóvezető ügyessége. Sok rendkívül intelligens ember rossz gondolkodó, és az „intelligencia csapdájába” esik. Sok kevésbé intelligens ember magas fokra fejlesztette gondolkodási készségét. (Edward de Bono: Tanítsd meg önmagad gondolkodni!)

Görög örökség

John D. Barrow könyvében a nyugati társadalomra jellemző gondolkodásmód eredetét vizsgálja. A szókrátészi konfrontatív kommunikáció, a plátóni igazságkeresés és az arisztotelészi vagy-vagy ökökség bezárt bennünket az elemzés, ítélkezés, érvélés és bírálat sémáiba. A 20. század tudományos eredményei egy merőben új perspektívát, gondolkodásmódot körvonalaztak, melyet a fenti szemlélet helyett egy holisztikus, megengedő, árnyalatokban gazdag megismerésmód jellemez.

Closed thoughts A zárt rendszerek elemzéséhez tökéletes eszközökkel szolgáltat a vagy-vagy alapú logika. A legtöbb jelenség azonban nem ilyen természetű. A hálózatok viselkedését nem lehet efféle szemlélettel leírni, és a káoszelméletek megértéséhez sem elegendő a görög örökség.

A hagyományos gondolkodási rendszerben nem találunk alkotó energiát, teremtő energiát, tervező energiát. A tények leírása és az elemzés nem elég. [...] Rendelkezésünkre áll tehát egy hagyományos gondolkodási rendszer, amely a maga érvényességi körén belül ugyan kiváló, az alábbi okok miatt azonban mégis alkalmatlan:

  • Nem foglalkozik megfelelően az érzékeléssel, amely a mindennapi életben messze a legfontosabb része a gondolkodásnak.
  • Egy téma feldolgozásának igen gyatra módja a vita, amely ráadásul a feleket még – szükségtelenül – ellentétes álláspontok elfogadására kényszeríti.
  • A múltból származtatott „skatulyákkal” feltehetően nem lehet a változó jelent kezelni, hiszen az nagyon is különbözik a múlttól.
  • Az elemzés nem alkalmas arra, hogy minden problémát megoldjunk vele. Ki kell egészítenünk a tervezéssel.
  • Az az elképzelés, miszerint a bírálat elegendő, a kívánatos fejlődés pedig majd csak bekövetkezik valahogy, teljességgel abszurd.
  • Elégtelen figyelmet szentelünk az alkotó, előrevivő, eredményes, teremtő jellegű gondolkodásnak.
  • A lehetőségrendszer rendkívüli fontosságáról szinte tudomást sem veszünk. (Bono, 25. o)

Az alábbi interjú általános képet nyújt Bono fogalomhasználatáról. Érdemes megnézni.

Az öt lépéses modell

Az eredeti, angol nyelvű kiadásban Bono a következő öt fázist határozza meg:

To (where am I going to?), Lo (looking around at the situation), Po (generating possibilities), So (choosing from among the possibilities), Go (going ahead and putting the thinking into action).

A célmegvalósítás öt lépése

Etédi Péter fordítása nem adja vissza az angol rövidítéseket: El, Meg, Le, Ki, Át. Nem értem, hogy miért így fordított, sokkal ésszerűbb lett volna az alábbi megfeleltetés:

  • To = Hová (célkitűzés)
  • Lo = Hol (kontextus)
  • Po = Hogyan (lehetőségek)
  • So = Döntés (választás, megoldás)
  • Go = Start (megvalósítás)

A hatékony gondolkodás első lépéseként meg kell tudnunk fogalmazni magunknak a célt, ahová el kívánunk jutni. A második mozzanatban felépítjük a megvalósítandó cél kontextusát. Ezt követően felvázoljuk a lehetőségeket, amerre mozdulhatunk. A negyedik lépésben mérlegelünk és választunk a lehetőségek közül, az ötödik fázisban pedig a kiválasztott megoldáson dolgozunk.

A cikksorozat további részeiben ezeket a fázisokat veszem górcső alá.

Irodalom

  • Edward de Bono: Tanítsd meg önmagad gondolkodni!
  • Edward de Bono: A hat gondolkodó kalap
  • Steve Pavlina: Time management
  • Csíkszentmihályi Mihály: Az áramlat pszichológiája
  • Paul W. Watzlawick, J. H. Weakland, R. Fish: Változás
  • John D. Barrow: A fizika világképe
  • Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete
  • Hofstadter: Gödel, Escher, Bach

Illusztrációk

  • Eternal life energy – ev-one, deviantart
  • Closed - MargoHell, deviantart
  • Edward de Bono – portrait
  • Aristoteles - madhur410, deviantart

Nagyon tetszik a cikk. Ez

Nagyon tetszik a cikk. Ez tulajdonképp mérnöki megközelítés a problémamegoldáshoz.
A mérnöki problémamegoldásnál a feladat specifikációja szokott lenni a legkritikusabb pont. Ott legalább előre tudja ezt az ember, a mindennapi gondolatainkban ez nem tudatosul szerintem.

Érdekes lenne azt is boncolni, hogyan jut el az ember oda, hogy tudatosan szemlél egy hétköznapi problémát!

Köszönöm banditha! "Érdekes

Köszönöm banditha!

"Érdekes lenne azt is boncolni, hogyan jut el az ember oda, hogy tudatosan szemlél egy hétköznapi problémát!"

Ezt hogy érted?

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <a> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd><blockquote><p><br>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.

További információ a formázási lehetőségekről