CCK08 - félidő
p, 2008-10-17 16:40 3 hozzászólásFélidőnél tartunk, érdemes tehát felrajzolni az átfogó képet, mielőtt továbblépnénk. Hat témát vázoltunk fel, egy-egy mondatban mindegyikről a lényeg:
1. Definíciót kerestünk a konnektivizmus fogalomra: "tanuláselmélet a digitális korszak számára", "a hálózatelméletek pedagógiai alkalmazása".
2. Felvázoltuk a pedagógia négy fő szemléletbeli áramlatát: behaviorizmus, kognitív tanuláselméletek, konstruktivizmus, konnektivizmus. A hálózati tanulás eszköztárából kettőt vizsgáltunk meg: a szociális linkmegosztást (social bookmarking) és a fogalomtérképészetet.
3. Kitekintettünk a hálózatelmléleteket népszerűsítő szakirodalomra. A három legfontosabb hálózati tulajdonság:
- egymásbaágyazottság
- skálafüggetlenség
- gyenge kapcsolatok
4. Különböző szemszögeket villantottunk fel a konnektivizmussal kapcsolatos történeti és társadalmi vonatkozásokban. A XYZ generációktól a Googlezon EPIC utópiáig a Föld kilapítottságán át több témát érintettünk.
5. Megnéztük, hogy mi az összefüggés a csoportelmélet és a hálózatok között. Nyitva maradt a kérdés, hogy a két különböző megközelítés összevonható-e egy modellbe.
6. A káoszelméletek vizsgálatával a hálózatok időbeni változására kívántunk egy lehetséges elméleti modellt felkínálni.
Az alábbi fogalomtérkép a hat téma áttekintése céljából jött létre.
Mi van még?
Az első hat rész a konnektivizmus elméleti hátterét járta körül. A következő hat héten nagyobb hangsúly lesz a pedagógiai alkalmazáson, olyan kérdésekkel fogunk foglalkozni, mint a tanulóközpontúság, az alulról felfele szerveződő tudás összeegyeztethetősége a központosított, intézménycentrikus oktatási szemlélettel.
A CCK08 tere
Az alábbi térkép a képzési teret foglalja össze technológiai oldalról.
Új hozzászólás
Hozzászólások
A mostani bejegyzesre rapillantva konkretan megfogalmazodott bennem amit mar sokszor probaltam elmagyarazni, csak rossz oldalrol kozelitettem: ez a vizualis brainfuck lehet hogy alkalmas a sajat gondolataid rogzitesere, de masok altal torteno kommunikaciora tokeletesen alkalmatlan.
Lehet hogy az en agyam mukodik teljesen elteroen mindenki masetol, de hosszu percekig tanulmanyozva se fedezek fel egyetlen ismeros semat sem, atfut a szemem a mar sokszor attekintett reszeken, nem all ossze semmilyen kep, egyetlen emlekkepem sem marad az egeszrol. Azert messzirol jol nez ki.
:) hát erről sokat vitáztunk már...
Nekem is van ilyen érzésem, amikor mások által készített fogalomtérképre tekintek. Inkább annak segít, aki elkészíti, ez nem vitás.
Másrészről viszont láttam olyan fogalomtérképeket is, melyek valóban átfogó képet nyújtottak egy-egy kérdéssel kapcsolatosan. Ezeknek az lehet a haszna a lineáris leírásokkal szemben, hogy gyorsan át tudsz tekinteni egy témát.
Pl:
Olyan fogalomtérképpel is találkoztam már, mely lényegében megtartotta a lineáris szerkezetet, éppen ezért inkább fejtörő, mint tényleges fogalmi háló:
Első ránézésre nehezen követhető, de ha végigolvasod, lehet mondandója.
Az általam készített fogalomtérkép elég hierarchikus, központosított, kevés kereszthivatkozást tartalmaz. Kíváncsi vagyok, hogy másokban is hasonló impressziót kelt-e, mint benned, ez a "vizuális brainfuck" :).
Nekem is vannak kétségeim a horribilis méretű térképeket illetően, de az utolsó - a CCK08 félidőben - szerintem elég jól sikerült. Valószínűnek tartom, hogy amikor valaki ilyesmit rajzol, akkor éppen abban a fázisban van, hogy kezd benne összeállni a kép egy rendszerről, amivel már egy ideje foglalkozik. Minél bonyolultabb a végeredmény, annál kevésbé valószínű, hogy mások számára is ehető lesz - legalábbis a szerző magyarázata nélkül, de ez nem csökkenti a dolog értékét. És azt sem kéne elfelejteni, hogy minden térkép csak egyfajta megközelítés, amely erősen magánviseli a szerző saját aspektusait - nem feltétlenül magát a rendszert, hanem sokkal inkább annak az alkotó gondolatvilágában létrejött pillanatnyi leképezését tükrözi.
Szóval nem haszontalan a tudástérkép, de óvatosan kell vele bánni. Ha magyarázat nélkül feldobunk egy ilyet, akkor lesz, aki hanyatt vágja magát tőle (hú, de okos lehet, aki ezt csinálta), de meg sem próbálja megérteni, és lesz aki kapásból humbugnak minősíti. A törekvés az, hogy valamit, amiről órákon át lehetne beszélni, belesűrítsük egyetlen ábrába (formulába). Ez eddig még csak a természettudományokban sikerült igazán, ott is főként a matematikában, fizikában. Én nem hiszem, hogy a humán tudományok esetében a megoldás a fogalomtérkép lenne, ez csak egy próblkozás, de annak, aki dolgozik rajta, biztosan hasznos: miközben megalkotja, van esélye arra, hogy újra gondolja a részleteket, esetleg meg is értse, amit rajzol.