Az instructional design-nak nincs jó magyar megfelelője. Oktatástervezésnek fordítottam, de ez a megnevezés több sebből is vérzik: az oktatás helyett tanulást kellene mondanom, tervezés helyett pedig szervezést. Tartalmat szervezni úgy, hogy abból hatékony oktatási anyag legyen, összetett szakmai tudást igényel.

Nem véletlenül nincs bejáratott magyar megfelelője az instructional design-nak: pedagógiai rendszerünk annyira távol áll az efféle szemlélettől, hogy még meg sem fogalmazódott az igény, hogy külön szakmaként utaljunk rá.
Egyetemi éveim alatt gyakran találkoztam igénytelenül szervezett oktatási tartalmakkal. Azóta rá kellett döbbennem arra, hogy az oktatás szférája tele van efféle disszonanciákkal. Ideje lenne felismerni azt, hogy a tartalmak strukturálása és megjelenítése kiemelt szakmai tudást igényel, mellyel érdemes lenne fogalkozni felsőfokú pedagógia szakirányon. Elsősorban nem multimédiára, animációkra, és egyéb álhasznos, gyakran öncélú megjelenítésre, hanem strukturált szövegírásra, a tartalmak logikai felépítésére, a vizuális metaforák használatának tudatosságára gondolok.
A jó oktatástervező képes felmérni a jelenlegi tudásszintet, és látja a képzési célt is, melyhez el kellene jutni. Tisztában van a pszichológiai tanuláselméletekkel, tudja, hogy mikor milyen technikával érdemes élni. A hagyományos oktatástervezés a viselkedésközpontú- és kognitív pszichológiára épül. Adott a kérdés, hogy milyen hatást gyakorolhat a konnektivizmus erre a szakmára? Hogyan befolyásolja az oktatástervezés módszertanát ez az éppen körvonalazódó paradigma?

Mi az oktatástervezés (instructional design)?

Az alábbi prezentáció nagyon jól összefoglalja a témát. Érdemes a hivatkozást követve az eredeti helyen megtekinteni (hanggal). Az alább beillesztett változat hang nélkül tekinthető meg:

Történeti előzmények

Az instructional design fogalma a második világháborúban körvonalazódott, amikor az Egyesült Államok szembesült azzal a problémával, hogy rövid időn belül sok embert kell kiképeznie bonyolult technikai feladatok elvégzésére. Az uralkodó oktatásmódszertani paradigma akkoriban a behaviorizmus volt, melynek egyik meghatározó személye B. F. Skinner, motivációs elméleti újítása pedig az operáns kondicionálás. A viselkedéspszichológusok úgy gondolták, hogy a tanulás alapja az ismétlés és visszajelzés (feedback). A procedurális tudás erősítéséhez mindenekelőtt valóban ismétlésre és megerősítésre van szükség, ha a deklaratív tudást nézzük azonban, ez a megközelítés nagyon felszínes eredményt hoz. A tudás hálózat jellegű: ha a jelenlegi tudáshálónkhoz új ismereteket akarunk rögzíteni, mindenekelőtt a "lehorgonyzott" és az új fogalmak közötti élek számát kell növelnünk. Ehhez a klasszikus ismétlés-visszajelzés modell nem a legjobb út!

Az alábbi ábra Joseph D. Novak & Alberto J. Canas cikkéből való adaptáció:

Új ismeretet meglévő tudáshálónkhoz akkor tudjuk a leghatékonyabban illeszteni, ha "előfeszítjük" a kapcsolódó ismereteket. Ennek a finomhangolásnak az alapfeltételét a kíváncsiság teremti meg. A tanár feladata mindenekelőtt az, hogy felébressze a tanuló kíváncsiságát az adott témával kapcsolatosan. Második lépésként meg minél több kapcsolódási pontot kell találnunk az új ismeret és a meglévő fogalmi háló között. A fogalomtérképek létrehozásával mély tanulási folyamatokat indíthatunk el. Minél több meglévő releváns tudásanyaghoz tudom hozzáilleszteni az új információt, annál jobban beágyazom a tudásrendszerembe azt.

A másik dimenzió a tanuló aktivitásának szintjét jelzi: minél jobbak a feltételek az autonóm felfedezéshez, annál hatékonyabb a tanulás.

Feladatok

1. Olvasd el az instructional design Wikipedia szócikket!
2. Nézd meg a legfontosabb kutatók és elméletalkotók névsorát. Válassz ki ötöt, és vizsgáld meg a témához való hozzájárulásukat.
3. Készítsd el a konnektivizmus fogalomtérképét. Ehhez válaszd ki a legszimpatikusabb mindmapping szoftvert: http://c4lpt.co.uk/Directory/Tools/mind.html.

Kérdések

1. Hogyan fordítanád az instructional design fogalmat magyarra? Megfelelőnek tartod az oktatástervezést, vagy szimpatikusabb az instukcionális tervezés műszó?
2. Milyen tanulási stratégiákat használsz?
3. Mit gondolsz, milyen oktatás-módszertani különbségeket érdemes kisiskolások és egyete misták képzésekor alkalmazni? A négy oktatási paradigma közül melyik alkalmazható jobban az előbbi és az utóbbi célcsoportnál?

Ajánlott irodalom

1. Gráinne Conole: New Schemas for Mapping Pedagogies and Technologies
   Kiváló cikk a web 2.0 eszközök oktatásban való alkalmazásáról.
2. George Siemens előadása: Instructional Design and Connectivism
3. Instructional Design Models
4. Learning theories

Tanuláselméletek