Mit értünk konnektivizmus alatt? George Siemens publikált egy összegző cikket az Instructional Technology and Distance Learning 2005 januári számában "Konnektivizmus: egy tanuláselmélet a digitális korszak számára" címmel. Ez volt az első szakmai publikáció, mely definiálta a fogalmat, és körvonalazta az új paradigmát, mely a hálózatelméletek tanulásban és tudásmenedzsmenben való alkalmazását célozta meg.

Az oktatási módszertanok hátterében három nagy tanuláselmélet áll: a behaviorizmus (viselkedéstan), kognitívizmus és a konstruktivizmus. Mindhárom szemlélet a technológiai forradalom előtt jött létre. Az elmúlt húsz évben a technológia újraszervezte az életvitelünket, a kommunikációs szokásainkat, és azt, ahogyan tanulunk. A tanulási szokásainkat meghatározó pedagógiai irányelvek mindig az adott társadalmi-kulturális hatások alatt formálódtak. Alig negyven esztendővel ezelőtt a tanulók kijárták a megjelölt iskolákat, és ezáltal ki volt kövezve az útjuk egy egyenes, nyugdíjig tartó karrier leéléséhez. Az információs fejlődés roppant lassú volt a mai léptékhez képest. A tudás életciklusát évtizedekben mérték. A jelen világunkat mindennél jobban jellemzi az őrült gyorsulás, mely minden téren megnyilvánul. A tudás exponenciális ütemben növekedik minden szinten. Nagyon sok területen a tudás élettartamát hónapokban mérik (G. Siemens).

A felgyorsult tempó új tanulási szemlélet megjelenésével jár együtt; minden korszellemnek megvan a maga pedagógiája, ez alól a tudásalapú társadalom sem képez kivételt.

Kérdések

1. Mi a konnektivizmus? Foglald össze néhány mondatban úgy, hogy bárki megértse! Miért kívánsz ezzel foglalkozni?
2. Mit gondolsz, van létjogosultsága a fogalomnak? Mennyiben érdemes ezt használnunk a hálózati tanulás helyett? Mi a viszony a két fogalom között?
3. Milyen hálózatokat ismersz? Mit jelent hálózatban gondolkodni? Hogyan jelenítenéd meg a hálózat alapú tanulás modelljét?

Az 1. hétre kitűzött feladatok (szept 8-14)

1. Szkenneld végig az ajánlott szakirodalmat, és válassz ki egy-két olyan témát, melyről szívesen írnál. Ennek tükrében olvasd el a kívánt részeket, majd néhány oldalban foglald össze az idevágó gondolataidat!
2. Töltsd le a CMap fogalomtérkép készítő alkalmazást és telepítsd fel a gépedre. Próbálj ki egy webes alkalmazást is erre a célra (javaslom a www.mindmeiser.com -ot).
3. Vegyél részt a Wikipedia.hu konnektivizmussal kapcsolatos szócikkeinek megírásában!
   
   1. http://hu.wikipedia.org/wiki/Konnektivizmus
   2. http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyakorlati_k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gek
   3. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogalomt%C3%A9rk%C3%A9p
   4. http://hu.wikipedia.org/wiki/Barab%C3%A1si_Albert-L%C3%A1szl%C3%B3
4. Hozzuk létre közösen a CCK08 kurzus háttéranyagainak fordításait! Gyűjtőoldalként szerkesszük közösen a http://ltc.umanitoba.ca/wiki/Hungarian_translation oldalt. George Siemens kérésemre hozta létre a magyar fordítások számára.
5. Töltsd ki a következő mátrixot:

Olvasnivalók angol nyelven

• George Siemens: Connectivism, A Learning Theory for the Digital Age, 2005, január Ez az első cikk a konnektivizmusról. Történeti kuriózum, jó tudni róla; egyébként pedig ennél vannak jobb írások a témáról.
  A tanuláselméletekről. Behaviorizmus, kognitívizmus, konstruktivizmus és konnekcionizmus. A digitális korra jellemző tanulási trendek. A konnektivizmus elméleti háttere. A három tanuláselmélet korlátai. Egy alternatív elmélet alapjai. Hálózatok, kisvilágiság, gyenge kapcsolatok. A konnektivizmus princípiumai. Alkalmazási területek.
• George Siemens: Learning and Knowing in Networks: Changing roles for Educators and Designers, 2008, január 27
  A hierarchiáktól a hálózatokig. A tanuláselméletekről (itt lelhető fel a fenti mátrix). A megértés mechanizmusa. A pedagógus arcai: a művész, a hálózati adminisztrátor, a gondnok, a mentor.
• George Siemens: Connectivism: Learning as Network-creation, 2005, november
  
  Mi a hálózat? Hogyan fogható fel az információs rendszer hálózatként? Az adatok - a hálózat csomópontjai, az információ - intelligenciával felruházott adat, tudás - kontextusba helyezett információ, megértés - az árnyalatok érzékelése, a tudás alkalmazása.
  A tudás hálózatának néhány összetevője: tartalom (adat vagy információ), interakció (kapcsolatformáló hatás), statikus csomópontok (stabil tudás-struktúra), változó csomópontok (folyamatos átalakulásban lévő struktúrák az információ és adat függvényében).
  A hálózat alapú tanulásnak a kulcsa a csomópontok közötti kapcsolatokban rejlik. A kapcsolatok jellemzői: motiváció, érzelmek, mintázatok, logika, tapasztalat. A tudáshálózatok jellemzői: kisvilágiság, gyenge kapcsolatok, skálafüggetlenség, központúság, tudásáramlás. A tudáshálók alkalmazási területei. A hálózat alapú tanulás és a konnektivizmus kapcsolata. A hálózat alapú tanulás a konnektivizmus paradigmájának részét képezi. Nyolc jellemzővel írható le: 1. A tanulás és a tudás a vélemények különbözőségében rejlik. 2. A tanulás egy olyan folyamat, melynek során a specializált csomópontokat információforrásokhoz kapcsoljuk. 3. A tanulás nem csak emberekre jellemző. 4. A tudásgyarapításra való hangolódás lényegesebb, mint a meglévő tudásanyag. 5. A kapcsolatok ápolása és fenntartása révén tanulunk. 6. Korunk alapkészsége, hogy különböző területek, gondolatok, fogalmak között összefüggéseket vegyünk észre. 7. A naprakész tudás a célja minden konnektivista tanulásnak. 8. A döntéshozás önmagában is tanulás.
• George Siemens: What is the unique idea in Connectivism?, 2008, augusztus 6, connectivism.ca
• Barry Wellman: Little Boxes, Glocalization, and Networked Individualism
  Örülnék, ha ezt magyarul kivonatolná, vagy lefordítaná valaki. Érdekes téma!
• George Siemens: Connectivism: Learning Theory or Pastime of the Self-Amused?
• Bill Kerr: Critique of connectivism

Interjúk

• Connectivism interview (hosted by Rick Schwier)
• Connectivism interview (hosted by Robin Good - video autostarts)

Olvasnivalók magyarul

• Bessenyei István: Tanulás és tanítás az információs társadalomban, 2007 március-július
• Bessenyei István: Napló a hálózati tanításról
• Havas Péter: A hálózatok szerepe a fenntarthatóság pedagógiájában
• Kulcsár Zsolt: A hálózat alapú tanulás
• Kulcsár Zsolt: Digitális tanulás
• Nyíri Kristóf: Bevezetés. Az információs társadalomtól a tudásközösségekig

Az első hét anyaga angol nyelven

What is connectivism - september 8-14

Oszd meg a véleményed!

Ha megírtad az első héthez kapcsolódó blogbejegyzése(i)det, kommentold be az elérhetőségét!

Megjegyzés

Nem az a cél, hogy a  hivatkozott cikkeket végigolvasd. A címek és ajánlók alapján Neked kell eldöntened, hogy mely témákkal kívánsz intenzívebben foglalkozni. Itt csak kiindulási pontokat találsz, nem kötelező érvényű recepteket. Remélem, hogy a három hónap alatt sikerül egy olyan közösséget formálunk, melyben mindenki a maga kénye-kedve és ízlése szerint dolgozza fel az olvasottakat.

Levelezőlista

Létrehoztam a kurzus kapcsán egy google levelezőlistát. Amennyiben részt szeretnél venni a konnektivizmussal kapcsolatos magyar nyelvű anyagok rendszerezésében, szervezésében, regisztrálj a következő oldalon: http://groups.google.hu/group/konnektivizmus/

Végezetül következzen Molnár Dániel és Honti Pál prezentációja a digitális nemzedékről.