Végre kipróbáltam a csoportos transzlégzést. Nem csalódtam. Kizökkentett a hétköznapokból, olyan állapotba hozott, melyben minden másnak látszott, mint ami. Nem, nem jól mondom. Olyan állapotba hozott, melyben minden valóságossá változott. Aztán néhány nap múltán ismét minden másnak látszik, mint ami.

Görcsbe rándult élmény

Kb. két órán keresztül lihegtem. Pardon, transzlélegeztem. Az első félórában majdnem felrobbantak a kezeim a görcstől, aztán a fizikai feszültség érzelmi kitörésekbe fordult át. Lázálomban rég elfelejtett (kora)gyermekkori emlékek törtek rám. Döbbenetes, hogy ilyen gyorsan módosítani lehet az ember tudatállapotát!

Az egész élménymassza valahogy időtől és tértől függetlenül hömpölygött bennem. Aztán megjelent a dramaturgiai vonal is, mert történetekre ugyebár szükség van. A gyermekkori élményanyag jól időzített állóképekben jelenítette meg a jelenlegi életemet.

Holotróp légzés vs. meditáció

A holotróp légzéssel azonnal át lehet élni azt, amit meditációval csak hosszú hónapok kitartó munkájával érlelődik meg az emberben. A hatás azonnali, az eredmény azonban néhány nap múltán álomszerű élmény lesz csupán. Ez a módszer arra jó, hogy megtapasztaljak valamit azokból a tudatállapotokból, amit egyébként csak évek hosszú munkájával érhetek el. Segíthet abban, hogy reális célokat tűzzek ki magamnak, és fontos impulzust ad ahhoz, hogy akarjak mássá lenni, mint ami a legtöbbször vagyok.

Meséljen Grof!

A személyes élményről nem írhatok. Mert személyes. Inkább meséljen Gróf minderről.

Spirituális krízis

A vallás és spiritualitás különbségéről

Vászonra vitt transzlégzés

Hangulatban nagyon ott van! Jól összerakott kisfilm a holotróp élményről.