Káosz zseni nélkül - 2. rész: A döntésképtelenség
sze, 2006-03-08 22:20 5 hozzászólás
A zűrzavar hátterében végső soron döntésképtelenség húzódik meg. Azért hagyjuk szanaszét dolgainkat, mert nem tudjuk eldönteni, hogy mit tegyünk vele. Pavlina szerint a szétszórt embereknek nincsenek bejáratott szervezési stratégiáik, következésképpen minden egyes döntést csak nehezen tudnak meghozni: nincsen gyakorlatuk annak megállapításában, hogy minek hol a helye.

Csak akkor értettem meg a gondolatot,
Hogyan járulhat hozzá szakmai kutatásaink sikerességéhez a blog? Milyen előnyei/hátrányai vannak a hagyományos publikációs médiumokhoz képest? Miért érdemes blogot írni egy kutatónak?
Az írás gondolatülepítő tevékenység. Induljunk ki az unalomig ismételt közhelyből:
„
Néhány száz év múlva a történészek nem a technológiai forradalmat, nem az Internetet, nem az e-kereskedelmet fogják korunk meghatározó jelenségeként megnevezni. Az emberiség serdülőkorát éljük, az individualizáció egyetemes korszakát. Az információs társadalom soha nem látott mértékben épít az egyéni megvalósításra.
Az egyéni tudásmenedzsment célja 
Az előbbinek egyszerű művelet a 432 x 2143, a hangfelismerés, szófelismerés, formafelismerés azonban nagy nehézségeket okoz. Az utóbbi beszél, tájékozódik, olvas, de csak nagy erőfeszítés árán képes a fenti műveletet elvégezni. A számítógép hatalmas logikai-aritmetikai erővel rendelkezik, az észleléssel kapcsolatos dolgok terén azonban még nagyon gyerekcipőben jár.