A lét kérdéseivel foglalkozó kategória. Az egzisztencialista elvek gyakorlati vonatkozásait boncolgatom, a következő témákat érintve: halál, szabadság, akarat, felelősség, elidegenedés, értelemnélküliség.
"Az érzés újra érezni akar,
a gondolat újra gondolni akar,
a cselekedet újra cselekedni akar.
Ennyi az egész."
Popper Péter legsikerültebb műve minden bizonnyal "Az Istennel való sakkozás kockázata".
A 20. század elején két szereplő dominálta a pszichológiát: Európában Freud, a tengeren túl pedig a patkány. Ilyen szellemi konjunktúrában az egzisztencialista filozófia pszichológiába való betüremkedése esélyt adott arra, hogy a lélektan tárgya ismét a lélek lehessen.
"A gesztenyefa gyökerei pont a padom alatt mélyedtek a földbe. Már nem emlékeztem arra, hogy létezik egyáltalán olyan, hogy gyökér. Eltűntek a szavak és velük együtt eltűnt a dolgok jelentése, használata és eltűntek azok a gyengécske referencia pontok is melyeket az ember felületükön saját maga számára megjelölt.
Tavaszi éjszaka volt. Pizsamában róttam Kolozsvár Monostor negyedének macskaköves utcáját. Egyedül. Akkor még nem tudtam, hogy a vélt halálos kór helyett a lassan kialakuló asztmás tünetek hátterében az atkaürülékre való érzékenységem húzódik meg.
Minden szorongás végső forrása a megsemmisüléstől való félelem. Mindenki meghal egyszer, azt azonban nem látom magam előtt, hogy a magam nagyszerűségében megszűnjek létezni .
Nem lehet a létről a semmi hiányában fogalmat alkotni. Mindannyian meghalni születtünk. Mégis, a lelkem mélyén meg vagyok győződve arról, hogy én más vagyok.
Mindenekelőtt arra lett volna szükség, hogy a kezdetek igazi kezdetek legyenek. Ó, most már pontosan látom, hogy mit akartam. Igazi kezdeteket, amelyek úgy jelennek meg, mint egy kürtszó, mint egy dzsesszdallam első hangjegyei, hirtelen elvágva az unalmat, megerősítve a dolgok tartalmát; olyan estéket - a többi este mellett -, amelyekről később azt mondja az ember: "Sétáltam. Májusi este volt" - Sartre: Az undor.
"Az ilyen idő nagyszerű alkalom arra, hogy az ember magába nézzen: a hideg fénysugár, amit a nap úgy vetít minden teremtményre, mint irgalmatlan ítéletet, szememen keresztül belém hatol; az elszegényítő fény bensőmet megvilágítja.