Mellbevágott Hankiss Elemér Az ezerarcú én c. műve. Egyszerűen rendkívüli. Kamaszkoromban olvastam valahol Jung megjegyzését arra vonatkozóan, hogy sokszor egy lelkes futballista több nagyobb vallásosságot mutat, mint egy túlbuzgó pap.
A továbbiakban lesz néhány bejegyzés, melyben szabad beszélgetés formájában cseréljük az eszmét. Első meghivott vendégem régi barátom, Borcsa Attila, kinek személye nagyban befolyásolta kialakult világképemet. Attila egyébként a népszerű angol nyelvű Vertegram blog szerzője.
Egy hete történt, hogy a Béke úton haladtam a bal sávban, amikor az előttem guruló gépjármű a szokásosnál nagyobb féknyomot rajzolt. Nem voltam rest, beletapostam én is, de nem kellett tövig nyomnom a pedált, így tudtam figyelni arra, hogy ne koccanjon nekem a szorosan mögöttem lévő Suzuki.
Egyik előző bejegyzésem kommentjében felvetettem, hogy a jéghegy analógia csak első olvasatra jó, egyébként helytelen. Az alábbiakban felvázolom a tudattalan lokalizációs és funkcionális megközelítését. Nehéz a tudatról és a tudattalanról írni, mert két nagyon sok többletjelentéssel felruházott fogalomról van szó.
Mélységesen felháborít, valahányszor meglátom a cigisdobozokon lévő idióta szövegeket. Nem dohányzom, nem is cigiztem soha, ennek ellenére nem gondolom, hogy ez a megoldás. Azzal egyetértek, hogy szabályozni kell a közösségben való dohányzást, ebben nyilvánvalóan nincs semmi kivetnivaló.
Mi a hit? Miért áll minden vallás középpontjában a hit kérdése? Mitől függ az, hogy valaki hisz vagy sem? Sokáig úgy gondoltam, hogy a vallásos közösségekben fellelhető hit problematikája teljes mértékben mindent vagy semmit alapokon szerveződik.
A svábhegyi kálvária idején történt, hogy asszonyi felügyelet nélkül, egyedül ücsörögtem otthon. Ezen hét alatt eltűnt egy tányér, melyre a Kedves hívta fel a figyelmem. "Hol van az esküvői virágos tányér egyik példánya?" – kérdezte egy nap barátságos arccal – "Amióta hazajöttem, nem látom sehol. Eltörted?".
Ahogy egy üzleti terv segít abban, hogy a cég pénzügyi mutatóit javítsuk, az egyéni fejlődésben is éppen olyan fontos szerepet tölt be az egyéni célok helyes megválasztása. Az alábbiakban felvázolom az célkitűzés öt alapelvét.
Robert Jay Lifton Thought Reform and the Psychology of Totalism: A Study of "Brainwashing" in China c. könyvében nyolc könnyű lépésben megfogalmazta, hogy miként lehetünk urrá embertársainkon. Következzen a téma egyéni boncolgatása!
A személyes fejlődés egyik alapvető fokmérője az egyén erkölcsi változásához kapcsolható. Milyen szabályok és célok irányítják életedet? Miben hiszel, mit tartasz kiemelten fontos emberi normának? Lélektani gerincvonalad ezen kérdések mentén szerveződik, érdemes megvizsgálni tehát, hogy milyen rendszer mentén értelmezhető ez a problémakör.