htk01

A HTK01 kurzus tapasztalatairól beszélgetünk pp-vel. Miért volt sikeres a februárban megtartott első magyar nyelvű konnektivista képzés? Hogyan kapcsolódnak a hálózatelméletek a pedagógiához? Miért gondoljuk azt, hogy a konnektivizmus a tudásalapú társadalom tanuláselmélete?

Olvasom Chris Anderson Ingyen! c. művét, és azon elmélkedem, hogy miként valósíthatjuk meg végre az ingyenes konnektivista platformot. Mert az, hogy a most induló Drupal Sminkmester tanfolyamunk nem ingyenes, csak annak tudható be, hogy nem állt össze még a kép: honnan lesz forrásunk a képzések kivitelezéséhez, ha a végfelhasználóktól nem kívánunk pénzt beszedni?

 Másfél hónapot, azaz hat hetet tartott a htk01. Összesen 200 regisztrált felhasználó kapcsolódott a kezdeményezéshez, melyből nagyságrendileg 40 aktívan blogoló résztvevő volt. Összehasonlításképpen a Siemens és Downes által kezdeményezett cck08 kurzus levelezőlistájára 311 személy regisztrált, a htk01 levelezőlistára pedig 209-en.

"Emlékszem, sokszor megtréfáltam társaimat a MIT-n. Egyszer, műszaki rajzórán valaki felkapott egy műanyag körvonalzót (ez a vicces külsejű vonalzó tele van ívekkel, szép görbéket lehet húzni vele), és földobott egy kérdést: - Kíváncsi vagyok, az ívek ezen a vonalzón leírhatók-e valamilyen képlettel.

Alkalmazott-kognitív pszichológusként Makány Tamást a tanuláselméletek, térbeli tájékozódás és az innovatív (tanulás-)technológiák témái érdeklik leginkább. Az elméleti és kísérleti megközelítések mellett az alkalmazott tudományból származó tapasztalatait egyaránt igyekszik gondolkodásában ötvözni. Ebben a beszélgetésben a tudományterületek kavalkádjának átfedéseiről, a konnektivizmus mint tanuláselmélet szerepéről és a fogalomtérképekkel kapcsolatos saját kutatásáról kérdeztem.

Négy napja indult el a htk01.  Azt valahogy sejtettük, hogy százas nagyságrendben mérhető az a résztvevői szám, mely meg tud formálni egy élő, pezsgő kommunikációs közeget. Ezért fektettünk elég nagy hangsúlyt az előzetes reklámra: nem akartuk kockáztatni, hogy a kritikus küszöb alatti létszám miatt befagyva kelljen szavakat csiholni a lézengő érdeklődőkből.

A konnektivizmust legalább két felbontásban érdemes vizsgálnunk: interperszonális (személyek közötti tudásháló) és intraperszonális (személyen belüli tudásháló) szinteken. Az utóbbi megközelítés lenne az, amit Antal Miklós olyan szépen elmesélt az egyik implab esten, amikor Mérő Lászlóval találkoztunk valamelyik kocsmában (Ő persze akkor ezt még nem így hívta).

pp barátommal közösen indítunk egy hat hétig tartó képzést a konnektivizmusról. Célunk, hogy ismertté tegyük Magyarországon a hálózatalapú tanulás szemléletét. Ha ki szeretnéd próbálni, hogy miként lehet szervezett módon, web 2.0-es technológiákat használva tudáshálót építeni, csatlakozz!