pp barátommal közösen indítunk egy hat hétig tartó képzést a konnektivizmusról. Célunk, hogy ismertté tegyük Magyarországon a hálózatalapú tanulás szemléletét. Ha ki szeretnéd próbálni, hogy miként lehet szervezett módon, web 2.0-es technológiákat használva tudáshálót építeni, csatlakozz!

Az alábbi interjúban a binaural beats jelenségét vesszük górcső alá. Vendégem Emich Szabolcs, egy twitteren szerzett igen kedves ismerősöm, aki biológusnak indult, végül informatikus lett. Hogyan jellemeznéd magad három mondatban?

Meggyőződésem, hogy a tudás hálózatként való szemlélése radikális szemléletváltást eredményezhet a neveléstudományok és pszichológia terén. Célom, hogy létrehozzam az első magyar e-learning szolgáltatást, mely hálózat-alapú (konnektivista) oktatásmódszertanból kiindulva kitágítja és átformálja az e-learningről alkotott általános képet (erről részletesebben később).

 Ismét merészet léptem, és sokkal jobban érzem magam így. Felhagytam a nagycéges léttel, hogy saját lábon folytassam azt, amit egy bő esztendővel korábban félbehagytam. Mamutnál dolgozni jó, de legfőképpen kényelmes és biztonságos. Az elmúlt időszakban két út körvonalazódott előttem, mely egymással ellentétesnek tűnő értékeket és életfilozofiát feltételez.

Nem tudom, hogy az egyetemi évek alatt, vagy a vállalati környezetben töltött időszakban láttam több katasztrófális prezentációt. Egy biztos: az iskolákban manapság nem vérteznek fel jó szokásokkal ezen a téren; tanáraink többnyire nem ismerik a hatékony ábrázolás eszköztárát.

Kedves öreg emberek, akik irányítjátok a Világot! Az én generációm szakítani kíván Veletek. Minden nap rá kell döbbennem a nagy különbségre, mely a Ti szemléletetek, és az én világlátásom között feszül. Úgy gondolom, hogy áthidalhatatlan különbség van köztünk.

Ken Wilber integrálszemlélete alapvetően formálta át világképemet. Aligha lehet túlhangsúlyozni az AQAL modell jelentőségét: a legtöbb emberi jelenség leírható és értelmezhető a negyedek, szintek, fejlődésvonalak, tudatállapotok és (személyiség)típusok vonatkozásában.

Dawkins önző génelméletének megjelenése óta azt gondolhatjuk, hogy génjeink melléktermékeiként működünk, gondolataink pedig a mémek túlélőgépezeteként jelennek meg. Gazdaságtermelő hatásunk a pénz önállósodott létének köszönhető (Mérő, 2007), internetfüggőségünk pedig a szuperkompjúter epifenoménjeként is felfogható.

Elolvastam a Wired alapítója által írt Keress! című könyvet. John Battelle a legtöbb fejezetet már 2004-ben megírta, egy évre rá jelent meg angol nyelven az első kiadás. Mennyi aktualitása lehet egy öt évvel ezelőtt megírt elemzésnek abban az iparágban, ahol ennyi idő alatt gyökeresen átalakul minden? Meglepően sok. 7 pontban foglaltam össze a számomra legrelevánsabb tanulságokat.

Kevin Kelly számos előadásában és cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy az internet által összekötött számítógépek hálózata most érte el azt a komplexitási szintet, amit egy emberi agy képvisel. A világ összes számítógépének komputációs ereje körül-belül egy emberi agy számítási erejével mérhető össze.