Klötzl Ferenc hívta fel a figyelmem az Academic Earth oldalra, mely az élvonalbeli amerikai egyetemek előadásait teszi elérhetővé, méghozzá ingyen! Több előadásba belenéztem, rögtön az első között volt az alábbi szösszenet John Roos előadásában.

A minap az ELTE oktatási assziszens csoportjának tartottam előadást web 2.0 témában. Egy régi elképzelésemet próbáltam ki: a hallgatóság szavazta meg, hogy mi legyen az óra témája. Ehhez előző este egy fél óra alatt összekattintottam egy kérdőívet, melynek az első kérdése így festett:

A gazdasági válság hatására újra és újra eltöprengek azon, hogy az új helyzetben milyen irányba érdemes mozdulnom. Melyek azok az egyéni céljaim, melyek a leginkább összhangban lehetnek a szűkebb, vállalati környezet változásaival, és a tágabb, társadalmi helyzettel? Milyen szolgáltatások iránt nő meg a kereslet a pénzügyi válság ideje alatt? Hogyan járulhatok hozzá az alászálló társadalmi struktúrák fellendüléséhez? Hogyan tehető stabilabbá a helyzetem?

A hat részből álló cikksorozatban a célmegvalósítás teljes folyamatáról vázolok fel egy ötlépcsős modellt, melyet Edward de Bono foglalt össze a Tanítsd meg önmagad gondolkodni! c. művében. Az első részben szót ejtek a hagyományos nyugati gondolkodásmódról, a további bejegyzésekben pedig kifejtem az öt fázist.

Végre megjelent Stanislav Grof legfontosabb munkája magyar nyelven is. C. G. Jung alapozta meg a transzperszonalitás iránti vonzalmamat, Ken Wilber olyan világnézeti alapokkal ajándékozott meg, mely előkészítette a talajt Stanislav Grof valószerűtlen pszichológiájának.

Enyhén megint elkapott a gépszíj, pedig azt hittem elég józan vagyok ahhoz, hogy ne lépjem át a határt. A Kedves hanghordozásából jöttem rá, hogy gond lehet. Határidő volt. Megint. Hetente adunk új verziót, úgyhogy minden hét tartogat egy határidőt, mely megcsonkítja a családdal töltött időt.

Húh, kezdem elveszteni a fonalat. Szünet van. Ilyenkor az ember az előtérben bambulja a kiállított anyagokat, vagy a már megismert személyek társaságát keresi. Az egyik kiállítás anyaga mobil alkalmazások felhasználó-központúvá tételéről szól, két indiai srác várja az érdeklődőket a téma iránt.

A usnews.com szerint a Usability/User experience specialist szakma felkerült a 2008 legjobb szakmái közé, rögtön az iskolapszichológus és rendszertervező után. A jelek szerint egyre népszerűbbé válik, egyre jobban értékesíthető, egyszóval érdemes foglalkozni vele.

 Nem az előadások miatt szeretek konferenciára menni. A szünetek és az esti kocsmázások, a szimpóziumok és workshopok lényegesen többet nyújtanak, mint a prezentációk 90%-a. A tegnap például két ütős prezi volt, melyet örülök, hogy láthattam, egyébként pedig szerencsém volt, hogy hazafelé menet leszólított egy résztvevő, hogy mennek kocsmázni, és tartsak velük, ha van kedvem.

Kiből lesz szoftver-ergonómus? Inkább pszichológiához, vagy informatikához köthető mindez, vagy esetleg valami másról van szó? Az alábbiakban górcső alá veszem, hogy milyen adottságok és ismeretek szükségesek ahhoz, hogy erre a pályára léphessünk.