Kevin Kelly számos előadásában és cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy az internet által összekötött számítógépek hálózata most érte el azt a komplexitási szintet, amit egy emberi agy képvisel. A világ összes számítógépének komputációs ereje körül-belül egy emberi agy számítási erejével mérhető össze.
Klötzl Ferenc hívta fel a figyelmem az Academic Earth oldalra, mely az élvonalbeli amerikai egyetemek előadásait teszi elérhetővé, méghozzá ingyen! Több előadásba belenéztem, rögtön az első között volt az alábbi szösszenet John Roos előadásában.
A minap az ELTE oktatási assziszens csoportjának tartottam előadást web 2.0 témában. Egy régi elképzelésemet próbáltam ki: a hallgatóság szavazta meg, hogy mi legyen az óra témája. Ehhez előző este egy fél óra alatt összekattintottam egy kérdőívet, melynek az első kérdése így festett:
A gazdasági válság hatására újra és újra eltöprengek azon, hogy az új helyzetben milyen irányba érdemes mozdulnom. Melyek azok az egyéni céljaim, melyek a leginkább összhangban lehetnek a szűkebb, vállalati környezet változásaival, és a tágabb, társadalmi helyzettel? Milyen szolgáltatások iránt nő meg a kereslet a pénzügyi válság ideje alatt? Hogyan járulhatok hozzá az alászálló társadalmi struktúrák fellendüléséhez? Hogyan tehető stabilabbá a helyzetem?
A hat részből álló cikksorozatban a célmegvalósítás teljes folyamatáról vázolok fel egy ötlépcsős modellt, melyet Edward de Bono foglalt össze a Tanítsd meg önmagad gondolkodni! c. művében. Az első részben szót ejtek a hagyományos nyugati gondolkodásmódról, a további bejegyzésekben pedig kifejtem az öt fázist.
Végre megjelent Stanislav Grof legfontosabb munkája magyar nyelven is. C. G. Jung alapozta meg a transzperszonalitás iránti vonzalmamat, Ken Wilber olyan világnézeti alapokkal ajándékozott meg, mely előkészítette a talajt Stanislav Grof valószerűtlen pszichológiájának.
Enyhén megint elkapott a gépszíj, pedig azt hittem elég józan vagyok ahhoz, hogy ne lépjem át a határt. A Kedves hanghordozásából jöttem rá, hogy gond lehet. Határidő volt. Megint. Hetente adunk új verziót, úgyhogy minden hét tartogat egy határidőt, mely megcsonkítja a családdal töltött időt.
Húh, kezdem elveszteni a fonalat. Szünet van. Ilyenkor az ember az előtérben bambulja a kiállított anyagokat, vagy a már megismert személyek társaságát keresi. Az egyik kiállítás anyaga mobil alkalmazások felhasználó-központúvá tételéről szól, két indiai srác várja az érdeklődőket a téma iránt.
A usnews.com szerint a Usability/User experience specialist szakma felkerült a 2008 legjobb szakmái közé, rögtön az iskolapszichológus és rendszertervező után. A jelek szerint egyre népszerűbbé válik, egyre jobban értékesíthető, egyszóval érdemes foglalkozni vele.
Nem az előadások miatt szeretek konferenciára menni. A szünetek és az esti kocsmázások, a szimpóziumok és workshopok lényegesen többet nyújtanak, mint a prezentációk 90%-a. A tegnap például két ütős prezi volt, melyet örülök, hogy láthattam, egyébként pedig szerencsém volt, hogy hazafelé menet leszólított egy résztvevő, hogy mennek kocsmázni, és tartsak velük, ha van kedvem.