kulcsi blogja

Vészesen közeleg a III. Oktatás-informatika Konferencia időpontja. Ismét eltelt egy esztendő, mely alatt tovább rajzolódott a konnektivizmusról alkotott képem.

A blog sok gyenge kapcsolatot hozott az életembe, minek köszönhetően egyre szorosabban kötődöm Magyarországhoz, ami ugyebár az én esetemben újkeletű fejlemény.

Részt vettem egy 4 órás marketing workshopon. A cél az volt, hogy marketing stratégiát alkossunk egy gyors tempóban fejlődő cégnek. Hogyan kell ezt csinálni? Mit mond a szakirodalom ebben a kérdésben? Mit tanultunk a suliban, és hogyan alkalmazható éles helyzetben?

Na, szóval, ismét Daniel H. Pink könyve húzott a kanapéra. Három motivációs modell, három munkáltatói és munkavállalói attitűd egymás mellett és egymással szemben egyetlenegy könyvben.

A mai tehetséges munkavállalót elérni újfajta szemléletre van szükség a vállalatok részéről. Az "én állást hírdetek, Te jelentkezel a pozícióra, és jól elleszünk együtt" stratégia egyre kevesebb szegmensben tartható.

Miért van az, hogy másodszorra nem sikerült végigolvasnom az Üveggyöngyjátékot, pedig most is zseniálisnak tartom?

Vannak könyvek, melyek nem mondanak újat, de tetőtől talpig újrahangolnak. Seth Godin új műve (Linchpin) is ezek közé tartozik.

Sonja Lyubomirsky Hogyan legyünk boldogok? c. könyve első benyomásra nem győzött meg.

Edward de Bono munkássága nagy hatással van rám. Az egyik legkevésbé ismert könyve Simplicity (a zseniálisan egyszerű) címmel jelent meg.

Teljesen egyértelmű volt a trailer alapján is, hogy imádni fogom ezt a filmet. Nagyon sok jól felépített ötletet valósítottak meg kiváló színészi játékkal és látványvilággal.