kulcsi blogja

Az aggodalmaskodó szülő tiltások és utasítások özönével árasztja el gyermekét. A túlzott jószándék aztán oda vezet, hogy a veszélytelen helyzetekben is segíteni szeretnénk gyermekünknek abban, hogy rendeltetésszerűen használja a csúszdát, a hintát, a libikókát, a macit, az ajtót, a lapátot és úgy általában mindent.

Vigyázz, mert rám szórod a homokot! Ez a Te lapátod, ezzel ásd a lyukat, de ne olyan hévvel, mert homokos leszek! Játszóruhás harmincas magyarázta mindezt egyesztendős lányának, ki nagyívű gesztusokkal pakolta a szemcséket kupacról kupacra. Úgy tűnik, hogy a célnak megfelelő rövidnadrág és szandál homok ellen nem véd, vontam le magamban gyorsan a következtetést, miközben kajánul sandítottam az odatotyogó lányomra.

Az interjú előző két részében a szoftverfejlesztés módszertanáról, alkalmazásáról, az üzleti elemző és a programfaragó közötti különbségekről esett szó. Eljött az idő, hogy egy kicsit technológiaközelibb témákat feszegessünk, lehetőleg úgy, hogy a nem (túl) képzett olvasók is értsék a lényeget.

Ha üteme van a napnak, ha rituálék körítik a poronty-körüli eseményeket, minden gördülékenyen megy. Ez a kulcs a biztonsághoz, ezt kell gyakorolni a kiegyensúlyozott környezet biztosításához. A déli alvás a kisgyermekes családokban fontos ügy, melyről minden anyukának, apukának, nagyinak és nagypapának megvan a saját elmélete, kiforrott véleménye.

Az alábbiakban folytatom az előző részben elkezdett társalgást kollégámmal és barátommal, Marhefka Istvánnal, a Synergon Informatika Nyrt. vezető fejlesztőjével. Nem titok, hogy több, mint egy éve dolgozunk együtt egy projekten, így volt alkalmunk megismerni egymás munkastílusát, hozzáállását.

Gödöllőn, a Szent István Egyetem épületében, nagyon barátságos miliőben került megszervezésre a 22. Családterápiás Vándorgyűlés. A szervezők kitettek magukért, a többi évhez hasonlatosan most is zökkenőmentesen alakulnak a dolgok (még egy fél nap van hátra!). Az előadásokból keveset hallgathattam végig: délelőtt felváltva sétáltattuk Annát a folyósón és az intézmény parkjában, délután pedig magam is előadtam.

Programot írni sokféleképpen lehet. Az elsődleges olvasat szerint a fejlesztő lényegében egy droid, aki a felmért üzleti igények alapján programot farag. Ezen interpretáció szerint az ideális szoftverfejlesztő alacsonytermetű, szemüveges, dadogó, zsíroshajú, szociofób szájbermániás. Ez a sztereotípia a mai napig jelen van, jóllehet manapság már csak ritkán látni efféle bitekből összeállt humanoidot.

A pszichológusok többsége egyetért abban, hogy egyes személyiségjegyek már kora gyermekkorban maradandóan kialakulnak. Az alábbiakban arról szólok, hogy a Jung-féle személyiségtípusok miként jelennek meg csecsemő- és kisgyermekkorban.

Saját magára. Nem az anyjára és nem az apjára, hanem magára. Nehéz ezt belátni: mindkét szülő szeretné, ha minél több vonást ismerhetne fel gyermekében. Nehéz lemondani arról, hogy gyermekünkben ne önmagunkat lássuk örülni, futkosni, tombolni.