Nem az előadások miatt szeretek konferenciára menni. A szünetek és az esti kocsmázások, a szimpóziumok és workshopok lényegesen többet nyújtanak, mint a prezentációk 90%-a. A tegnap például két ütős prezi volt, melyet örülök, hogy láthattam, egyébként pedig szerencsém volt, hogy hazafelé menet leszólított egy résztvevő, hogy mennek kocsmázni, és tartsak velük, ha van kedvem.
Kiből lesz szoftver-ergonómus? Inkább pszichológiához, vagy informatikához köthető mindez, vagy esetleg valami másról van szó? Az alábbiakban górcső alá veszem, hogy milyen adottságok és ismeretek szükségesek ahhoz, hogy erre a pályára léphessünk.
2002 nyarán költöztünk Budapestre. Néhány interjú után egy kis cégnél kötöttem ki, név szerint a Median WebDesign Kft.-nél. M. interjúztatott, a cég tulajdonosa és ügyvezetője. Olyan embert keresett, ki tanulékony, sokféle munkát ellát, hajlandó kísérletezni, éjszakázni, ha a szükség úgy kívánja, és persze mindezt kevés pénzért.
Tízezer méter magasságban, 750 km/óra sebességgel tartok Milanó felé. A cél, hogy holnap reggeltől szombat estig a Central European Usability Conference eseményen okuljak. A torinoi usability konferencia jó ürügy arra, hogy végre elgondolkodjam azon, hogy milyen szakmát is gondolok a magaménak. Mivel foglalkozom nap mint nap? Mit jelent szoftver-ergonómusnak lenni, honnan jöttem, merre tartok?
Történt egyszer, hogy egy Richard Dawkins-ra hallgató úriember gátlás nélkül kijelentette, hogy az ember lényegében a saját génjeinek a túlélőgépezete. Merthogy az nem úgy van, hogy apám és anyám génjeinek szerencsétlen konstellációjaképpen megszülettem és létezem, hanem sokkal inkább az az igazság, hogy a gének léteznek, és én mintegy melléktermékként vagyok aki vagyok.
A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolában ismét megrendezésre került a MoodleMoot éves konferenciája. Még tartanak az előadások, két órával ezelőtt a CCK08 kurzus keretében használt technológiákat és módszereket vázoltam fel, remélve, hogy inspirációs alapul szolgálhat egyetemi közegben ügyködő tanárok számára.
Igen, lehet tudatos erőfeszítést hozni az egységes világszemlélet kialakítása érdekében. Wilber napi két-három könyvet fogyasztott éveken át, és közben papírfecnikre írta a kulcsfogalmakat, neveket. A tonnaszámra gyártott címkéket táblázatokba és fogalomtérképekbe szervezte,
Vágvölgyi Csaba konstruktív kritikája alapján átjavítottam "Az integratív e-learning felé" c. e-bookomat. Az észlelt formai és tartalmi hibák javításán kívül új részekkel egészítettem ki az első fejezetet. Felvázoltam a négy tanuláselméletet és az XYZ generációkról adtam rövid definíciókat.
Elkezdtem használni a Cmap Tools-t üzleti problémák feltérképezéséhez. Több ízben tapasztaltam, hogy ha gyorsan meg kell érteni egy új üzleti fogalomkört, a kollégákkal való kommunikációban sokat segíthet, ha közösen létrehozunk egy fogalomtérképet a témáról.
Az eheti témával nem tudok mit kezdeni: túl általános és túl elméleti (Power, control, validity, and authority in distributed environments). Úgy döntöttem, hogy inkább egy konkrét jelenségre fókuszálok, mely kapcsolódik a témához: a hálózat semlegességről lesz szó (net neutrality).