Minden szellemi hagyomány feltételez valamiféle tudatfejlődést, melyet egyesek nagyobb, mások kisebb spektrumon megtapasztalhatnak. A rádzsa jógától a kaballáig a tantrán és taoizmuson át, vagy akár az ókori görög iskoláktól a keresztény miszticizmusig,
A lelki jelenségekkel kapcsolatos legszembetűnőbb nyelvi hiba az agy és a psziché összemosásából fakad. Gyakran hallani olyan szófordulatokat, hogy az agyam szerint így, az elmém szerint úgy. Az agy és elme szinonimaként való használata meglátásom szerint alapvető tévedések melegágyát képezi.
A svábhegyről szóló történetünk megírásával titkon reméltem, hogy gondolatainkat közvetíteni tudjuk az intézet képviselői felé. Néhány hónap elteltével kívánságom teljesült: a minap számos hozzászólás érkezett élménybeszámolónkra, mely alapján egyértelműen kiderült: az illetékesek is olvasták a bejegyzést.
Írni kéne, de nem mindig tiszta, hogy miről. Csak a kényszer motoszkál bennem, hogy szavakba kéne önteni a feszültséget, mely hetek óta ujjaimban lakozik. Gyűjtős időszakomban vagyok. Könyveket halmozok fel, lelkesen habzsolom Wilbert, Assaggiolit, Poppert, Maslow-t, Hankisst, olykor belémhasít a közhelyfíling,
Mellbevágott Hankiss Elemér Az ezerarcú én c. műve. Egyszerűen rendkívüli. Kamaszkoromban olvastam valahol Jung megjegyzését arra vonatkozóan, hogy sokszor egy lelkes futballista több nagyobb vallásosságot mutat, mint egy túlbuzgó pap.
A testen kívüli élmény megnevezés kifejezetten az ezoterikus irodalomban szerepel, pragmatikusabb közegben tudatos álomként emlegetik. A hátam borsózik azoktól az édesvíz könyvektől, ahol a testen kívüli élményt ábrándozásként, álmodozásként írják le.
A továbbiakban lesz néhány bejegyzés, melyben szabad beszélgetés formájában cseréljük az eszmét. Első meghivott vendégem régi barátom, Borcsa Attila, kinek személye nagyban befolyásolta kialakult világképemet. Attila egyébként a népszerű angol nyelvű Vertegram blog szerzője.
Adja magát a kérdés, hogy miként lehet a modern e-learning trendeket vállalati közegben hasznosítani. Cikkemben felvázolok egy modellt arra vonatkozóan, hogy egy vállalat életében milyen szerepet kaphat az e-learning stratégia. Arra keresem a választ, hogy milyen kontextusban, miként érdemes vállalati belső képzési stratégiát kialakítani.
Egy hete történt, hogy a Béke úton haladtam a bal sávban, amikor az előttem guruló gépjármű a szokásosnál nagyobb féknyomot rajzolt. Nem voltam rest, beletapostam én is, de nem kellett tövig nyomnom a pedált, így tudtam figyelni arra, hogy ne koccanjon nekem a szorosan mögöttem lévő Suzuki.
Egy fél évtizeddel ezelőtt kerültem az e-learning vonzáskörébe. Abban az időben még az e-learning elsősorban a hagyományos tantermi oktatás virtuális leképzését jelentette. Mint üzleti lehetőség, az e-learning tartóoszlopának az oktatási keretrendszert (Learning Management System) gondoltam.