kulcsi blogja

A tudatfejlődés létramodellje – III. Az Enneagram

Az elmúlt két cikkben a Wilber-féle létra első hat fokát jártuk be, az ego születésétől a kibontakozásáig és hanyatlásáig. A további szintek felvázolása előtt következzen néhány kérdés! K : Az előző két részben összekapcsoltad a Wilber-i modellt a Piaget-féle kognitív fejlődéssel. Ez annyit tesz, hogy minden gyermek eljut a konvencionális erkölcsi szintre (formális műveleti szakasz), és a felnőttek zöme az ötödik-hatodik szint között mozog?

 

A tudatfejlődés létramodellje – II. Az én kiteljesedése

Az alábbiakban arról lesz szó, hogy egyszer a szabály az úr, másodszor mi uraljuk a szabályt, harmadszor pedig rá kell döbbennünk arra, hogy mindez másodlagos dolog, mert felhízlalt énünk visszavonhatatlanul elpusztul. Az előző rész a tudatfejlődés preperszonális szintjeiről szólt, melynek során a magzati, Egységlétből előbb a testi-, majd a mentális én kikelésével a hetedik életévre már egy jóldifferenciált egó jött létre.

A négy ok

A lelki jelenségekkel kapcsolatos legszembetűnőbb nyelvi hiba az agy és a psziché összemosásából fakad. Gyakran hallani olyan szófordulatokat, hogy az agyam szerint így, az elmém szerint úgy. Az agy és elme szinonimaként való használata meglátásom szerint alapvető tévedések melegágyát képezi.

Mi a daimonod?

Írni kéne, de nem mindig tiszta, hogy miről. Csak a kényszer motoszkál bennem, hogy szavakba kéne önteni a feszültséget, mely hetek óta ujjaimban lakozik. Gyűjtős időszakomban vagyok. Könyveket halmozok fel, lelkesen habzsolom Wilbert, Assaggiolit, Poppert, Maslow-t, Hankisst, olykor belémhasít a közhelyfíling,

Mi a testen kívüli élmény?

A testen kívüli élmény megnevezés kifejezetten az ezoterikus irodalomban szerepel, pragmatikusabb közegben tudatos álomként emlegetik. A hátam borsózik azoktól az édesvíz könyvektől, ahol a testen kívüli élményt ábrándozásként, álmodozásként írják le.