E-learning

Nemrégiben pedagógusokkal beszélgettem arról, hogy mi fán terem a tanuló-központúság, a konnektivizmus. Akaratra vagy kíváncsiságra alapozzunk? Ismeretet, vagy motivációt építsünk? Az alábbiakban Palócz Istvánnal, alias pp-vel beszélgetünk el arról, hogy miként alkalmazható a gyakorlatban a tanulóközpontú pedagógia.

Ezen a héten két fontos gyakorlati területet fogunk megvizsgálni: a közösségi linkmegosztást, és a fogalomtérképészetet. A konnektivizmus eszköztárának két hasznos technikájáról van szó; ahhoz képest, hogy milyen mértékben képes növelni a tudásmenedzsment hatékonyságát, meglepődve tapasztalom minduntalan, hogy milyen kevesen használják.

Mit értünk konnektivizmus alatt? George Siemens publikált egy összegző cikket az Instructional Technology and Distance Learning 2005 januári számában "Konnektivizmus: egy tanuláselmélet a digitális korszak számára" címmel. Ez volt az első szakmai publikáció, mely definiálta a fogalmat, és körvonalazta az új paradigmát, mely a hálózatelméletek tanulásban és tudásmenedzsmenben való alkalmazását célozta meg.

Az elkövetkezendő 12 hétben a konnektivizmusról szóló egyedülálló curriculumot fogom a saját ízlésemnek és érdeklődésemnek megfelelően értelmezni és alakítani. A kurzus lényege, hogy az információs társadalom unalomig ismételt előnyeit testközelbe hozza az olvasóval. Hogyan használhatjuk fel az internet lehetőségeit arra, hogy nagyságrendekkel hatékonyabban tanuljunk, kutassunk és megnyilvánuljunk? Mi a hálózat-alapú tanulás? Milyen kollaborációs eszközök révén formálhatjuk a tudásanyagunkat?

Imádom Carl R. Rogerst. Egyszerűen nem tudok betelni vele. A Valakivé válni c. könyvéből már többször idéztem az oktatás kapcsán, de még egyszer sem vágtam be a teljes 13 pontot, melyben a tanítás értelmetlenségéről ír felettébb szuggesztív módon. Következzen tehát a bűvös 13 paragrafus egyéni kommentezéssel!

Döntéshozó vagy egy cégnél. Eljött az idő, hogy oktatásra fordíts egy kis pénzt. Melyik e-learning technológiát válaszd? Milyen LMS-t, vagy tananyagot vásárolj, hogy céged maximálisan profitálhasson általa? Álljunk meg egy pillanatra! Mielőtt vásárlási kényszerednek engedve elhamarkodott döntést hoznál, gondold végig az alábbiakat.

Az interjú előző két részében a szoftverfejlesztés módszertanáról, alkalmazásáról, az üzleti elemző és a programfaragó közötti különbségekről esett szó. Eljött az idő, hogy egy kicsit technológiaközelibb témákat feszegessünk, lehetőleg úgy, hogy a nem (túl) képzett olvasók is értsék a lényeget.

Az alábbiakban folytatom az előző részben elkezdett társalgást kollégámmal és barátommal, Marhefka Istvánnal, a Synergon Informatika Nyrt. vezető fejlesztőjével. Nem titok, hogy több, mint egy éve dolgozunk együtt egy projekten, így volt alkalmunk megismerni egymás munkastílusát, hozzáállását.

Programot írni sokféleképpen lehet. Az elsődleges olvasat szerint a fejlesztő lényegében egy droid, aki a felmért üzleti igények alapján programot farag. Ezen interpretáció szerint az ideális szoftverfejlesztő alacsonytermetű, szemüveges, dadogó, zsíroshajú, szociofób szájbermániás. Ez a sztereotípia a mai napig jelen van, jóllehet manapság már csak ritkán látni efféle bitekből összeállt humanoidot.