E-learning

Mengyelejev és az e-learning - az oktatási molekulák modelljéről

A moduláris e-learning megközelítések egyik leglátványosabb példánya a kémiai periódusos-rendszer mintájára megalkotott „Learning Molecules” modellje.
A Cornell-i Egyetemen kidolgozott elmélet hátterében az e-learning tananyagok előállításában fellépő kommunikációs problémák áthidalása, az egységes nyelvezet kialakításának igénye áll.

Káosz zseni nélkül - 2. rész: A döntésképtelenség

ConductorA zűrzavar hátterében végső soron döntésképtelenség húzódik meg. Azért hagyjuk szanaszét dolgainkat, mert nem tudjuk eldönteni, hogy mit tegyünk vele. Pavlina szerint a szétszórt embereknek nincsenek bejáratott szervezési stratégiáik, következésképpen minden egyes döntést csak nehezen tudnak meghozni: nincsen gyakorlatuk annak megállapításában, hogy minek hol a helye.

Érthetetlen harc

WriteCsak akkor értettem meg a gondolatot, ha írni, beszélni tudok róla, ha Te felfogtad, hogy miről van szó. Megvizsgálom, hogy mennyit tudok arról, mit napok óta böngészek: nézem a villogó kurzort, s megpróbálom a saját szavaimmal elmesélni azt, hogy miről is van szó.

Akadémiai blog – a kutató homokozója

Hogyan járulhat hozzá szakmai kutatásaink sikerességéhez a blog? Milyen előnyei/hátrányai vannak a hagyományos publikációs médiumokhoz képest? Miért érdemes blogot írni egy kutatónak?

A blogolás és a farkaskutya-lét

Az írás gondolatülepítő tevékenység. Induljunk ki az unalomig ismételt közhelyből:

  • A hallottak 10%-át,
  • Az olvasottak 20%-át,
  • A látottak 30%-át,
  • A hallottak és látottak 50%-át,
  • A megbeszélteknek 70%-át,
  • Az átadottak 90%-át jegyezzük meg.

A tudás alapú társadalom

Néhány száz év múlva a történészek nem a technológiai forradalmat, nem az Internetet, nem az e-kereskedelmet fogják korunk meghatározó jelenségeként megnevezni. Az emberiség serdülőkorát éljük, az individualizáció egyetemes korszakát. Az információs társadalom soha nem látott mértékben épít az egyéni megvalósításra.